A magyar kormány 2022-ben vezette be a különadókat, elsősorban a háborúra és az energiaválságra hivatkozva. Az adók több gazdasági szektort is érintenek, és a mértékükön a rendelet megjelenése óta többször is változtattak egy-egy szektorban. 

A most megjelent, április 1-jén hatályba lépő rendeletben a kormány a Mol Magyarországot érintő adóterheken változtatott. Egyrészt előírták, hogy

A Portfolio.hu számítása szerint ez azt jelenti, hogy a Molnak 276,3 milliárd forintnyi adófizetési kötelezettséget ír elő a rendelet (a tavalyi évben ugyanis 9868 milliárd forint volt a teljes árbevételük).

A portál ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a rendelet későbbi pontjai számos adókönnyítést tartalmaznak a Mol részére. Egyrészt a szénhidrogén-termeléssel kapcsolatban írtak elő könnyítést, oly módon, hogy leszögezték, ha a vállalat a 2021-es szint felett termel ki szénhidrogént, akkor a pluszmennyiség nem esik a megemelt bányajáradék-különadó hatálya alá (mindez ösztönözheti a termelés növelését).

Másrészt van a rendeletnek egy olyan paragrafusa is, amelyben a kormány csökkenti a Molnak azt a különadóját, amelyet az amerikai Brent és az orosz Ural olaj árkülönbözete miatt kell fizetnie. A Portfolio szerint a Molnak az eddigi előírtak szerint éves szinten körülbelül 470-480 milliárd forintot kellett befizetnie, de a mostani újraszabályozással ez az összeg körülbelül 130-170 milliárd forinttal csökken.

A Portfolio úgy véli, hogy a rendelet célja elsősorban a termelési és importfolyamatok újraszabályozása, ösztönzése volt, és ennek érdekében hajthatták végre a fenti adóátrendezést – a jelek szerint oly módon, hogy az államnak továbbra is többé-kevésbé ugyanannyi bevétele legyen a magyar energiavállalattól.

A kormány egyébiránt hosszabb távon kivezeti ezeket a különadókat. Erről többek közt Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt lapunknak egy interjúban.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. január 13-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)