Februárban már 10,1 százalékos visszaesést mért a KSH a kiskereskedelmi forgalomban. Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint a koronavírus-járvány óta nem költöttünk olyan keveset, mint az év második hónapjában. Akkor viszont annak volt köszönhető a visszaesés, hogy zárva voltak a boltok. A legnagyobbat a bútorboltok és a műszaki áruházak forgalma esett.
A bútorboltok és a műszaki áruházak forgalma esett a legnagyobbat, a használt cikkeket árusító üzleteké és a turkálóké viszont emelkedett. De idén februárban összességében 10,1 százalékos visszaesést mért a statisztikai hivatal.
A KSH adataiból az is kitűnik, hogy a koronavírus-járvány első hulláma, vagyis 2020 áprilisa óta nem zuhant ekkorát az üzletek forgalma.
A legnagyobb visszaesést a bútorboltok és a műszaki áruházak könyvelhették el: 19-19 százalékot, míg az élelmiszerboltok forgalma 6,7 százalékot csökkent. Üzemanyagból 14 és fél százalékkal kevesebb fogyott februárban, mint egy évvel korábban.
Azonban voltak, akik jól jártak: a használt cikkeket árusító üzletek és a turkálók forgalma szárnyal, a KSH szerint ezeknél 7,6 százalékos volt a forgalom számának emelkedése.
A két számjegyű visszaesés éves alapon nagyon jelentősnek mondható. Azért ilyenek ritkán vannak a gazdaságtörténetben
– mondta az rtl.hu-nak a friss számokról Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Majd hozzátette, hogy a koronavírus időszaka előtt a 2008-as pénzügyi válság idején volt ilyen visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban, akkor az adósságválság tett be a lakossági fogyasztásnak.
Madár István szerint ennek oka, hogy a fizetések értéke folyamatosan csökken a magas infláció miatt.
Van egy bőven 20 százalék feletti infláció, és a lakosság jövedelme reálértéken zsugorodik, tehát csökken a vásárlóereje. Ennek következtében hiába nő a forgalom a boltokban, valójában a megvásárolt termékek volumene kisebb, mint korábban
– mondta.
Az elemző szerint a fogyasztás visszaesése a gazdaság teljesítményére is hatással lesz.
„Ha nincs belső kereslet, mert elinflálódik, és a lakossági jövedelmek nem tudnak növekedni, akkor természetes, hogy a gazdaságnak sem megy. A kiskereskedelmi forgalom visszaeséséről és az ipari termelésről szóló adatok azt a képet erősítik meg, hogy folytatódhatott a recesszió Magyarországon, vagyis a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben vissza fog esni valamelyest” – fogalmazott.
Azonban ha kevesebb a vásárló, a drágulás mértéke is csökkenhet, mert a boltoknak az az érdekük, hogy visszacsábítsák a vevőket. „A kereslet csökkenésének van egy fékező hatása” – mondta Madár István.