Könnyeztünk, orrot fújtunk, elégedetten hümmögtünk, vagy épp fintorogtunk – nagyjából így zajlott le az Index nagy tormatesztje. Nem reprezentatív felmérésünk arra enged következtetni, hogy az Univer termékei elégítik ki leginkább a magyarok ízlését, a győztes azonban egy igazi különlegesség lett. Ráadásként egy otthon elkészíthető, különleges, ám mégis egyszerű tormareceptet hoztunk, amit egyenesen egy séf skiccelt fel számunkra.
Szemet és orrot facsaró élményben volt részük szerkesztőségünk vállalkozó szellemű tagjainak – szerencsére jó értelemben. Tormakészítményeket terítettünk orrunk, valamint ízlelőbimbóink elé, az ízélményt, valamint az összhatást pedig osztályoztuk. Ehhez szakmai segítséget is kaptunk. Nem is akármilyet, hiszen a Michelin-csillagra felterjesztett Hoppá Bisztró séfje, Irtó Márton segített elkalauzolni minket a tormauniverzumban.
Elmondása szerint az emberek tormához való viszonya egyszerűen írható le: vagy nagyon szereti valaki, vagy nagyon nem. Nem számít a legnépszerűbb kiegészítőnek idehaza, pedig a torma nemcsak fűszer, gyógynövényként is funkcionál, köszönhetően a számos, egészségre kedvező tulajdonságának. Többek között pozitív hatása van az immunrendszerre, valamint felső légúti megfázás kezelésére is alkalmas lehet. Emellett étvágygerjesztő funkcióval is bír.
Utóbbit tíz készítmény tesztelésén keresztül próbáltuk ki. Segítségül fonott kalácsot és kötözött sonkát hívtunk – ha már húsvét előtt, és ha már tormát kóstoltunk. A termékek látványát, illatát, valamint ízét osztályoztuk 1–5-ig terjedő skálán, a mintákat az Univer, az Aldi és a Kifli.hu bocsátotta rendelkezésünkre.
Elsőként az Univer reszelt tormája került az esküdtszék elé. A hét kóstolónk a maximális 15-ből 8 és 12 közötti osztályzatokat adott a termékre. Volt, aki „semlegesnek”, míg más „folyósnak” ítélte, de összességében az egyik legnagyobb átlagot ez a termék zsebelte be. Kezdésnek nem volt rossz, megszokott ízeket kaptunk.
Ezt követően egy kis távol-keleti kiruccanásra indultunk. A Koch's wasabit csempészett a tormájába, ami már a jellegzetes zöld színből is világosan látszott. Nagy csalódást nem is okozott. Az illata kevésbé volt intenzív, az íze a közepesnél kicsit jobb átlagot szorgoskodott össze. Összességében sushievésnél maradnánk a hagyományos wasabinál, míg a sonkához inkább a hagyományos tormák közül választanánk.
Egy igazi ízmester igazán különleges terméke következett. Egy rozészínben pompázó alkotás, az Ízmester áfonyás, enyhén csípős tormája. Orrunk érzékelte a gyümölcsös jegyeket, az íz azonban hagyott némi kívánnivalót maga után – de utóízt mindenképp. Volt, aki látványra, illatra és ízre is megbuktatta a terméket, túlzott sikert senkinél nem aratott, inkább lekísértük egy kis sonkával.
Ezután az Aldi saját terméke következett, a Le Gusto csemege torma, amely nagyon jó benyomást keltett. A krémes állagú püré csípőssége a végén köszönt be, igazi tormaélményt kaptunk, amit összességében az egyik legmagasabb átlagpontszámmal honoráltunk – guszta volt.
A következő dobás a Rooty's wasabi volt. Már kinézetre is sejtettük, hogy valami különlegesség csípi majd a szánkat, azonban már a termék kibontásától könnyekig hatódtunk. A torma, valamint a wasabi csípőssége egymást felerősítve száguldott érzékszerveink felé. Orrdugulás ellen is ajánljuk, de szem sem marad szárazon. Valódi tormareszeléket kaptunk, ami hűen visszaadta a torma és a wasabi keverékét, bár az íze kevésbé volt intenzív, mint az illata. Az elégedett hümmögéseket jó értékelések követték, egy tízes összpontszám mellett 12-esek, valamint 13-asok sorakoztak.
Az Aldi saját márkás Le Gusto csípős tormája jött a sorban, amely mindössze egy kollégánál tudott túlnőni csemege testvérénél. Látványra ugyanazt kaptuk, az illat sem sokban különbözött, ám az ízre elmaradt a várakozásoktól. „Semmi extra” – hangzott az egyik vélemény, az átlagosságot pedig némiképp átlag alatti pontszámokkal honoráltuk. Volt, akinél a 15-ből mindössze 5 pontot kapott, ám 11-es összpontszám is akadt.
