Március 14-én hirdette ki a Belügyminisztérium a 2023-as szociális tüzelőanyag-pályázatot, amelynek keretösszege a megemelkedett tűzifaárak ellenére sem nőtt 2018 óta. Az ötmilliárd forintos pályázati forrás idén csak a tavalyi tüzelőanyag-mennyiség háromnegyedére lesz elég, miközben a rászorulók száma jelentősen megnőtt az energiaválság és a magas infláció következtében.
A 2011-ben indult szociálistüzelőanyag-program egy, a kimondottan szilárd tüzelést használó, rászoruló háztartásoknak szánt állami támogatás, melyre csak az 5000 főnél kisebb önkormányzatok pályázhatnak. A magyar lakosság csaknem 40 százaléka fűt fával vagy szénnel, míg ezek kizárólagos használata – vagyis nem gáz- vagy villanyfűtés mellett – elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra jellemző. Nagyon sokan vannak, akik nagyobb településen élnek, ahol az önkormányzatnak teljes mértékben saját forrásból kell kigazdálkodnia a szociálistűzifa-programot, amennyiben szeretnék segíteni a rászorulókat.
A tűzifa ára az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára emelkedett – csak a tavaly júliusi rezsicsökkentés-változás bejelentése óta idén februárig 77 százalékkal a KSH adatai szerint.
Ennek fő oka a hirtelen megnövekedett kereslet volt, mivel nagyon sokan fatüzeléssel akarták kiváltani az átlagfogyasztás feletti gázfelhasználást.
A Habitat for Humanity Magyarország már tavaly augusztusban arra kérte a kormányt, a Belügyminisztériumot és az Agrárminisztériumot, hogy lényegesen emeljék meg a szociális tüzelőanyag támogatására fordítandó keretösszeget.
„Ez sajnos nem történt meg, hanem a hatósági áras tűzifaprogramot indította el a kormány, kimondottan nem szociális szempontból. Így ahelyett, hogy célzottan a rászorulókat támogatták volna – akik a legkevésbé tudtak hozzájutni a hatósági áras tűzifához is –, óriási nyomás hárult az állami erdészetekre a nagy érdeklődés miatt” – közölte a szervezet.
A múlt héten megjelent szociálistüzelőanyag-pályázatból kiderül, hogy az idei program milyen árakkal számol, és hogy
a továbbra is ötmilliárdos keretösszeg mennyivel kevesebb fára vagy szénre lesz elég a következő fűtési szezonban.
A kiírás minden évben meghatározza, hogy a különböző tüzelőanyagokat az önkormányzatok milyen egységáron tudják megvásárolni az erdészetektől.
Az ábrából kiolvasható, hogy körülbelül a negyedével kevesebb tüzelőt fognak tudni szétosztani az önkormányzatok; például ha egy település kétmillió forintot nyer a pályázaton, abból idén 68 köbméter kemény tűzifát tud vásárolni, míg tavaly 90-et tudott volna. Így vagy kevesebb tüzelő jut minden háztartásnak, vagy a kedvezményezettek számát kell csökkenteni, mindez a fűtési – és általánosságban a megélhetési – költségek emelkedése mellett.
Pozitívumként elmondható, hogy a jelentkezési határidőt a megszokott, nyár végi időpontról előrehozták tavaszra, és a pályázatokat május 31-ig elbírálják. Így több idő jut a beszerzésre, és akár pár hónapot száradni is tud a tűzifa (bár az ideális minimum egy év lenne) – jegyezte meg a Habitat for Humanity.
Összességében tehát elmondható, hogy továbbra is elenyészően kevés támogatás jut az alacsony jövedelmű, fatüzelést használó háztartásoknak. A mai árak, az infláció és a megemelkedett igények mellett szinte felfoghatatlan, miért tartják ilyen alacsonyan a program keretét. Összehasonlításként: a lakossági rezsicsökkentés 2021-ben hozzávetőleg 300 milliárd forintba került az államnak, míg 2023-ra már 1500 milliárdot irányoztak erre elő
– mutatott rá a nonprofit szervezet.
(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)