Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb könyvének bemutatóján elmondta: Magyarország letért a fejlődési pályáról 2021-ben, de szerinte sohasem késő korrigálni. Azt is kiemelte, hogy Magyarországnak inkább az erősségeire kellene koncentrálni: „a tudásra, az élelmiszeriparra, a vízre, a gyógyítóiparra és a Kárpát-medencére”.
A jegybank elnök kiemelte: vissza kellene térni a reformokhoz, mert letért az egyensúlyi növekedési pályáról Magyarország, így pedig elakadt a felzárkózási folyamat is.
Magyarország valódi erősségeire kell építeni a sikeres gazdaságpolitikát, ilyen az egészségipar, a tudás, az oktatás, a tehetség, a víz, a gyógyítási ipar és az élelmiszeripar. Mindenki hibázhat, sosem késő korrigálni
– fogalmazott Olvasónapló című könyvének bemutatóján.
A jegybankelnök úgy véli, volt magyar gazdasági siker, „és 2000 körül egy széles autópálya nyílt a felzárkózáshoz, amely bezárult, és következett – Demján Sándor szavaival élve – egy elvesztegetett évtized. A felzárkózási pályát újranyitották 2010-ben, és az Új Széchenyi Tervtől kezdve a Széll Kálmán Terven át az otthonteremtő programokig számos sikerre került sor.”
Azonban 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban mintha bezárulna a magyar gazdasági felzárkózás útja, de ezt nem hagyjuk
– jelentette ki.
Ezt követően elárulta: a magyar sikert keresik, és ez a jövőben is így lesz. A sikert pedig az egyensúlyi politikában látja. Azonban szerinte most megint letért Magyarország az egyensúlyi növekedés útjáról. „Öt év reformja hozott öt év felzárkózást, de elmaradt az új reform, és az fenyeget, hogy lassul a felzárkózás” – tette hozzá.
Matolcsy szerint a legjobb év a 2001-es volt a rendszerváltás óta, véleménye szerint ha azon az úton marad Magyarország, akkor most megelőzhetnénk Olaszországot. „2021-ben gazdaságpolitikai hibák következtek be, egy ködbe burkolódzó gazdaságpolitikát találunk” – fogalmazott a jegybank elnöke.
Szerinte a felzárkózáshoz elengedetlenek a mérhető célok és az azokhoz rendelt időpontok.
Az a cél, hogy Európa első öt országába bekerüljünk, az nem mérhető, márpedig csak az a célkitűzés teljesülhet, ami mérhető
– jelentette ki.
Matolcsy György szerint bezáródni látszik az az út, hogy 2030-ra utolérhessük az uniós átlagot. De vannak szerinte jó céljai az országnak, mint például az energiafüggőség megszüntetése, amelyet már a 2009-es programban is szerepeltettek.
Emellett Magyarország Európa vezető egészségügyi központja lehet, és a gyógyászati iparban a vízre is lehet építeni szerinte.
Úgy véli, az az ország nyer, amely az erősségeire támaszkodik, és nem hagyja, hogy mások mondják meg, mi a jó neki.
Matolcsy György elmondta azt is, mire kellene a hangsúlyt helyezni. Az energiaigényes fejlesztési program nem a hazai erősségekre épít szerinte. Ehelyett a hazai tehetségre, a tudásra, az egyetemekre, a gyógyító Magyarországra, az élelmiszeriparra és a Kárpát-medencére kell építeni – fogalmazott a Növekedés információi szerint.
Hangsúlyozta, hogy bátor reformok kellenek a sikerhez. Ezekre tudott is példát mondani az elmúlt évekből. „2015-ig bátor reformokat hajtottunk végre, amit az MNB folytatott, és volt még jó húzás, babakötvény, a 9 százalékos társasági adó, de elmaradtak a reformok” – mondta.
Kiemelte, „a mennyiségi fejlődésről a minőségi fejlődésre kell áttérni, mindenben minőséget kell teremteni, márpedig a reform minőséget teremt”.
Sok kormányzati döntés többet visz, mint hoz, de lehet korrigálni. Ma mennyiségi szemlélettel, nagy veszteséggel működünk. Lehet tévedni és hibázni, de mindig van új kiút, egy új esély, újraindulhat a reformpolitika
– mondta Matolcsy György.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. március 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)