Nemcsak a közelgő húsvétot, de az előttünk álló hónapokat sem várja jó formában a hazai húsipar. Az önköltségek történelmi emelkedése brutális sertéshúsár-emelkedést hozott, a húsvéti sonka például 40 százalékkal lehet drágább az egy évvel korábbihoz képest. A hússzövetség elnöke az árstop szavatosságának lejáratáról beszélt, az intézkedés óriási veszteségeket jelent a kiskereskedők számára, akik ezt importtal ellensúlyozhatják. A húsipar jócskán részesül a magyar mezőgazdaságba érkező példátlan mennyiségű uniós pénzforrásból, ami elengedhetetlen az ágazat felszínen maradásához.
A magyar húsipar jelenlegi gazdasági helyzete volt a téma a Húsiparosok Országos Szövetségének csütörtöki sajtótájékoztatóján. 2022-ben az élelmiszeripar növekedése némileg meghaladta az ipar egészének átlagát, ami nem szokványos, de részünkről örömteli hír – mondta a szövetség elnöke. Az élelmiszeripar termelésének volumene 6,6, míg az iparé 5,6 százalékkal emelkedett. Éder Tamás hozzátette: a növekedés inkább az év első felének köszönhető, ami ellensúlyozta a második hat hónapban tapasztalható visszaesést.
A húsipari alágazatok teljesítménye eltérő irányba mutatott tavaly. A vágást és a tőkehúst előállító húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat teljesítménye 3,2 százalékkal, míg a húskészítményeké 9,6 százalékkal csökkent.
Az élelmiszeripar belföldi értékesítése kismértékben növekedett. Tavaly az élelmiszeripar belföldi értékesítés volumenindexe mindössze 1,2 százalékkal növekedett. A második félévben ugyanakkor már jól látszik a visszaesés, ebben az időszakban 3,3 százalékos csökkenést mutatott a belföldi értékesítés, míg az ipar egésze esetében 1 százalék körül alakult a második félévi visszaesés.
A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált (+0,3 százalék), míg a húskészítménygyártás ágazat 4,3 százalékkal növelte a belföldi értékesítését. A második félévben azonban mindkét ágazat esetében csökkenés mutatkozott 4,8, valamint 0,7 százalékkal.
Éder Tamás rámutatott:
nehéz időszakban az export menti meg az ágazatot, és ez tavaly sem volt másként.
Az élelmiszeripar exportvolumene több mint 10 százalékkal nőtt az előző évben, ráadásul itt a második félévben is fennmaradt a növekedés (+6,6 százalék).
Ugyanakkor az export teljesítménye vegyes képet fest. A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat exportteljesítménye 10,5 százalékkal csökkent. A készítménygyártás exportvolumene ugyanakkor 12,1 százalékkal növekedett. Míg utóbbi a második félévben is növekedni tudott (+5,6 százalék), addig előbbi exportteljesítménye 15,5 százalékkal csökkent ebben az időszakban.
A húsipar külkereskedelmi mérlege egyensúlyközeli állapotot mutat. A magyar élősertés-export némileg növekedett, míg az import csökkent. Ugyanakkor a sertéshúsexport gyakorlatilag stagnált (159 ezer tonna), míg az import növekedett (161 ezer tonna – 13 százalék). Értékben mind az élősertés-export, mind az import is növekedni tudott. A sertéshúsexport több mint 20 milliárd forinttal nagyobb volt, mint az import. Mennyiségben 30 ezer tonna körüli deficitet – elsősorban az élősertés-forgalom miatt –, értékben egyensúlyt mutatott a sertéshús-külkereskedelmi mérleg 2022-ben.
Az élősertés-ár növekedése 2022 februárjától gyorsult fel. Tavaly a magyar élő sertés piacra meghatározó hatással bíró német jegyzés 1,2 euró/kilogramm (hasított sertés) szintről 2 euró/kg-ra emelkedett (60 százalék). 2023-ban a német jegyzés elérte a 2,33 euró/kg-os történelmi szintet. Ez több mint 90 százalékos sertésár-növekedést jelent kicsit több mint egy év alatt.