Ezt követően egy különleges ízélményben volt részünk. A Koch's gyömbéres, édes-csípős tormája került a tányérunkra. Elsőre kissé soknak tűnt ennyi ízvilág egy termékben, a kóstolásnál pedig igazolva is láttuk fenntartásunkat. A gyömbéres illatjegy kellemesen hatott, és az ízt dominálta, azonban ellopta a show-t a torma elől, amit nem igazán lehetett érezni. Még „jóindulatú” zsűritagjaink sem véstek be két számjegyű osztályzatot. Egy kilences maximumra futotta, ami mutatja, hogy nem ezt vennénk le a boltok polcairól.
A finisre visszakanyarodtunk az Univerhez. Az elsőként kóstolt termék csemege változatát teszteltük. Kibontás előtt lecsekkoltuk az összetevőket. Arra voltunk kíváncsiak, miben különbözik a két termék – mi a különbség a „nem csemege” és a csemege között. Arra jutottunk, hogy a csemege arányaiban kevesebb tormát tartalmaz. Ezt éreztük is, nem azt az ízélményt kaptunk, mint amire számítottunk. Az értékelésből is leszűrhető, hogy valamennyi kóstolónk a „nem csemegét” tenné a tányérjára. Négyen mindössze hatossal értékelték a csemege produkcióját, de 9-es táblánál senki nem mutatott fel nagyobb értékűt.
A következő termék sokunkból ismerős érzéseket váltott ki. Az Univer klasszikus tubusos majonézes tormája gyakori vendég számos, tormát fogyasztó háztartás asztalán.
A nagyszüleim mindig ezt ették a húsleveshez elkészített hús, valamint a csülkös bableves mellé
– hangzott el. A nosztalgikus élmény mellett az íz sem okozott csalódást. Amint a torma elterült ízlelőbimbóink pamlagán, sokunkat a déjà vu érzése kerítette hatalmába. Az íz–nosztalgia kombó pedig jó értékeléseket szült. Négyen is tíz feletti összpontszámmal értékelték a „produkciót”. „A torma felturbózza a majonézt” – mondta egyik kollégánk.
Már csak egy feladat maradt érzékszerveink számára, az Univer tormás mustárának tesztelése. Már a termék neve is jól mutatta, mire számíthatunk. Inkább a mustáros jegyek domináltak, a torma mindössze kísérőként funkcionált. Megosztotta a kollégákat a termék. Volt, aki mindössze egy négyessel díjazta az összképet, de 11-es összpontszám is akadt. Szűk a választóvonal, hogy különböző húsokhoz használjuk tormaként, vagy inkább hurkához, illetve kolbászhoz mustárként – ez az Univer-termék tehát akár univerzális is lehet – határt csak az egyéni ízlés szabhat.
Az összpontszámok alapján az Index nagy tormatesztjén a következő termékek állhattak fel a dobogóra:
Irtó Márton egy könnyen elkészíthető recepttel is szolgált azon olvasóink számára, akik saját, házi tormát szeretnének készíteni. „Nagy kedvencem a torma zellerrel való párosítása, amit a sonkához, füstölt-főtt csülökhöz vagy akár egy jó marhasülthöz is szívesen ajánlok” – mondta a séf.
Hozzávalók:
Túl nagy konyhai eszközparkkal sem kell rendelkeznünk: mindössze egy kis lábasra, egy reszelőre, egy zöldséghámozóra, egy szűrőre vagy spicc szűrőre, valamint egy turmixgépre van szükség.
Elkészítés:
Mosás-hámozás után kis kockákra vágjuk a zellert, majd belefőzzük a tej-tejszín keverékbe. Közben megtisztítjuk a tormát, és lereszeljük az egyharmadát (ezt elég nagy lukú reszelőn megtenni). Nem szabad túlfőzni, épphogy puha, máris turmixoljuk, kevés főzőfolyadékkal. Turmixolás közben hozzáadjuk a xantánt, a tejfölt, a lereszelt tormát, majd nagyjából 6-7 perc mixelés után a vajat. Egy kanál segítségével passzírozzuk át egy szűrőn, és frissen tartó fóliával takarjuk le a pürénket, hogy ne oxidálódjon, ne bőrösödjön. Ezt követően hűtsük le. Miközben hűl, a maradék tormát húzogassuk le egy zöldséghámozóval, majd vágjuk gyufaszál hosszúságúra, ha úgy tetszik, „julienne”-re. Ez azért fontos, mert reszelés közben nagyon roncsolódik a torma. A frissen vágott tormát keverjük össze annyi pürével, hogy elérjük a számunkra megfelelő állagot. Szerencsés esetben – ha be tudjuk szerezni – a torma hajtásával, kisebb leveleivel lehet díszíteni, frissíteni, színessé tenni a pürét.
(Borítókép: Németh Kata / Index)