Miután a kutyának sem kellenek az új hitelek, 2016 után idén tavasszal ismét javulhat a lakosság eladósodottsága: több hitelt törlesztünk majd, mint amennyit felvesznek a családok – kivéve, ha a megélhetés annyira drágul, hogy már nem tudunk előtörleszteni.
Hosszú évek után javulhat a háztartások eladósodottsága, miután jó eséllyel a két legfontosabb hitelszegmensben a családok nettó hiteltörlesztők lesznek 2023 elején, vagyis az általuk törlesztett piaci lakáshitelek és személyi kölcsönök összege várhatóan meghaladja az új hitelek kihelyezését
– ez becsülhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A lakáshitelek esetében 2016 első negyedévében, a személyi kölcsönöknél pedig még egy évvel régebben, 2015 elején volt erre legutóbb példa.
A változás ugyanakkor túlnyomó részben nem a fogyasztói tudatosság erősödésének, sokkal inkább annak tudható be, hogy a háztartások számára ma már kigazdálkodhatatlanok a piaci kamatok, ezért a lakáshitelek esetében 2022 augusztusa óta folyamatosan csökken az ügyfelek által felvett hitelösszeg, míg a személyi hitelek esetében egyedül a hagyományosan a karácsonyi bevásárlások miatt csúcsszezonnak számító novemberben sikerült minimális mértékben 300 millió forinttal több hitelt nyújtaniuk a bankoknak, mint egy hónappal korábban, ám ezt követően, decemberben már éves szinten 20 százaléknál tartott a zuhanás.
Az idei év eleje sem hozott változást. Januárban a 30 milliárd forintnyi személyi kölcsön ugyan csak 2,5 milliárd forinttal, 8 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, ám 2021 tavaszán rég látott bővülés történt a személyi kölcsönök piacán, így jó eséllyel idén nem veri meg a kihelyezések volumene a bázisév adatát. A lakáshiteleknél ez ráadásul teljesen kizárt.
Idén januárban az egész piacon mindössze 4101 darab lakáshitelt folyósítottak a bankok
– ebbe már a piaci és a támogatott hitelek is beleszámítanak. Amióta – 2017 óta – a jegybank havi statisztikákat közöl, nem volt még példa ilyen kevés szerződésre: a megkötött kontraktusok száma megfeleződött egy év alatt. A piaci lakáshitelek összege ennél is drámaibb visszaesést mutat: a 29,3 milliárd forintos januári érték 56,5 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.
Azt, hogy miért nem kellenek a lakosságnak új kölcsönök, mindennél jobban szemlélteti az, hogy mennyivel drágult a hitelfelvétel egy év alatt.
Egy 20 milliós, 20 évre felvett, 10 éves kamatperiódussal rendelkező hitel havi törlesztőrészlete egy év alatt az MNB által kimutatott átlagos hitelköltséggel számolva 36 százalékkal emelkedett:
2022 januárjában az új hitelt felvevők 132 ezer forintos törlesztőrészlettel és 31,7 milliós teljes visszafizetendő összeggel számolhattak, ehhez képest idén januárban ugyanehhez a kölcsönhöz már havi 179 ezer forintos törlesztőrészlet társult, és a folyamat végén a 20 milliós hitelért már az egy évvel korábbinál több mint 10 millió forinttal magasabb, 42,9 millió forintos lesz a teljes költség. A személyi hitelek esetében egy 3 milliós, 5 évre felvett kölcsön esetében a törlesztőrészlet „csak” 15 százalékkal, 10 ezer forinttal, 68-ról 78 ezer forintra emelkedett, míg a hitel teljes költségére az idén januárban eladósodó családok 700 ezer forinttal magasabb, 4,7 millió forintos kiadásban gondolkodhatnak, mint az, aki már egy éve törleszti a hitelét.
Azt, hogy az érintett szegmensekben mégsem lesznek nettó hiteltörlesztők a háztartások az idei első negyedévben, egyedül az inflációnak és az emiatt egyre jobban apadó bukszáknak tudhatjuk be. A számok szerint ugyanis azt, hogy a személyi kölcsönöknél tavaly az utolsó negyedévben ez nem következett be, annak köszönhetjük, hogy a korábbi időszakokban felfutó előtörlesztéseknek útját állta a drágulás és az, hogy amiatt előtörlesztés helyett a számlák és a bevásárlások fizetésére kellett fordítani a pénzeket.
Általános gyakorlat, hogy a gazdasági nehézségekkel szembenézve az emberek először igyekeznek a kinnlevőségeiket csökkenteni. Ez köszönt vissza abban, hogy 2021 óta a havi törlesztésen belül 58-60 százalékra futott fel az előtörlesztések részaránya a piaci lakáshitelek és 46-52 százalékra a személyi kölcsönök esetében. Ugyanakkor a tavalyi harmadik negyedévtől kifulladt a trend:
a negyedik negyedévben már csak 31,4 milliárd forintot fizettek vissza idő előtt az ügyfelek a személyi kölcsönökből az egy évvel korábbi 42,6 milliárd forinttal szemben, amivel az előtörlesztés részaránya 34 százalékra csökkent.
A piaci lakáshiteleknél az első negyedévi előtörlesztéshez képest 20, de a második negyedévi adathoz képest is közel 10 milliárd forinttal, 72 milliárd forintra csökkent az előtörlesztések összege. Egyelőre nem látszik olyan indok, ami a boltok pénztáraitól visszahozná az emberek pénzét a korábbi hitelek előtörlesztésétől – komolyabb visszafizetési hullámra leghamarabb nyáron lehet számítani, de arra is csak abban az esetben, ha a június végéig meghosszabbított kamatstopot nem vagy nem a mostani feltételekkel hosszabbítja meg a kormány.
(Borítókép: Michal Fludra / NurPhoto / Getty Images)