Az év végére elkészülhet a magyar kutyafajták fajtaspecifikus genetikai bélyegeinek tárháza. Már tízezer gyereknek népszerűsítették a kilenc magyar kutyafajtát. Nemzeti kincseink a hungarikumok között is helyet kapnak.
Komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, rövid szőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó – a legtöbb kutyatartónak megvan ezek közül a kedvence. Ez a kilenc magyar kutyafajta olyannyira nemzeti kincsünk, hogy 2017–től a hungarikumok között is helyet kapott.
Az egykori magyar szokásoknak megfelelően ezek a fajták vagy terelő-, vagy őrző-, vagy vadászkutyák. Az Agrárminisztérium 2019-ben jelölte meg feladatként ennek a kilenc fajtának a genetikai vizsgálatát.
Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) elnöke az Agrárminisztériumban hétfőn megtartott sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta: a projekt keretében a hazai állatállomány különböző betegségekkel terheltségét is vizsgálták, és arra az eredményre jutottak, hogy mind a kilenc magyar kutyafajta egészséges génállománnyal rendelkezik.
A MEOESZ elnöke azt is hozzátette: a projekten belül az ő szívéhez a legközelebb a kutyafajtákat népszerűsítő iskolaprogram és a tanösvény áll, amelynek keretében már több mint tízezer diák ismerhette meg a nemzeti kutyafajtákat.
Ezek az iskolások már gyönyörködhettek a vizslák okos tekintetében, a komondor szőrében és a magyar agár futásában
– mondta Korózs Gábor.
Kovács Gábor, a génmegőrzési projekt kutatásvezetője az eseményen elmondta: a projekt első két évében mintagyűjtés történt, majd a kilenc fajta négy-négy egyedének teljes genomját szekvenálták, azaz sikerült meghatározni a DNS-bázis sorrendjét.
Elhangzott: a programban 202 fajtából származó 3401 kutya genomi adatait vetették össze a kilenc magyar kutyafajtával. A molekuláris genetikus elmondta:
A cél az, hogy 2023 végére mind a kilenc magyar kutyafajtáról rendelkezésre álljon egy olyan panel, amely a fajtákra jellemző, legmagasabb frekvenciával előforduló variánsokat tartalmazza, amelynek segítségével a fajta azonosítható lesz.
A hétfői eseményen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta:
Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.
A miniszter hozzátette: Magyarországon hagyománya van annak, hogy állami feladatként tekintenek a genetikai források védelmére. A kormány 2018-ban fogadta el a Génmegőrzési Stratégiát, amire 12 milliárd forintot különítettek el.
A sajtótájékoztatón adták át a MEOESZ kezdeményezésére összegyűjtött adományt a törökországi földrengések áldozatainak felkutatásában közreműködő Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat részére.
Balázs László, a mentőszervezet elnöke elmondta: 17 évvel ezelőtt alakultak, jelenleg 48 emberrel és 18 mentőkutyával dolgoznak. Önkéntes tevékenységüket a MEOESZ tagszervezeteként látják el. A törökországi mentésben 20 tagjuk 4 mentőkutyával vett részt.
Az első 3-4 napban csak élő embereket találtunk a kutyák segítségével a romok alatt. Összesen 17 ember életét mentettük meg, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy családokat tudtunk újra egyesíteni
– mondta Balázs László, aki hozzátette: az adományt a kutyák rehabilitációjára és további képzésére fordítják.
(Borítókép: Rövid szőrű magyar vizsla. Fotó: Varga György / MTI)