Egy kutatás szerint miközben a 18–65 éves magyar internetezők 38 százalékának nincs hosszú távú pénzügyi terve, és a többség pesszimista a közeljövőt illetően, addig a megkérdezettek több mint egyharmada a jövőjébe történő beruházással kezelné jelenlegi problémáit. Ha pedig visszamehetnének az időben, az egészségükbe és az önképzésbe fektetnének be többet.
Az NN Biztosító legfrissebb, reprezentatív kutatásából kiderült többek között az is, hogy a magyarok többsége a mindennapokban is érzi a válság negatív pénzügyi hatásait. A tanulmány a magyarok megtakarítási szokásait, közhangulatát, jövőbeli pénzügyi terveit vizsgálta.
Az egy évvel ezelőtti, hasonló méréshez képest 6 százalékkal vannak többen azok, akik rossz közérzetről számoltak be.
Ez a romló hangulat minden korosztálynál megfigyelhető, de leginkább a 18–29 évesekre jellemző.
A megkérdezettek a pénzügyeikről is negatívan nyilatkoztak: harmaduk szerint sokkal rosszabb, 38 százalékuk szerint pedig kicsit lett rosszabb az anyagi helyzetük az elmúlt fél évben (összesen 67 százalék). A következő hat hónapot illetően ugyancsak pesszimisták a magyarok: 30 százalék gondolja azt, hogy jelentősen romlanak a kilátásaik, 32 százalék szerint csak kismértékű lesz a negatív változás. Javulást mindössze 13 százalék vár. Idővel azonban fokozatosan javul az emberek vélekedése: tíz év múlva az emberek bő negyede vár javulást, és a fenti 67 százalék helyett csak 33 százalék számít rosszabb szituációra anyagi helyzetét illetően.
Azt is megkérdezték a válaszadóktól, milyen hosszú távú tervek lehetnek segítségükre szerintük a tapasztalt problémák megoldásában. Ezen a téren az önmagunkba történő befektetést látják legfontosabbnak az emberek: minden harmadik válaszadó az újabb tudás megszerzését nevezte meg ötletként, közülük a legtöbben szakmát, diplomát vagy jogosítványt szereznének.
Ha visszamehetnének tíz évvel az időben, akkor is a tanulásba vagy az egészségükbe ruháznának be legtöbben a jövőbeli boldogulás érdekében.
A hosszú távú tervezésben a tanulás után az öngondoskodás a legnépszerűbb célkitűzés: 24 százalék emelte ki az öngondoskodás, rendszeres megtakarítás, biztosításkötés fontosságát. A családról való gondoskodás és a jövőbe történő beruházás mellett a megkérdezettek ráadásul akkor is kitartanának, ha jelentősen romlana a gazdasági helyzet.
„Egyértelműen pozitív jel, hogy a megkérdezettek kétharmada a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kitart megtakarítási tervei mellett, és a jövőjébe igyekszik befektetni az öngondoskodás és a tanulás lehetőségeivel. A megtakarítások tekintetében tapasztalataink szerint egyértelműen az euróalapú konstrukciók iránt nőtt meg jelentősen az érdeklődés, ezért az NN Biztosítónál is fontos termékfejlesztéseket eszközöltünk az euróalapú konstrukcióinknál” – közölte Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatásból kiderült az is, hogy a megtakarítók 64 százaléka a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is tervez valamekkora megtakarítással. Csaknem a harmaduk tartja a korábbi szintet: ugyanannyit vagy többet tervez félretenni, mint eddig. Másik harmaduk kevesebbet tud ugyan félretenni, de elkötelezetten folytatja a megtakarítást.
A megkérdezettek 15 százaléka ugyanakkor biztos benne, hogy kevesebb lesz a félretett pénze. Húsz százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tesz pénzt új befektetésekbe, de nem is kell hozzányúlnia a már meglévőkhöz.
A megtakarítók körében a likvidebb formák (készpénz, folyószámla) állnak az élen, különösen a fiatalabbaknál. A korban előrehaladva, valamint a magasabb végzettségűek körében egyre nő a tartósabb konstrukciók szerepe. Életbiztosítással, nyugdíjcélú megtakarítással ebben a mezőnyben minden tizedik válaszadó számol.