A megújuló energiaforrások tömeges elterjedése előtti időkben kisebb volt az energiatermelés változékonysága, ezért kevesebb meteorológiai előrejelzésre volt szükség. A szélsőséges időjárás azonban nem várt kihívások elé állítja a szektort, így felértékelődnek az egyre pontosabb meteorológiai számítások – mondta Vasilis Pappas, a MET Csoport szenior meteorológiai szakértője.
Az elmúlt évtizedekben komoly fellendülés történt a megújuló energiatermelők terén. Az energiaforrások hatékonyabb felhasználására vonatkozó európai szabályozás miatt egyre fontosabb a várható szél- és napenergia-termelés pontos előrejelzése.
Ezeknek az előrejelzéseknek az időhorizontja a következő néhány órától (napon belüli piacok) a következő hónapokig és negyedévekig (határidős piacok és áramvásárlási szerződések) terjed
– fogalmazott a MET Csoport szenior meteorológiai szakértője, akinek kutatási területe az időjárásfüggő energiatermelők jövőjére irányul.
Az elmúlt néhány év időjárási jelenségeinek egy része kifejezetten szélsőséges volt. Megtapasztalhattuk például az elmúlt 150 év legsúlyosabb aszályait, a nyarak egyre forróbbak, a hőmérsékleti rekordok majdnem minden évben megdőlnek, főként Dél-Európában. Vasilis Pappas úgy véli, mivel a szélsőséges időjárási jelenségeket nem lehet néhány napnál előbb megjósolni, az energiaágazat számára különösen fontos a rugalmasság.
Az azonnali piacok rendkívül változékonyak lehetnek, mivel a kínálatnak találkoznia kell a kereslettel. Néhány nagyon szeles nap Európában könnyen csökkentheti a hőerőművek által termelt energia iránti keresletet, ezzel gazdaságtalanná téve a működésüket
– hívta fel a figyelmet, majd példaként hozta fel, hogy az extrém hideg időben a lapátok jegesedése a szélerőművek leállását okozhatja, vagy ha nagyon erős szél fúj egy adott területen, például Észak-Németországban, az azt eredményezheti, hogy a szélturbinákat le kell állítani. A hálózatban lévő szűk keresztmetszet nem teszi lehetővé, hogy az összes megtermelt energiát Dél-Németországba szállítsák, viszont ha túl sok energia kerül a rendszerbe, az is problémákat okoz.
A „Dunkelflaute” (sötét szélcsendes állapot) nem igazán szélsőséges esemény, de szintén jelentősen befolyásolhatja az energiatermelést.
Ez a kifejezés olyan téli időszakra utal, amikor mind a szélsebesség, mind a napenergia a kapacitás 20 százaléka alatt van Észak-Európában, miközben hideg van. Az ilyen események szükségképpen a hőenergia-termelés iránti megnövekedett kereslethez vezetnek. Ám egy hosszan tartó szárazság és/vagy a téli hótakaró csökkenése, ami alacsony folyószinteket eredményez, gondot okozhat például a Rajnán történő szénszállításnál, nehézséget jelent az atomerőművek hűtésénél, vagy a kevesebb, rendelkezésre álló vízenergia miatt is megemelkedhet a hőenergia-termelés iránti igény.
A MET Csoport szenior meteorológusa szerint a megújuló energiaforrások tömeges elterjedése előtti időkben kisebb volt az energiatermelés változékonysága, kevesebb meteorológiai előrejelzésre volt szükség.
NAPJAINKBAN HATALMAS MENNYISÉGŰ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ MEGÚJULÓ ENERGIA KERÜL AZ EURÓPAI VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOKBA.
„Ezért mind az átviteli rendszerirányítók (TSO-k), mind az energiapiac többi résztvevője számára létfontosságú, hogy valóban hasznosítsák ezeket az előrejelzéseket az energiakínálat és -kereslet optimalizálása érdekében. Az azonnali piacokon és a szűk ellátási tartalékok idején, például télen a hőmérséklet- és/vagy szélenergia-előrejelzésekben bekövetkező kis változások is nagy kilengéseket eredményeznek a nagykereskedelmi energiaárakban” – fogalmazott az Indexnek.
Egy energiaportfólió tervezése széles időhorizontot ölel fel, egy olyan nemzetközi vállalatnak, mint a MET Csoport, a világ különböző pontjaira egyszerre kell figyelnie. A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiatermelésben.
