A bankszektor felelőssége nemcsak az, hogy minden eszközzel segítse az emberek pénzügyi tudatosságának fejlesztését, de az is, hogy csak olyan termékekkel szolgálja ki ügyfeleit, amelyeknek jellemzőit és kockázatait az érintettek meg is tudják érteni – mondta az Indexnek Csányi Sándor. Az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatóját Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel együtt az idei Pénz7 rendezvénysorozat alkalmából a pénzügyi kultúra nagykövete címmel tüntette ki a Magyar Bankszövetség.
A pénzügyi tudatosság valamilyen felkészültséget feltételez, ennek hogyan lehet eleget tenni egy olyan gyorsan változó környezetben, mint ami ma a világot jellemzi – akár az egyén, akár a bankszektor szempontjából?
Csányi Sándor: Az ügyfelek kockázata általában az élethelyzet változását követi le, ami pedig legtöbbször valamilyen külső, makrogazdasági hatás eredményeképp változik: ha az ügyfél elveszti a munkáját, megnehezül a hiteltörlesztés, ha a magas infláció miatt megugranak az árak, kénytelen a tartalékaihoz, megtakarításaihoz nyúlni. A tudatosságra azért van szükség, hogy mindenki képes legyen a neki megfelelő banki terméket és szolgáltatást kiválasztani. Én magam 22 éves koromban kezdtem el pénzügyi ismereteket tanítani, ám ha azt nézzük, hogy milyen sokan dőlnek be még ma is a kockázat nélküli nagy pénzszerzés ígéretének, akkor úgy érezhetjük, hogy még mindig csak az út elején tartunk.
Az embereknek érteniük kell, hogy az a termék, amit igénybe vesznek, milyen kockázatokkal jár.
Az idei, 9. Pénz7 rendezvénysorozat a digitális pénzügyek biztonságáról szól, nem véletlenül, hiszen a kibertérben ránk leselkedő veszély talán a legfrissebb kockázat. De visszatérve a klasszikus banki rizikóra: az embereknek igenis tisztában kell lenniük azzal, hogy egy-egy befektetés milyen kockázatok mellett ajánl komoly megtérülést. A hiteloldalon pedig a devizaalapú hitelezés kapcsán azt gondolom, megtanultuk, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, mint ahogy a mai időkben a hitelfelvételi döntés előtt kell tisztában lenni azzal, hogy például a változó kamatozású kölcsönök esetében mit takar a kamatkockázat.
Ennek a kockázatnak azonban jelentékeny részét a kamatstop miatt most nem a hitelfelvevők fizetik…
Arra kellene törekedni, hogy mindenki azt a kockázatot fussa, amit a tudatos döntésekor vállal. De itt jön be az első kérdésének a bankszektorra vonatkozó vetülete. A bankok felkészülnek a piaci környezet változásaira, s bár ezeknek a kockázatoknak jelentős része nehezen modellezhető, mégis a rendes banküzem kockázataihoz tartoznak, ezért nem lehet és nem is érdemes kibúvót keresni alóluk.
Az összes rizikó közül ugyanakkor a szabályozói viselkedés számít a legkomolyabbnak, hiszen egyes, azonnali hatású lépések teljesen váratlanul érhetnek minket. Az ideális az lenne, ha nem érnék ilyen meglepetések a bankszektort, azon keresztül pedig a gazdaságot.
Sokak szerint az ügyfelek tudatosságának hiánya okolható azzal, hogy a bankok drágábban dolgozhatnak itthon. Erről mi a véleménye?
Nagyon komoly a banki verseny Magyarországon, de – a szabályozóknál maradva – olyan extra tételek is drágítják a szolgáltatásainkat, mint például a tranzakciós illeték. A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint az ügyfelek 38 százaléka havonta hatnál kevesebb banki tranzakciót indít, ami messze elmarad a nyugat-európai szintektől. Ráadásul a hazai tranzakciók volumene is kisebb, mint a fejlettebb gazdaságokban, márpedig egy 5 eurós tranzakciónak ugyanannyi a banküzemi költsége, mint egy 1000 eurósnak.
A szükséges fejlesztések árában a beszállítók is ugyanannyit kérnek tőlünk, mint a nyugat-európai versenytársaktól, s ha már a banki költségeket kritika éri: mi lennénk a legboldogabbak, ha például a nekünk is nagyon jelentős költségtételt jelentő telekommunikációs szolgáltatások terén is ennyire fontos lenne a transzparens árazás. Összességében a saját érdekünk az, hogy minél jobban edukált, a pénzügyek terén minél otthonosabban mozgó ügyfelekkel dolgozhassunk, hiszen ők sokkal bátrabban és gyakrabban nyúlnak majd a szolgáltatásainkhoz.
A pénzügyi edukáció fő színtere az iskola – rengeteg verseny, a Pénz7 témasorozat, de az OTP 30 éve működő Fáy András Alapítványa is a gyermekek, diákok képzésére helyezi a hangsúlyt. Mindez elég lehet a fennálló tudáshiány mérséklésére?
Azok a diákok, akik az OTP Fáy András Alapítvány első oktatási projektjeiben vettek részt, ma már családanyák és családapák. De nem akarom megkerülni a kérdést, valóban teljesen más egy átlagos 18 és egy 70 éves ügyfél tudásszintje. S bizony azzal is nap mint nap szembesülünk, hogy hiába alapvető elvárás az a bankokkal szemben (és nekünk magunkkal szemben), hogy megfelelően tájékoztassuk az ügyfeleket a kockázatokról azért, hogy felelősséget vállalhassanak a döntéseikért, ha azt látjuk, hogy sokan bizony azzal az alaptudással sem rendelkeznek, hogy megértsék a megfelelő pénzügyi tájékoztatást. Épp ezért a bankok felelőssége abban van, hogy mindenkinek elérhetőek legyenek tiszta, egyszerű árazású termékek, miközben a bonyolultabb, nagyobb kockázatokkal és felelősséggel járó termékeket a felkészültebb ügyfelek számára kínáljuk.
„Az eddigi életemben különböző pozíciókban a pénzügyi rendszer és a magyar gazdaság fejlődését, gazdagodását tűztem ki célul magam elé, s ezt a célt szolgáltam” – kezdte a kitüntetés átadása kapcsán tartott beszédét Nagy Márton.
A gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy mindent megtesznek azért, hogy Magyarországon a pénzügyi tudatosság szintje minél nagyobb legyen, minél szélesebb körben elterjedjenek az alapvető pénzügyi ismeretek. Soha nem volt még ilyen fontos a pénzügyi tudás kérdése. Bár a Pénz7 jelmondata, „a tudás kamatozik”, aligha a mostani 18 százalékos irányadó kamatra vonatkozik, de az a napnál is világosabb, ugyanis a stabil pénzügyi szektorhoz tudatos állampolgárokra van szükség – mondta Nagy Márton.
A mindennapi pénzhasználatkor tisztában kell lennünk a kockázatokkal a biztonsági kérdésekkel
– ezért volt fontos a miniszter szerint az, hogy az idei Pénz7 alatt 1118 iskolában 145 ezer diák vett részt legalább egy, a digitális pénzügyi biztonsággal foglalkozó tanórán, ahol 510 banki-pénzügyi szakértő segített a pedagógusoknak az ismeretek tanulóknak történő átadásában. Nagy Márton szerint ugyanakkor itt nem lehet megállni, az ismereteket más korosztályokban is folyamatosan tágítani kell.
(Borítókép: Csányi Sándor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)