A belföldi banki átutalások közel 60 százaléka ma már másodperceken belül teljesül, az emberek számára hamar természetes lett, hogy nem kell a pénzükre napokat várni. A hároméves azonnali fizetési rendszer ugyanakkor eddig nem tudott valós alternatívája lenni a bankkártyás fizetésnek a boltokban, sőt a sárga csekknek sem lett gyilkosa.
Ma már szinte elképzelhetetlen, de alig több mint tíz évvel ezelőtt minimum egy napot kellett várnunk arra, hogy egy banki átutalási megbízás összege a címzett bankszámlájára kerüljön. Akkoriban forradalminak tűnt az, hogy 2012-től kezdve a hazai bankoknak szavatolniuk kellett azt, hogy a hozzájuk beérkező átutalások összege négy órán belül a címzetthez jut. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 szeptemberében megduplázta a napon belüli ciklusok számát, ekkor már 10 alkalommal került sor az átutalások elindítására, s így maximum másfél órán belül a jogosult számlájára érkezhetett a belföldi átutalás.
Az apróbetűs részt itt az képviselte, hogy az akkori szinten rapidnak számító teljesítés csak a banki nyilvántartási idő alatt volt érvényes: aki munkanapokon 17 óra után adta be a megbízását a rendszerbe, annak csak másnap teljesült a tranzakciója, akinek pedig péntek délután utaltak, az csak hétfőre várhatta a jóváírást.
Mindez a ma emberének már teljességgel futurisztikus, hiszen ma a nap 24 órájában elindított utalásaink összege a hivatalos kommunikáció szerint 5 másodpercen belül, 90 százalékban azonban egyetlen másodperc alatt az átutalás címzettjének számlájára érkezik. Hároméves ugyanis az azonnali fizetési rendszer (afr), amelynek ezt a reformot köszönhetjük – az első afr-tranzakció 2020. március 2-án éjfél után bonyolódott.
Az Európában is egyedülálló módon minden pénzintézet számára kötelezően alkalmazandó rendszerben így a tízmillió forint alatti egyedi átutalások indultak először a XXI. század technológiájának köszönhetően, majd 2020 őszétől a csoportos beszedési megbízásokra, a rendszeres (tehát minden hónapban azonos összeggel ismétlődő) utalásokra és a vállalatok kötegelt és értéknaphoz kötött, például munkabérutalásai is az afr-rendszerben teljesülnek.
Az MNB statisztikái szerint az elmúlt év utolsó negyedévében már több mint 48 millió esetben jelzett a bankunk, hogy néhány pillanattal ezelőtt pénzt adtak fel számunkra.
Az indulás első 3 hónapjának tranzakciószámához képest ez 55 százalékos növekedést jelent.
Miután időközben a vállalati átutalások jó része is belekerült ebbe a körbe, nem csodálkozhatunk azon, hogy az azonnali átutalásokban érintett összeg több mint kétszeresére növekedett az indulás óta: az elmúlt év utolsó három hónapjában már 12 517 milliárd forint értékű átutalás jutott át az átutalásokat bonyolító Giro Zrt. közreműködésével a feladótól a címzettig.
Mindez azt jelenti, hogy manapság az összes banki átutalás közel 57 százaléka fut át pillanatok alatt a banki rendszereken, az induláshoz képest 10 százalékkal nőtt az afr-tranzakciók részaránya. Miután a bankközi forgalomban a 10 millió forint fölötti utalások teszik ki a banki tranzakciók értékének 93-94 százalékát, ezért nem lepődhetünk meg azon, hogy az azonnali fizetésben érintett, egyébként horrorisztikusan magasnak ható, napi 136, óránként 5,7 milliárd forintnyi forgalom mindössze a teljes magyarországi átutalási összeg 5,5 százalékát teszi ki.
Miután a bankok zöme az elmúlt évtizedben arra már hajlandó volt, hogy a nála számlát vezető ügyfelek közötti átutalásokat azonnal jóváírja, ezért az azonnali fizetés igazából a több bankot érintő utalásokban hozott érdemi áttörést. Az egyik banktól a másikig átívelő tranzakciók teszik ki az azonnali fizetési forgalom darabszámának 75, értékének pedig 55 százalékát.
