Ukrajna 2014 és 2019 közötti külügyminisztere több ponton nem értett egyet a magyar állásponttal, és a mostaninál is több támogatást várna hazánktól. Veszélyesnek tartja a magyar álláspontot, mely szerint a fegyverszállítás egyrészt veszélynek tenné ki a kárpátaljai magyarokat, másrészt csak arra alkalmas, hogy meghosszabbítsa a háborút, amelyben már így is rengetegen haltak meg. Szerinte erkölcsileg, politikailag és mentális értelemben is „szent joguk”, hogy tovább harcoljanak Ukrajnáért, ezt elvi kérdésnek tartja.

Nehezményezte Magyarország stratégiai kapcsolatait is Oroszországgal, szerinte a paksi atomerőmű bővítése nem vezet sehová, csak odaköt minket az oroszokhoz. Kiemelte, hogy Oroszország távoltartásához katonai potenciállal kell rendelkeznünk, és a katonai fellépés mellett folyamatos gazdasági nyomást kell gyakorolni Oroszországra.

El kell rettenteni Putyint vagy bárki mást attól, hogy más országokat rohanjon le

– fogalmazott Pavlo Klimkin.

Az ukrán diplomácia egykori vezetője szerint a mostani háború Oroszország ellen az átalakulás háborúja: Kína egyre befolyásosabb a posztszovjet térség egy részében, Ukrajna, Moldova, valamint talán Belarusz is – noha nem Lukasenka vezetése alatt – Közép-Európa része lehet.

Közelednek az álláspontok

A Magyar Nemzet újságírója rátért az oktatási törvényre, felvetette, hogy legújabban már az anyanyelvi oktatás visszaszorításáról van szó. Ez az oka, hogy Magyarország hosszabb ideje nem is teszi lehetővé, hogy összeüljön Brüsszelben a NATO–Ukrajna-tanács.

A fő probléma ma az: az ukrán gondolkodást befolyásolja annak érzete, hogy a magyarok mennyire állnak ki mellettünk Oroszországgal szemben. Lehet, hogy ez egy érzet, és lehet, hogy tartalmilag is így van, mindenesetre problémát okoz. De az oktatási törvényre rátérve a helyzet az – és erre jól emlékszem a miniszteri időszakomból –, hogy különbözőképp értelmezzük ezt a jogszabályt. Márpedig nem hiszem, hogy önöknek lenne igazuk

– mondta Klimkin. Leszögezte: nem akarják, hogy a kárpátaljai magyarok kevésbé legyenek magyarok, és bármit feladjanak az identitásukból. Meg akarják őrizni Kárpátalja többnemzetiségű jellegét, és azt sem akarják, hogy magyarok kizárólag ukrán oktatást kapjanak. 

Nem arról van szó, hogy ukránul kelljen olvasni a szépirodalmat, de a földrajzi alapfogalmakkal azért nem árt tisztában lenni. Szerintem tehát végső soron a törvény pontos értelmezése a kérdés. Tárgyalóasztalhoz kell ülnünk, és meg kell vizsgálnunk az oktatási törvényt: nekünk is meg kell tennünk eközben egy utat, és önöknek is

– fogalmazott a volt ukrán külügyminiszter és hozzátette, hogy nemcsak optimista, de teljesen biztos is abban, hogy mire a végrehajtáshoz érnek, meg tudnak majd állapodni.

Az utóbbi időben több alkalommal is írtunk arról, hogy a magyar és az ukrán kormány közti konfliktusok a kárpátaljai magyarságot is nehéz helyzetbe hozták. Emlékezetes az is, hogy még a háború kezdete után is több alkalommal voltak olyan jogsértőnek vélt lépések Kárpátalján, amelyek miatt még jobban elmérgesedett a konfliktus.

(Borítókép: Pavlo Klimkin 2018. október 23-án. Fotó: Janek Skarzynski / AFP)