Az energiaválság számos, elsősorban kisebb vállalkozás működését lehetetleníti el, ami pedig összességében csökkenti a magyar ipar versenyképességét – reagált a lesújtó hazai ipari termelési adatokra Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. A szakértő figyelmeztet, ha nem szedi össze magát az ipar, annak súlyos következményei lehetnek.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 januárjához mérten 0,3 százalékkal emelkedett – derült ki a KSH gyorstájékoztatójából.
Az egy évvel korábbitól azonban 4,6 százalékkal elmaradt az ipari termelés volumene 2023 februárjában.
Bár a részletes adatokat csak később közli a KSH, annyit azért elárult, hogy a termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
Lényegében tehát csak az autóiparhoz kapcsolódó ipari teljesítmény képes valamiféle életet lehelni a magyar iparba
– állapította meg Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő rávilágított, hogy februárban az átlagos havi középhőmérséklet 1-2 fokkal hidegebb volt, mint egy évvel korábban. Ez a korábbi években az energiaszektor termelésének felfutását hozta volna magával. Vélhetően azonban a rezsicsökkentés átalakítása miatti tudatosabb energiafelhasználás következtében ez az 1-2 fokos eltérés nem hozott érdemi fogyasztásnövekedést, így az energiaszektor is inkább fékezhette a magyar ipar teljesítményét – fejtette ki.
Az ipar teljesítménye januárban is a vártnál kedvezőtlenebbül alakult: a nyers adatok szerint éves alapon stagnált, míg a munkanaphatástól kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal mérséklődött – állapította meg Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Az ágazat teljesítménye immáron második egymást követő hónapban mérséklődött éves alapon.
Az energiaválság számos, elsősorban kisebb vállalkozás működését lehetetleníti el, ami pedig összességében csökkenti a magyar ipar versenyképességét. Másrészt problémát okozhat az elszabadult infláció, különösen az élelmiszeripar esetében: a magas árak mellett a kereslet mérséklődik, így ez visszaveti az ágazat termelését. Ezt súlyosbíthatják az ágazat hatékonysági problémái is. Ugyanakkor a rendelésállomány alakulása és a beruházások nem indokolnák a termelés visszaesését: a rendelések volumene bár a korábbinál kisebb mértékben, de január végén így is 3,4 százalékkal meghaladta megelőző évi szintjét. A mai adatok alapján valószínűsíthető, hogy az első negyedévben az ipar nem tud hozzájárulni a gazdasági bővüléshez, így a GDP éves alapon mérséklődni fog. Az év egészét tekintve a recesszió elkerüléséhez szükséges az ipari teljesítmény ismételt jelentős növekedése.