A 2008-as válságot követő fékezésnél is jelentősebb mértékben zsugorodott a hazai bankok hitelkihelyezése az év elején. A jelenlegi kamatszintek mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleket elijesztik attól, hogy fejlesztésekben gondolkodjanak.
Drámai állapotot jeleznek a hazai hitelstatisztikák. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági és a vállalati hiteladatait összesítve azt látjuk, hogy az idén az év első két hónapjában – a Vodafone felvásárlására adott gigahitelt nem számítva – 287 milliárd forinttal kevesebb hitelt tudtak folyósítani az ügyfeleiknek a bankok, mint 2022 hasonló időszakában.
Az 531 milliárd forintos hitelfelvétel harmadával kevesebb, mint egy évvel korábban – a visszaesés mértéke annak fényében drámai, hogy még a 2008-as hitelválság idején is megúsztuk 25 százalékos fékezéssel.
Az idei év első két hónapjában – a Vodafone-hitelt nem számítva – mindössze 343,6 milliárd forint nem folyószámla jellegű hitelt vettek fel a magyar vállalkozások a jegybanki adatok szerint. Utoljára 2016-ban volt ilyen alacsony a hazai pénzintézetek év eleji vállalati hitelkihelyezése, a cégek idén 22,5 százalékkal kevesebb kölcsönt igényeltek működésükhöz, mint 2022 első két hónapjában. A piac ötödét kitevő visszaesést legutóbb 10 éve jeleztek a statisztikák – márpedig akkoriban mindenki credit crunchról, a hitelezés összeomlásáról beszélt…
Akkoriban, a 2008-as válság után a bankok (és a szabályozók) sokkal óvatosabbak lettek, nehezebben bólintottak rá a hiteligényekre. Ugyanakkor a másik oldalon a vállalkozások a 8-10 százalékos kamat mellett elérhető forinthitelek drágaságára panaszkodtak.
Napjainkban a hitelezési szándék nem hiányzik a banki oldalon, ám a 2013-as, »kigazdálkodhatatlannak« tartott kamatszintnél is 40–100 százalékkal magasabb, 14–17 százalékos kamat mellett lehet ma piaci forinthitelt igényelni a cégeknek.
Ezen a kamaton észszerűen döntő vállalatvezető nem igényel kölcsönt – a hitelkereslet drasztikus visszaesése a piaci alapú hitelezés leállásával fenyeget, aminek komoly következményei lehetnek a reálgazdaságban.
A forintkamatok égbe szökése ráadásul drasztikus átalakulást is elindított a hazai vállalati hitelezésben. A jegybank 2002-ig visszatekintő statisztikai adataiban nem találunk egyetlen hónapot sem, ahol a felvett hitelek között olyan alacsony, 40 százalékot el nem érő arányt képviseltek volna a forinthitelek, mint idén februárban:
a vállalkozások által felvett forinthitel összege történelmi mélypontra süllyedt, nem érte el a 80 milliárd forintot.
Egy éve, 2021-ben az év második hónapjában a cégeknek folyósított forinthitelek összege még 160 milliárd forint volt, azaz forintban megfeleződött a hitelkihelyezési volumen. Ezzel szemben a februári 120 milliárd forintnak megfelelő euró alapú hitelkihelyezés közel háromszorosa a 2022. februári 44 milliárdnak.
A tetemes kamatkülönbözet miatt – euróhiteleiket 4-6 százalékos kamaton teszik elérhetővé a bankok – félő, hogy a hitelpiacon csak az exportáló vállalatok számára marad reálisan kigazdálkodható kamatozással elérhető hitelforrás, amely kettészakíthatja a piacot, amelynek leginkább a döntően hazai piacon mozgó kis- és középvállalkozások lesznek a vesztesei. Ennél is komolyabb veszélyt jelenthet, ha megerősödik a nyomás, és olyan vállalkozások is a devizafinanszírozás felé fordulnak, amelyeknél az exportárbevétel nem tud teljes védelmet biztosítani az árfolyamkockázatra – ne felejtsük el, a forint árfolyama tavaly február óta 15 százalékos sávban, 355 és 420 forint között hullámvasutazott.
A lakossági területen az MNB szabályai lényegében kiirtották a devizaalapú finanszírozást, így itt nem kell attól tartani, hogy a háztartások újra védhetetlen kockázatokat vállalnának magukra, ám a hitelválság masszív jelei itt is láthatóak.
Az év első két hónapjában a bankok 187,4 milliárd forint értékű hitelt nyújtottak lakossági ügyfeleiknek, ami alig több mint a fele a 2022-es 340 milliárdnak.
A statisztikákban 2017-ig kell visszamenni, hogy ennél gyengébb évkezdetet lássunk, vagyis hat évet lépett vissza a lakossági hitelezés.
A megkötött lakossági hitelszerződések száma 12 százalékkal csökkent, ezen belül a legnagyobb gondot a lakáshitel-szerződések eltűnése jelenti. Idén februárban mindössze 3590, az év első két hónapjában pedig 7691 lakáshitel-szerződés került aláírásra Magyarországon – időarányosan ennél kevesebb szerződésre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001-ig visszatekintő éves adataival számolva mindössze 2010-ben és 2013-ban számolhattak a bankok a BiztosDöntés.hu elemzése szerint.
Az év második hónapjában a lakáshitel-kihelyezés alig haladta meg a 33 milliárd forintot, vagyis egy év alatt a piac közel 70 százaléka tűnt el.
A lakáshitelpiachoz hasonló, 70 százalékos mértékben zsugorodott a babaváró-kihelyezés, ám itt komoly előrehozott keresletet láthattunk tavaly év végén addig, amíg biztossá nem vált, hogy a kormány előzetes ígéreteinek megfelelően meghosszabbítja azt. Az év első két hónapjában a háztartások 18 százalékkal kisebb összegben vettek fel szabad felhasználású jelzáloghitelt, személyi kölcsönből az egy évvel korábbinál 8 százalékkal kevesebb, mindössze 65 milliárd forint fogyott, áruhitelből 5 százalékos volt az időarányos visszaesés. Mindezek hatására igen nagy az esély arra, hogy az év első negyedévében a magyarok több hitelt fognak törleszteni, mint amennyi hitelt felvesznek, így 2016 után ismét nettó hiteltörlesztők lesznek a háztartások.
A hiteldinamikán esett seb a következő hónapokban persze gyógyulhat, ám a visszaépülés egyértelműen a kamatszintektől függ: a bankok a kereslet fenntartásáért komoly engedményekre hajlandóak – ezt láthatjuk például ezekben a hónapokban a kamatcsökkentésektől hangos lakáshitelpiacon –, ám a kihelyezések tartós mélypontjai ezt a lehetőségeiket is szűkítik az idő előrehaladtával.
(Borítókép: Eric Audras / PhotoAlto / Getty Images)