Ennek hatására itthon történelmi csúcsra emelkedett az élő sertés ára. A hazai piacon a sertés ára a kilogrammonkénti 440 forintról az év végére 850 Ft/kg szintre emelkedett. Ez szintén több mint 90 százalékos növekedés. Az elmúlt hetekben az emelkedés tovább tartott,
az ár megközelítette a 880 Ft/kilogrammos szintet, vagyis alig több mint egy év alatt gyakorlatilag megduplázódott az élő sertés ára Magyarországon.
A sertéshús árában történő növekedés kissé lemaradva futott az általános élelmiszerár-emelkedés után, csak a tavalyi második negyedévében kezdett el beindulni. A sertéshúsok és húskészítmények árának növekedése az év végére közelítette meg az általános élelmiszer-infláció szintjét. Ugyanakkor az árnövekedés mértéke lényegesen elmarad a meghatározó önköltségtényezők növekedésének (élősertés-, energia-, gabonaárak, illetve munkabérek emelkedése) mértékétől.
Az áremelkedés húsvétkor is megérezzük. Éder Tamás szerint általánosságban a 40 százalékot is elérheti a húsvéti asztalra szánt húsféleségek árnövekedése az előző év azonos időszakához képest. A hússzövetség elnöke ugyanakkor felhívta a vásárlók figyelmét, hogy a nagyon olcsó termékek minősége hagyhat némi kívánnivalót maga után, érdemes tudatos vásárlói attitűdöt követni a húsvéti sonkaféleségek vásárlásakor is.
A levágott sertések száma jelentősen csökkent itthon, csakúgy, mint a sertésállomány. Tavaly decemberben a sertéslétszám 2,56 milliós volt. Egy év alatt 168 ezer darabbal (6,2 százalékkal) csökkent. A kocalétszám is csökkent több mint 9 ezerrel (5,8 százalékkal), az állomány nagysága 147 ezer körül alakul.
2022-ben 4,5 millió sertést vágott a magyar húsipar, ami 6,9 százalékos visszaesést jelent. Az állomány és a vágásszám csökkenése is belesimul az EU ágazati folyamataiba
– jegyezte meg Éder Tamás.
A hússzövetség első embere szerint
az egyes élelmiszerekre, így a sertéscombra kivetett élelmiszer-ársapka a kezdeti időszakban érdemi segítséget nyújtott a fogyasztók számára, ám mára az intézkedés negatív hatása aggasztó méreteket ölt.
Az ársapka egyértelműen növelte a sertéscombimportot, a növekedés nem magyarázható más piaci folyamattal – mondta. „Miközben a sertéshúsimportunk 13 százalékkal nőtt 2022-ben, az ársapka alá tartozó sertéscombimport közel 46 százalékkal növekedett.”
A húsipart is érintő élelmiszerárstopot szociális alapon vezette be a kormány – jegyezte meg Nobilis Márton élelmiszeripari és kereskedelempolitikai államtitkár. A jelenlegi jogszabály április 30-ig él, a kormány két héttel előtte, vagyis április közepén vizsgálja meg, hogy májustól is szükséges-e az intézkedés fenntartása. Az államtitkár elmondta, bár az infláció egy számjegyűre való leszorítása év végére várható, a kormány az élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak kivezetését nem számokban, hanem trendekben méri.
Az árstop kivezetéséhez az infláció trendszerű lassulására van szükség. Amíg ezt nem látjuk, és úgy ítéljük meg, hogy az intézkedésre szükség van szociális alapon, addig marad az ársapka
– mondta Nobilis Márton.
„A kiskereskedőkkel olyan szerződéseket sikerült tető alá hoznunk, amikben vállalták, hogy döntően magyar vállalkozótól szerzik be a tőkehúst. A hazai húsipari cégek azonban az említett költségnövekedések hatására kénytelen emelni a nagykereskedelmi áron. Emellett pedig a kiskereskedők azt tapasztalják, hogy minden kilogramm sertéscombon több száz forintot buknak az ársapka miatt. Ez a veszteség pár hónapig lenyelhető, de ezen az időintervallumon már rég túl vagyunk.” Ezért kiterjesztik a beszerzést a határon túlra is, és megnézik, honnan tudnak olcsóbb sertéshúst beszerezni – vezette le Éder Tamás.
Ilyen szélsőséges piaci helyzetet, előre nem látható, bizonytalan időszakot még nem láttunk – mondta a szövetség elnöke.
