Index Vakbarát Hírportál

Óriásit csalódhatunk, ha a ChatGPT-re bízzuk a végakaratunkat

2023. április 9., vasárnap 15:44

Könnyen csalódhatunk, ha jogi ügyekben, például végrendelet megírásában a nagy népszerűségnek örvendő ChatGPT-re bízzuk magunkat – állítja Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alelnöke.

A magyar médiában az Index az elsők között tesztelte a ChatGPT képességeit. Kiderült, hogy megtévesztő hűséggel ír szerelmes levelet, elkészíti a házi feladatot, még programoz is, viszont korántsem tökéletes, sőt kimondottan veszélyes is lehet.

Az olyan alkalmazások, mint amilyen a ChatGPT is, rengeteg új információt képesek adni egy-egy területről, sok esetben egy szakértő benyomását keltve, azonban azt már kevesen veszik észre, hogy a válaszok szintje messze elmarad attól, amit egy valódi szakértő mondana

– világított rá az Indexnek Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének vezetője. A szakértő alapvetően pozitív fejleménynek tartja a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos technológiák fejlődését, ezek szerinte hasznos alkalmazások, viszont érdemes ismerni az árnyoldalaikat is.  

Sok a buktató

A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanaz a helyzet a gép által javasolt szerződéstervezettel, mint az internetről letöltött szerződésmintákkal. Lényegében egy általános sablont kapunk, mert a technológia egy statisztikai átlagot tud előállítani/megjósolni azon szövegek alapján, amelyeken betanították. Ez pedig nem pontosan az aktuális jogviszonyra és nem pontosan az adott egyén igényeire szabott. Ez annál inkább jellemző, minél összetettebb a jogviszony, és minél hosszabb távon teljesül vagy érvényesül, így aztán számítani kell buktatókra. 

Emlékeztetett arra is, hogy bonyolultabb jogviszonyok, szerződéses formák esetén – például ingatlan-adásvétel, házassági vagyonjogi szerződés – törvény írja elő a jogászi (általában közjegyzői és/vagy ügyvédi) közreműködést. Ez nem véletlen, mert ezek a legszenzitívebb, legösszetettebb jogviszonyok területére tartoznak. Nemcsak az adott személyek, de a társadalom szempontjából (tehát az állam működése szempontjából) is különösen fontos ezen jognyilatkozatok kiemelt kezelése.

a törvény uniós normára hivatkozva még azt is előírja Öröklési és családjogi jogviszonyokban, hogy ilyen esetekben nem lehet kizárólag digitális okiratokat készíteni.

Egy szállodai szobát lefoglalni vagy egy repülőjegyet megvenni jóval kisebb kockázattal járó cselekmény, mint az, amikor valaki eladja a lakását. Előbbiekhez jellemzően nem is vesznek igénybe jogi segítséget, míg egy ingatlan vásárlása során kiemelten fontos a felek szándékait, motivációit és egyéb körülményeket vizsgálni (például nem áll-e kényszer alatt, tisztában van-e a szerződés következményeivel, esetleg elírt-e egy-két számadatot, vagy hogy egészen pontosan mit is akar).

Jelentős rizikófaktorok

A közjegyző kiemelte, hogy minél bonyolultabb problémára keressük a választ, annál nagyobb eséllyel csalódhatunk a ChatGPT válaszában. Ezt a végrendelkezésen keresztül mutatta be.

A ChatGPT által készített végrendelet-tervezetből lehet ugyan következtetni arra, hogy mi egy végrendelet, arra azonban már kevésbé, hogy mi a végrendelkezés folyamata – amikor valaki megtervezi az öröklését, végiggondolja, kinek mit akar juttatni –, vagy hogy a végrendeletnek a konkrét esetben mi lenne az optimális tartalma.

„Mindenkinek mások a tervei, céljai, más és más személyes körülmények között él, és ezt a helyzetet nem igazán lehet vagy legalábbis nagyon nehéz lenne statisztikai átlagok mentén kezelni, ahogy a program is összeállítja a válaszokat” – fejtette ki Parti Tamás. Hozzátette, hogy a végrendelkezés összetett, nagy körültekintést igénylő folyamat, és „eredményessége” nem kizárólag a formai kellékeken múlik.

Akár helyrehozhatatlan következményekkel is számolhatnak, akik a mesterséges intelligenciát választják,

hiszen akinek nincs jogi ügyekben jártassága, az nem fogja feltétlenül megérteni, hogy miért kellene például a végrendelet és a végrendelkezés között különbséget tenni.

Ki viszi el a balhét? 

A mesterséges intelligencia által előállított szerződés tartalmáért a szerződő felek a felelősek. Az MI nem olyan jelenség, amelyre jelenleg felelősséget lehet telepíteni. Nem jogalany, hanem egy alkalmazás, úgyhogy mindenki saját kockázatára él vele. Felelősség terhelheti viszont azt, aki felügyeli a mesterséges intelligencia működését, és például az MI-re hivatkozva szolgáltat valamit. Például, ha azt állítja, hogy az általa felügyelt MI-vel kötött szerződés garantáltan érvényes. Ilyen szolgáltatót ugyan nem ismer, de ez a szakértőt nem lepi meg. E terület szabályozása a jövőbeli jogalkotás egyik fontos kérdése lesz – jelezte. 

Bízzuk inkább a profira

Parti Tamás szerint az MI tehát sokkal inkább hasonlít a Wikipédiához, mint a gondolkodó emberhez. Nagyon sok információt megtudhatunk általa, de egy adott helyzet jogi minősítése és ennek alapján egy szerződés vagy egy végrendelet elkészítése vagy például a jogi tanácsadás az információk mellett sok más olyan emberi képességet is igényel, amit a mesterséges intelligenciának nevezett alkalmazásoktól nem várhatunk el. 

Meggyőződése, hogy ez a technológia, a jelenlegi tulajdonságait tekintve, nem váltja ki a minőségi emberi tényezőt. 

Ugyanakkor a MOKK szakértője úgy látja, hogy ez a technológia alkalmas lehet olyan tervezetek előállítására, amelyek jó kiindulási alapként szolgálnak a további munkához. Elképzelhetőnek tartja, hogy képes a betanítása során figyelembe vett jogszabályoknak megfelelő szerződéstervezetet készíteni, de közel sem biztos, hogy az a szerződő felek akaratának vagy az éppen aktuális szabályozásnak is megfelel. 

(Borítókép: Leon Neal / Getty Images)

Rovatok