A tárcavezető az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) fenntartható fejlődéssel foglalkozó fórumán a háború egyik legfőbb negatív következményének nevezte, hogy a világ ismét a blokkosodás irányába indult el, ami élesen ellentétes az európai és a magyar érdekekkel.

Kiemelte, hogy a közép-európai államok mindig rajtavesztettek azon, ha konfliktus volt Kelet és Nyugat között. Blokkosodás helyett kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködésre van szükség, ehhez pedig a párbeszéd fenntartására, anélkül a békének még a reménye is elpárolog – vélekedett.

Felszólalt a kelet–nyugati gazdasági kötelékek elvágására irányuló erőfeszítések ellen, és úgy fogalmazott, hogy Európa és Kína együttműködésének felszámolása „kiütné” a kontinens gazdaságát. Ezzel kapcsolatban külön kitért a világgazdaság legmeghatározóbb ágazatára, a forradalmi átalakuláson átmenő autóiparra, mondván, hogy az elektromobilitás terén a legnagyobb nyugati vállalatok erősen függenek a keleti partnerektől.

Szijjártó Péter felszólalásában ezután arról számolt be, hogy a kontinens a közelmúlt legsúlyosabb kihívásaival néz szembe mind a biztonság, mind a gazdaság terén. Hangsúlyozta: mindenki fizeti az ukrajnai háború árát, egekbe szöktek az élelmiszer- és az energiaárak, csúcson van az infláció, és emiatt jelentősen gyengül az európai versenyképesség.

Ráadásul minden korábbinál magasabb az eszkaláció veszélye, részben a folyamatos fegyverszállítások és a nukleáris fenyegetések miatt

– figyelmeztetett.

Majd rámutatott, hogy „ha eszkaláció lesz, az nem több ezer kilométerre vagy egy óceán másik oldalán lesz, hanem a közvetlen szomszédságban”. Illetve aláhúzta, hogy a fegyveres konfliktusnak a kárpátaljai magyar közösségen belül már eddig is számos áldozata volt.

Számunkra a legfontosabb ügy most az emberéletek megmentése, s arra a kérdésre, hogy ezt hogyan lehet megtenni, a válasz nyilvánvaló: békét kell teremteni. Az emberek életének megmentése békében lehetséges, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetünk

– mondta. A miniszter kijelentette, hogy „Európa ma példa nélküli kihívásokkal néz szembe, a biztonságunk és a versenyképességünk forog kockán. Különösen nagy szükség van észszerűségre és józanságra az ideologikus, dogmatikus megközelítések helyett” – tette hozzá.

Végül érintette a fenntartható növekedés témáját is, amely szavai szerint csakis akkor biztosítható, ha a zöldcélokat észszerűségi, nem pedig politikai vagy ideológiai alapon közelítik meg. Leszögezte: ezek nem teljesíthetők nukleáris energia nélkül Európában, az atomenergiával szembeni mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellehetetleníti a zöldcélokat.