Bármennyire is fájdalmas a vásárlók számára, de a költségnövekedést meg kell jeleníteni a fogyasztói árakban, mert csak így van esély arra, hogy évek múlva is legyen magyar húsipar, megfelelő mennyiségben és minőségben legyenek hazai húsok és húskészítmények az üzletek polcain
– tette hozzá.
A testület a fogyasztók mellett a kereskedelmi partnerektől is „megértést, a realitások elfogadását kéri”.
A következő hónapokat a bizonytalanság jellemzi ágazatban. Kérdés például az árak alakulása. Bár a gabonaárak csökkenő tendenciát mutatnak, és az energiaárak is lefelé mozognak – nem tudni, hogy ez a folyamat mennyire lesz tartós. Ezekből az élősertés árának csökkenése következne, ám ezzel szemben ott tornyosul az egész Európára jellemző sertésállomány-csökkenés, ami pedig a piaci logika alapján épp ellenkezőleg, áremelkedéssel járna – fejtette ki Éder Tamás.
A kormány célja az ágazat fejlesztése, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós támogatások részeként mintegy 750 milliárd forint vándorol az élelmiszeripar irányába, ami egyéb, állami támogatásokkal is kiegészül, összehangolva az uniós pénzekkel
– mondta az államtitkár, hozzátéve: az EU-támogatások előző, 2014–2020 közötti időszakában a Brüsszelből érkező források (468 milliárd forint) címzettjei a kis- és középvállalkozások (kkv-k) voltak, míg a jelenlegi ciklusban a nagyvállalatok kedvezményezettjei lehetnek. Jelenleg a magyar húsiparban tevékenykedő vállalatok 90 százaléka mikro- és kisvállalkozás, ám a 10 százalékot kitevő közép- és nagyvállalati szektor által keletkezik az ágazat bevételének 80 százaléka. Ezért is fontos a mikro- és kisvállalatok versenyképességének javítása.
Magabíró állam megteremtése a cél – idézte Széchenyi Istvánt Nobilis Márton. „Ezen belül a magyar élelmiszeripar önellátottságát tűzte zászlajára a kormány” – tette hozzá. Az államtitkár elmondta: szükség van olyan magyar élelmiszeripari bajnokokra, akik a külföldi piacokon is meghatározó szereplővé válhatnak, és öregbítik Magyarország hírnevét. Példaként említette a Picket, a Kométát vagy épp a Mastergoodot. „A cél, hogy melléjük még több hazai nagyvállalat emelkedjen fel.”
Az élelmiszeripari, ezen belül húsipari pályázati felhívások az év végén vagy a jövő év elején jelennek meg
– jelentette be Nobilis Márton. Az előző támogatási időszakban 162 milliárd forint állami támogatásban részesült a hazai húságazat. Ezek 50 százalék intenzitású támogatások, vagyis a beruházás költségeinek felét finanszírozza az állam, a másik felét saját forrásból kell kiegészítenie a vállalatnak. (Az uniós támogatásoknál 80 százalékos a támogatás intenzitása, 20 százalékos kell saját forrásból finanszírozni.)
Az élelmiszeriparban dolgozók átlagbére jelentősen elmarad a Központi Statisztikai Hivatal által mért hazai átlagbértől. A KSH szerint 2022-ben a bruttó átlagkereset 515 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 355 300 forintot ért el. Ehhez képest az élelmiszeriparban bruttó 390 ezer, ezen belül a húsiparban 300 ezer forint az átlagfizetés. Nobilis Márton szerint az ágazat modernizációja, digitalizációja mellett a bérek felzárkóztatása is kiemelt feladat.
Az iparági igényeknek megfelelve módosításokat eszközölnek a Magyar Élelmiszerkönyvben – mondta Nobilis Márton. Konkrétumokat említése nélkül annyit közölt, hogy módosítják a szalámi megfogalmazását, valamint bevezeti a száraz, illetve félszáraz kolbász fogalmát. Emellett az államtitkár kifejezte abbéli reményét, hogy bővíteni tudják a kiváló minőségű élelmiszeripari védjeggyel ellátott húskészítmények körét. „Fontos, hogy a magyarok biztonságos helyről származó, magas minőségű élelmiszerekhez jussanak hozzá” – fogalmazott.
A hazai élelmiszeripar 3900 céget ölelt fel, valamint 4500 milliárd forint forgalmat bonyolított le tavaly.
(Borítókép: Getty Images)