Sikerek mellett van árnyoldala is azonnali fizetési rendszernek. Az indulás előtt a rendszert alkotók sokat vártak a másodlagos azonosító használatától. Ez arra ad módot, hogy a 16–24 számjegyből álló bankszámlaszám helyett e-mail-címünk, mobiltelefonszámunk vagy adóazonosító jelünk, cégek esetében adószámuk legyen az, amelyet elég tudnia a partnernek, hogy pénzt tudjon utalni a számunkra.
Önmagában a szolgáltatás megoldhatná például a baráti sörözés utáni számla percek alatti szétosztását, s e tekintetben például az azonnali egyszerű pénzküldésben a Revolut alternatívája lehetne, ahol a csatlakozó partnereinket épp mobilszámuk alapján ajánlja fel a rendszer. Nos, ez a megoldás korszerű volta ellenére nem váltotta be a reményeket:
2022 végén a 10,7 millió lakossági és vállalati bankszámla kevesebb mint 1 százalékához, alig több mint 106 ezer számlához rendeltek a számlatulajdonosok valamilyen másodlagos azonosítót.
Miután a szabályok szerint az azonosító használatát évente meg kell újítani, a bürokrácia számlájára írhatjuk, hogy az elmúlt évben közel 7 százalékkal csökkent is a másodlagos azonosítóval is elérhető számlák száma. Ezen belül a legtöbben a mobilszámuk alapján történő azonosítást preferálják: a másodlagos azonosítóval rendelkező számlák 75 százalékánál a mobilszám azonosítja az ügyfél bankszámláját.
Talán ennél is komolyabb felsülés, hogy a postai sárga csekk gyilkosaként bemutatott azonnali fizetés egyelőre nem jelent veszélyt a hungarikumnak számító fizetési módszernek. Az afr fizetési kérelem megoldását elsősorban arra találták ki, hogy a közműszolgáltatók azon, ne pedig sárga csekken küldjék meg számunkra a fizetendő számlaösszeget, mi pedig – maximum 60 napon belül – akkor hagyjuk jóvá a fizetést, amikor az nekünk a legkényelmesebb – mint ahogy a sárga csekket is akkor fizetjük, ha van elég pénz a számlánkon. Fizetési kérelemre tehát csak akkor indul el a pénzünk, ha mi azt jóváhagyjuk.
Nos, a teljesen elektronikus megoldás rendelkezésre áll, ám a szolgáltatók még nem kaptak rá az ízére: a rendszerben még ma is kevesebb mint napi 90 fizetési kérelem teljesül, egy negyedév alatt alig 211 millió forint került így a másoktól fizetést kérők számlájára.
A megoldás felfuttatása érdekében az MNB előírta, hogy minden banknak nyújtania kell ezt a korábban csak opcionális szolgáltatást, a kormány pedig a szolgáltatók számára igyekszik kedvezőbbé tenni a megoldást azzal, hogy a fizetési kérelemre teljesülő átutalások után nem kell megfizetni a tranzakciós illetéket.
Az illetékmentességgel más területen is szeretnék elérni az afr előretörését: a másodperceken belüli fizetés az eddigi bankkártyás fizetés alternatívája is lehet, ráadásul segítheti a kereskedőket abban is, hogy teljesítsék azt a nyáron már egy éve hatályos jogszabályi előírást, amely szerint mindenkinek biztosítani kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlóinak.
A kormány ezért a kereskedőknél indított QR-kódos afr-tranzakciókat is illetékmentessé tette. Az elgondolás az volt, hogy ha a pénztáraknál egy QR-kód banki alkalmazásunkba történő beolvasásával ki tudjuk majd fizetni a számlaösszeget, vagy legalább abban segít a QR-kód, hogy a kereskedő számlaszámát ne kelljen beillesztenünk a fizetési modulba és már csak az összeget kelljen beírnunk.
Ugyanakkor az afr-es fizetés egyelőre nemcsak a vásárlónak, de a kereskedőnek is macerásabb a bankkártyánál: a bankkártya-elfogadó terminállal ellentétben a bankszámlát nem lehet összekötni a pénztárgéppel, így arról, hogy a fizetés összege beérkezett a számlára egy külön rendszeren, a banki tranzakciós sms- vagy pushüzeneten érkezik a visszajelzés. Itt viszont gond lehet, hogy a kereskedő aligha szeretné tudatni a bolti eladóval, hogy a számláján mekkora összeg pihen épp – márpedig az egyenlegközlés ezen üzenetek sajátja. Szóval, van még bőven fejlesztenivaló az afr-területen. De ne legyünk telhetetlenek egy 3 évessel szemben.