„Az Európa különböző részeire vonatkozó szél- és napenergia-termelésre, valamint a csapadékra vonatkozó előrejelzéseinket mind figyelembe kell venni annak érdekében, hogy az erőműveink működését optimalizáljuk, és előre jelezzük az aukciós árat minden európai országban” – húzta alá lapunknak a MET Csoport meteorológiai szakértője.
Különösen egy néhány napon túli időhorizont esetén a valószínűségi előrejelzés rendkívül fontos ahhoz, hogy számításba vegyük a különféle várható forgatókönyveket és azt is, hogyan reagáljunk ezekre.
Az energiaszektor az utóbbi években – főként a világszerte szállított cseppfolyósított földgáznak (LNG) köszönhetően – globális piaccá vált. Az ázsiai hidegebb időjárás közvetlen hatást gyakorol az ottani keresletre, ezáltal Európára, és ez fordítva is igaz. „Az így készült elemzéseket – mind a szubszezonális (2–6 hétre vonatkozó), mind a szezonális (2–6 hónapos) esetén – a MET International rendszeresen alkalmazza a cég globális portfóliójának optimalizálása érdekében” – mondta az elemző.
A MET Csoport szakértője külön ismertette, hogy amikor a következő három-öt éven túlmutató kilátásokról beszélünk, akkor az éghajlati előrejelzésekre gondolunk, nem a meteorológiai prognózisokra. A megfigyelések világszerte azt mutatják, az éghajlat az elmúlt 50 évben meglehetősen gyorsan változott.
A tudósok a jövőre vonatkozó lehetséges éghajlati forgatókönyvek kidolgozására különféle modelleket dolgoztak ki. „Ezek, akárcsak a meteorológiai időjárási modellek, a légkörön belüli fizikai kölcsönhatásokon alapulnak. Az éghajlati modelleknek feltételezésekre van szükségük az üvegházhatású gázok jövőbeni kibocsátásának lehetséges változásairól” – szögezte le az Indexnek.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) bizottsága négy útvonalat határozott meg, amelyet az éghajlati modellezéshez használnak. Itt megemlíthetem a 2018-ban közzétett ötödik értékelő jelentés megállapításait, amelyben jelzik, hogy Észak-Európában 2050 előtt nem várható nagyobb változás a szélenergia-potenciálban, míg Dél-Európában csökkenés várható, kivéve az Égei-tengert, ahol nyáron komoly növekedés lehetséges
– emelte ki lapunknak Vasilis Pappas. Hozzátette, ugyanez a jelentés a vízenergia-termelés 6-36 százalékos csökkenését említi a kontinentális Európában és az Alpok egy részén, valamint 5-15 százalékos csökkenést Dél-Európában 2050-re – a 2005-ben publikált adatokhoz képest. Ezeket a megállapításokat, illetve a folyamatban lévő kutatásokat a piaci szereplők a vízgazdálkodás javításával és a kedvezőtlen időjárási eseményekkel szembeni fedezeti intézkedésekkel hasznosíthatják.
TOVÁBBI FONTOS SZEMPONT, HOGY HOGYAN LEHET A MEGÚJULÓ PORTFÓLIÓT OPTIMÁLISAN ELOSZTANI EURÓPÁBAN.
„Egy spanyolországi szélerőműpark nagyon jól kiegészíthet egy németországi szélerőművet – amikor az egyik országban nagyon szeles az idő, a másikban általában nem szeles. És természetesen, ha a megújuló technológiák együtt járnak a többlet-megújulóenergia tárolására szolgáló akkumulátorokkal és a rugalmas energiatermeléssel (például a gáztüzelésű erőműveknek köszönhetően), akkor az energiaellátás nagyon hatékonnyá tud válni” – mondta lapunknak Vasilis Pappas, aki felhívta a figyelmet arra, hogy pontosan ez a helyzet a MET Csoport tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű telephelyén is.
A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energetikai eszközök fejlesztésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 13 országban van jelen. A MET jelentős tapasztalattal bír a zöld (megújuló) és a rugalmassági (kiegyenlítő) energetikai eszközök üzemeltetésében, így a lehető legszélesebb körben támogatni tudja az energiaátmenetet. A cégcsoport vezérigazgatója Lakatos Benjamin. A MET konszolidált árbevétele 2022-ben 41,5 milliárd euró volt.