Magyarországon a felszíni és felszín alatti vízkészlet is védelemre szorul, részben az ipari szennyeződések, részben a mezőgazdaság szennyezése miatt – közölték az MTI által a víz világnapján megkérdezett természetvédelmi szervezetek.
Álláspontjuk szerint a vegyszerek alkalmazása helyett a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére, és ezáltal vízmegtartó képességének javítására kellene helyezni a hangsúlyt.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kifejtette: Magyarországon egyebek mellett gondot okoz, hogy az árvízvédelem hatására az ország folyóit szűk mederbe terelték a vizek gyors levezetése érdekében. Mint fogalmaztak,
a Homokhátságot és a Nyírséget az elsivatagosodás veszélyezteti.
Az MTVSZ szerint vissza kellene adni a folyóknak a természetes medret és valamennyi árteret, ahol a víz elterülve táplálja az növényvilágot, javítja a mikroklímát és a környékbeli mezőgazdasági területek talajának vízháztartását. Közölték: összhangban az EU céljaival, fontos lenne csökkenteni a vegyszer- és műtrágyahasználatot, valamint talajkímélő mezőgazdasági gyakorlatot folytatni, hiszen a talaj állapota szorosan összefügg a vizek állapotával.
Védenünk kell a felszíni és felszín alatti vízkincset az ipari és mezőgazdasági szennyeződéstől, és meg kell akadályozni az illegális vízkivételt
– fogalmazott az MTVSZ.
Balogh Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: be kell látni a modernkori folyószabályozás koncepcionális tévedését, és a duzzasztás helyett a táji vízvisszatartás struktúráit kiépíteni. Ezen felül azt is hangsúlyozta, hogy az iparszerű állat- és növénytartás helyett át kellene állni a természetszerű gazdálkodásra, vegyszerek, műtrágyák helyett a természetes anyagok és folyamatok használatára.
A WWF Magyarország közölte, az országban a folyószabályozások következtében a folyók és árterek nem tudják kiegyenlíteni az árvizek és az egyre gyakoribb aszályok hatásait, nem képesek feltölteni a talajvízkészleteket. A tavakat hamarabb fenyegeti a kiszáradás veszélye, mert nem kapnak felszín alatti vízutánpótlást.
A szervezet szerint az a megoldás, hogy ahol csak lehet, vissza kell állítani a folyóvizek természetes működését, hogy az árterekre szabadon kijöhessen a víz, és a tájhasználatot ehhez kellene igazítani.
Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampányának felelőse az MTI-nek elmondta, Magyarországon a nagyüzemi mezőgazdaság által művelt területeken a talaj nem tudja megőrizni a lehullott csapadékot, ezért szükség van a mezőgazdaság átalakítására.
A csapadékot ugyanis csak akkor képes tárolni a talaj, ha megvan benne a természetes humuszréteg.
Ezt azonban a növényvédő szerek, a műtrágya tönkreteszik. A talaj helyreállításához – és ezáltal vízmegtartó képességének erősítéséhez – a természettel összhangban végzett termelésre van szükség Rodics Katalin elmondása szerint.
Az ország vízmegtartó erejének növelésében az erdőtelepítések is segíthetnek, de csak akkor, ha őshonos fafajokkal és nem természetes gyepekre történik – tette hozzá.