Arra számítunk, hogy március végét követően fokozatosan feloldják a csatlakozási tilalmat, ami eltarthat egészen 2024. év végéig – mondta az Indexnek Tőkés Ernő, a Best Solar Kft. ügyvezető igazgatója a napelempiac jelenlegi alakulásáról. Az Energiaügyi Minisztériumot is kerestük, válaszukban kitértek arra, hogy jelenleg akkumulátoros energiatárolók létesítését ösztönző pályázatokat készítenek elő iparági szereplők számára összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel.
A konkrét szabályozás megjelenésére még vár a piac, azonban ami biztos, hogy jelenleg nagy kihívásokkal néz szembe az országos villamosenergia-rendszer: rengeteg a hálózatfejlesztési feladat, és megoldatlan még a kiegyenlítő energia léte, szabályozása – értékelte az Indexnek Tőkés Ernő, a Best Solar Kft. ügyvezető igazgatója a napelempiacon tapasztalható folyamatokat.
Ugyanis sorra jönnek a napenergia-termelési csúcsok Magyarországon, legutóbb március 18-án dőlt meg a mindenkori teljesítményrekord. A növekvő trend is jól látható, hiszen március 17-én, a déli órákban 2343, majd szombaton mintegy 19 megawattal meghaladva ezt 2362 megawattos előzetes értékkel (11.30 és 11.45 között) megdőlt a mindenkori PV-teljesítmény-rekord az ipari, vagyis az 50 kilowatt feletti napelemes rendszerek kategóriában.
Fontos kiemelni, hogy a korábbi években beadott ipari méretű naperőművek csatlakozási igényei most is „foglalják” a hálózati kapacitást, „ezekre tavaly jó néhány szabályozás, rendeletmódosítás megjelent, a lekötött kapacitások felszabadítása még zajlik. Amíg ebben nincs határozott előrelépés, addig várhatóak fékek a rendszerben” – fogalmazott Tőkés Ernő.
A szakember hozzátette, hogy nagy az igény mind az Európai Unió, mind pedig a fosszilis tüzelőanyagoktól (elsősorban Oroszországból származó) való függetlenség kialakítására, így az várható, hogy a megújuló energiák felhasználhatósága terén (beleértve a szél- és a napenergiát is) lesznek változások. „A háztartási méretű rendszerek hálózatra történő betáplálás mikéntjét illetően szaldós elszámolás kivezetése már nem titkolt cél. Hozzátartozik ehhez, hogy a szaldós elszámolás betöltötte korábbi célját, a környező országokban sem alkalmazzák” – összegezte.
Legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter is az energiaszuverenitás erősítését nevezte a legfontosabb feladatnak: „Energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen a függőségen lazítani kell.” Majd rámutatott, az ország számára meghatározott természeti erőforrások állnak rendelkezésre, de azért „nem vagyunk teljesen eszköztelenek”.
Ezenfelül a kormány folytatja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, a napenergia és mellette kiegészítő jelleggel a szélenergia hasznosítását. Vállalták, hogy 2030-ra 6000 megawatt feletti lesz a napelemes kapacitás, ezzel az időarányosnál sokkal jobban áll most az ország.
A lapunknak nyilatkozó energetikai szakember szerint a termelési rekordok megdőlése egyrészről a korábban indult nagyberuházások mostanában történt üzembe helyezése miatt, másrészről a tavalyi év második felében dömpingszerűen megnőtt lakossági igények megvalósulásainak köszönhető. „Azt látjuk, hogy az áramszolgáltatók még mindig a tavalyi év második fél évében (egészen 2022. 10. 31-ig) beadott igénybejelentéseket dolgozzák fel” – nyilatkozta.
E szerint idén ezeknek a rendszereknek az üzembe helyezése is várható.
Így egyértelmű lett, további termelési rekordok megdőlésére lehet számítani. „Ugyanakkor 2022. november 1-je óta azonban az érvényben lévő szabályozás miatt nem lehet hálózatra csatlakozni új igényekkel, ezért várható egy komoly szünet a növekedésben. A kormány idén március végére jelentett be változást, a piac jelenleg ennek a megjelenésére vár. Ameddig nem történik érdemi megszólalás vagy módosítás, csupán a szakértői várakozásokra lehet támaszkodni.”
Most arra számítunk, hogy március végét követően fokozatosan feloldják a csatlakozási tilalmat, ami eltarthat egészen 2024. év végéig
– jelezte Tőkés Ernő, aki szerint a lakossági piacon egyértelmű a megtorpanás.
A csatlakozási tilalom, illetve a szaldós elszámolás körüli változások egyelőre elvették az emberek kedvét. „Csak saját felhasználásra jelenleg még nagyon drága rendszereket lehet építeni, ráadásul a fogyasztás teljes nullázása gazdasági értelemben lehetetlen” – fogalmazott. A tavalyi év végi robbanásszerű kereslet extrém terhelés volt, és még mindig az a piaci szereplőknek, elsősorban a szolgáltatóknak. Ezt követően keletkezett egy komoly visszaesés, „de a hosszú távú trend, ha kisebb mértékben is, de úgy gondolom, hogy még fennmarad az elkövetkező néhány évben.”
Tőkés Ernő úgy véli, hogy az energiaárak ugrásszerű emelkedése a gazdasági szereplők figyelmét a napelem rendszerek felé fordította. A működési költségek folyamatos emelkedése befolyásolja a versenyképességüket, sőt sok esetben a túlélésüket veszélyezteti.
Sokaknak még az energia vásárlására vonatkozó szerződés újrakötése is nehézségekbe ütközött, mert az energiakereskedők sem tudták, hogy mire merjenek szerződni.
Kitért arra is, hogy ez pedig komoly bizonytalanságot jelentett már 2022. év végére, elsősorban a kkv-szektornak. A jelenség kikövezte az útját a PPA-k (Power Purchase Agreement) megszületésének a napelemes energiatermelők és felhasználók előtt. Erre a megoldásra az unió más tagállaiban szép számmal vannak példák, a friss hírek arról szólnak, Magyarországon is sűrűbben születnek ilyen megállapodások.
Az Index megkereste az Energiaügyi Minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy mi várható a közeljövőben a napelemes szektorban. A válaszok elején leszögezték: „A kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta energiaválságban mindent megtesz az ellátásbiztonság megőrzéséért és a lakossági energiaárak alacsonyan tartásáért.” Közölték azt is, hogy a lakossági napelemes pályázat kifizetései az elmúlt hónapokban jelentősen felgyorsultak.
Mostanáig több mint 10 ezer pályázó jutott hozzá összesen több mint 18 milliárd forinthoz – a tárca tájékoztatása szerint.
„A megnövekvő áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújulókra. A kormányzati intézkedések érdemben előmozdítják a tiszta napelemes kapacitások bővítését. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos cél így már néhány éven belül valóra válhat, a következő évtized elejére akár kétszeresen is túlteljesülhet” – tájékoztattak.
Ezenkívül az Energiaügyi Minisztérium akkumulátoros energiatárolók létesítését ösztönző pályázatokat készít elő iparági szereplők számára összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)