Nincs előre kiszámítható egységes és következetes kommunikáció, azt se lehet tudni, hogyan történik majd az elszámolás – fogalmaztak az Indexnek napelemes piaci szereplők, akik mellett Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség elnöke is felhívta a figyelmet a kormány mostani változtatásainak problémáira.
Március végén lépett az Energiaügyi Minisztérium: közleményben jelezték, ősztől megkezdődhet a napelemekre vonatkozó betáplálási moratórium megszüntetése. A háztartási kiserőművekre bevezetett korlátozás részleges feloldására a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. Kedden ezt erősítette meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár:
Szerencsére nagyon gyorsan fejlődik a napelemes energiatermelés Magyarországon, a vártnál jóval gyorsabban. Már több mint két paksnyi napelemes kapacitással rendelkezünk Magyarországon. Ennek körülbelül egyharmada háztartási méretű napelemeket jelent, és kétharmada ipari méretű napelemparkokat
– fogalmazott, majd hozzátette: azt tervezik, nyáron bekérik a cégektől a hálózati adatokat, és ezeket összesítve a hivatal javaslatot tesz, hogy az új fejlesztéseket figyelembe véve hol lehet felfüggeszteni a tilalmat.
Kiss Ernő, a Magyar Napelemes és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke a friss fejleményeket az Indexnek úgy értékelte, szomorúan tapasztalják, hogy az október óta érvényben lévő ideiglenes felfüggesztést kitolták augusztus 31-ig. Így „idén nem várható, hogy akár egy darab új napelemes rendszer is csatlakozzon a hálózathoz, visszatáplálással együtt” – mutatott rá.
A szövetség elnöke ismertette a szektor álláspontját, miszerint nincs szakmai indok az általános teljes körű visszatáplálás tiltására. Emlékeztetett arra, hogy már „2021 óta elindult a műszaki akadályoztatás a napelemes rendszereknél”. Ennek az utolsó felvonása a lakossági szektor visszatáplálási lehetőségeinek tiltása volt.
Ez azért végtelenül szomorú, mert brutálisak a villamosenergia-árak. Magyarországon csökkent a hazai termelés, nőtt a villamosenergia-import. Rendkívül negatívak a mostani helyzet következményei, egész Európában mindenki rohamléptekkel telepíti a napelemes rendszereket, csak Magyarország nem.
Kiss Ernő szerint, amióta nem lehet új igényeket benyújtani, több száz ember megélhetése kérdőjeleződött meg. Ez a folyamat jelenleg is zajlik, jellemzően a cégek értékesítői veszítették el tömegesen a munkájukat. Több ezer ember dolgozott lakossági értékesítőként, akiknek ez év végéig biztosan nem lesz itt munkája. Ellentmondásosak a jogszabályok, nem lehet hosszú távon számolni, tervezni.
HISZEN MÉG MINDIG NINCS VÁLASZ ARRA, HOGYAN VÁLTOZIK A SZALDÓ ELSZÁMOLÁS.
A kivitelezők pontosan a teljesen kiszámíthatatlan, naponta változó jogszabályok miatt vesztették el a megélhetésüket, a megrendelők visszaléptek a már megkötött szerződésektől. „A mai napig nem fizették ki a 2021-es 100 százalék támogatású pályázati keretekben megvalósult napelemes rendszereket, csak előlegeket folyósítottak” – összegezte Kiss Ernő.
Steiner Attila keddi nyilatkozatában kiemelte azt is, hogy már tavaly komoly hálózatfejlesztési programokat kezdtek. A kormány összesen 163 milliárd forintot szán erre a célra, amit uniós helyreállítási alapból terveznek utófinanszírozni.
A MNNSZ elnöke úgy véli: ez egy nagyon helyes lépés, ugyanakkor az igazi probléma az, hogy az elmúlt másfél évtizedben teljesen elmaradtak a fejlesztések. „Ez köszönhető volt a rendkívül alacsony lakossági áraknak, ami miatt senki nem akart fejleszteni. Valóban szükség van ezekre a fejlesztésekre. Ám azzal nem tudunk egyetérteni, hogy ezek miatt a teljes magyar piacot betiltották, ellehetetlenítették. Egyébként korábban is úgy működött, ha valaki benyújtott egy igénybejelentést, akkor az áramszolgáltató eldöntötte, lehetséges-e a megvalósítás. Az esetek döntő többségében engedélyezték a telepítést” – jegyezte meg.
A szövetség és a minisztérium között egyébként rendszeresek az egyeztetések. Steiner Attila ezeken kifejezetten proaktívan részt is vesz, és számos dolgot el is fogad – ezt több piaci szereplő is megerősítette a lapunknak. „Érdeklődve és konstruktívan meghallgatják a szakmai javaslatainkat. Van olyan, amiről mi is pozitívan tudunk beszélni” – közölte Kiss Ernő.
A mostani bejelentésekről az Index több piaci szereplőt is megkeresett, akik rendre úgy nyilatkoztak, hogy szerintük ez most csak „porhintés” volt, és semmilyen garanciát nem kaptak. „Ha holnap feloldanánk az egész tiltást, akkor sem lennének új szerződések” – jelezték.
UGYANIS EGY ILYEN RENDSZERNél TÖBB ÉVRE ELŐRE KELL SZÁMOLNI A BERUHÁZÁS MEGTÉRÜLÉSI IDEJÉT. ILYEN VÁLTOZÓ és nem következetes JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETBEN SENKI NEM VÁG BELE MILLIÓS BERUHÁZÁSOKBA.
„Nincs előre kiszámítható egységes kommunikáció, azt se lehet tudni, hogyan történik majd az elszámolás. A bruttó elszámolás is jó lehet, csak mondják már meg végre, mit akarnak. Ráadásul elég nagy baj van már most az iparágban. Kezdenek csődbe menni a cégek. Rendszeresen keresnek meg minket kisebb cégek, hogy adjunk munkát nekik” – osztotta meg az egyik legnagyobb piaci szereplő, aki lapunknak ezeket a leveleket megmutatta.
Kiss Ernő egy további fontos dologra is felhívta figyelmet: „Azért különösen aggasztó ez az egyéves csúszás, mert az európai uniós direktíva szerint 2023. december 31-ig lehet megszerezni a szaldó elszámolásra a jogosultságot. A mostani hírek szerint augusztus 31-ig adja be az Energiahivatal a javaslatát, majd ezt, mire jóváhagyják, ott fogunk tartani, hogy a napelemes rendszerek újra kifutnak a határidőből. Tehát a korábban említett problémákon túl a teljes magyar lakosság elveszítette a jogosultságát, hogy megszerezhesse a szaldó elszámolást, holott az unió ezt engedte volna” – világított rá.