Tavaly 3,4 százalékkal nőtt a világgazdaság, amely az IMF szerint ismét erősen bizonytalan szakaszban van. Mindez javarészt az előző három év sokkjaival, így a koronavírus-járvánnyal és Oroszország ukrajnai inváziójával magyarázható.

A visszaesett kereslet élénkítése, az elhúzódó kínálati zavarok, a nyersanyagárak erőteljes növekedése egyebek között oda vezetett, hogy az infláció több évtizedes szintre emelkedett számos országban, ami viszont agresszív szigorításra késztette a jegybankokat.

Azt megelőzően, hogy néhány bank összeomlása megrázta a pénzügyi szektort, év elején már voltak jelek a világgazdaság stabilizálódására az Ukrajna elleni orosz invázió után, aminek következtében megugrott a nyersanyagok és energiatermékek ára. Ez jelentős irányváltásra és alkalmazkodásra kényszerített számos gazdaságot.

• A januári, 1,2 százalékos becsléséhez képest 1,3 százalékra javította a fejlett országok idei évi növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap, miközben a jövő évi adatot 1,4 százalékon tartotta. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 2,7 százalékkal nőtt tavaly.
• Az euróövezetben a tavalyi 3,5 százalékos GDP-növekedés után idén 0,8 százalékos bővülést vár az IMF, 0,1 százalékponttal magasabbat a januári prognózisban jelzettnél, 2024-ben pedig 1,4 százalékost az év elején becsült 1,6 százalék helyett.
• Az idei németországi növekedési prognózisát 0,2 százalékponttal, 0,1 százalék csökkenésre rontotta az IMF, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal, 1,1 százalékra fogta vissza. A német GDP tavaly 1,8 százalékkal nőtt.
• Az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban derűlátóbb az IMF januárhoz képest: az idei GDP-növekedési előrejelzését 0,2 százalékponttal, 1,6 százalékra, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal, 1,1 százalékra javította. Az amerikai GDP tavaly 2,1 százalékkal nőtt.
• A fejlődő országokban 3,9 százalékos növekedést vár az idén az IMF, és 4,2 százalékost jövőre. Az idei prognózist 0,1 százalékponttal rontották, a jövő évit változatlan szinten tartották a jelentés összeállítói. Az országcsoport GDP-je 4 százalékkal bővült tavaly.
• Az IMF nem módosította Kína idei és jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését januárhoz képest, az ideit 5,2 százalékon, a jövő évit 4,5 százalékon tartotta. Kína gazdasága tavaly 3 százalékkal nőtt.
• India idei gazdasági növekedése kisebb lehet a januárban vártnál, de a bővülés így is meghaladja majd a kínait. Az idei indiai GDP-növekedési kilátást 0,2 százalékponttal, 5,9 százalékra, a jövő évit pedig 0,5 százalékponttal, 6,3 százalékra gyengítette az IMF, miután a tavalyi növekedés 6,8 százalék volt.
• Oroszország GDP-je idén 0,7 százalékkal nőhet a januárban várt 0,3 százalék helyett, jövőre pedig 1,3 százalék lehet a gazdasági növekedés a januárban becsült 2,1 százalék bővülés helyett. Az orosz GDP tavaly 2,1 százalékkal csökkent.
• Magyarország az IMF januári előrejelzésében nem szerepelt. A kedden ismertetett becslés szerint a magyar GDP idén 0,5 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nő a tavalyi 4,9 százalékos emelkedést követően.
• A jelentés összeállítói szerint Magyarországon az infláció a tavalyi 14,5 százalék után idén 17,7 százalék, jövőre 5,4 százalék lesz, míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalék után 4,1 százalék lesz idén és 3,8 százalék jövőre.

Így alakul az infláció

A világkereskedelmi forgalom tavaly 5,1 százalékkal bővült, idén az IMF prognózisa szerint 2,4 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal nő. Januári becsléséhez képest az idei forgalom alakulásával kapcsolatos adaton nem változtatott az IMF, a jövő évit 0,1 százalékponttal feljavította.

A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 96,36 dollár volt tavaly. Idén 73,13 dollár, jövőre pedig 68,90 dollár lehet az IMF szerint.

Az IMF a fejlett országokban 4,7 százalékos inflációt vár idén, és 2,6 százalékosat jövőre.

Idei inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal fölfelé módosították, a jövő évit nem változtatták a januári becsléshez képest. Az euróövezetben idén 5,3 százalékos, jövőre 2,9 százalékos, Japánban idén 2,7 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, az Egyesült Államokba pedig idén 4,5 százalékos, jövőre 2,3 százalékos inflációra számít az IMF.

A fejlődő országokban idén 8,6 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációra számít az IMF, idén 0,5 százalékponttal, jövőre 1,0 százalékponttal magasabbra a januárban jelzettnél. Tavaly a fejlett országokban 7,3 százakkal, a fejlődő országokban 9,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.