Idén márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Egy év alatt, tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a leginkább a tojásé (74,0 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68,0 százalék), a kenyéré (67,0 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék) és a péksüteményeké (48,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (9,7 százalék) és az étolaj (3,9 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe.
Idén januárban 25,7 százalékkal, utána februárban 25,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex, így egy enyhe trendforduló már látható.
Egy hónap alatt, februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6 százalékkal. Ugyanakkor a sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 8,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent. Az állateledelek 7,0, a mosó- és tisztítószerek 2,1, a virág és dísznövény 1,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1 százalékkal.
Mint, ahogy azt hétfőn megírtuk, a következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak enyhülése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére lehet számítani – fogalmazott az Indexnek Horváth András. A Magyar Bankholding vezető elemzőjének véleményét osztja Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője is. Tehát az inflációs fordulat megtörténhetett.
A Magyar Bankholding vezető elemzője újabb külső ársokkra nem számít, és szerinte a forint októberi mélyponthoz képesti erősödésének további mérséklő hatása van. „Az idei év végére egy számjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor mérsékelten meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásunkat” – összegezte Horváth András.
Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy éves alapon mérve tovább lassulhat az infláció, szerinte egyre több kiskereskedelmi üzletlánc szállt be az „élelmiszerár-háborúba”, ez pedig komoly hatást gyakorolt. Az Oeconomus elemzője úgy véli, az infláció várható további lassulása mögötti technikai tényezők mellett külső és belső gazdasági hatások is szerepet játszanak: a globális nyersanyagárak és félvezetőárak 2022-ben lefordultak csúcsszintjeikről és mérséklődni kezdtek, mely idén is folytatódott, az értékláncokban a koronavírus-járvány miatti széttöredezettség is kezd helyreállni. Az utóbbi időszakban a világpiaci energiahordozók ára is normalizálódott, a világpiaci földgázárak, köztük a holland tőzsdei gázár (TTF) is jelentősen csökkent, illetve a hazai és nemzetközi jegybanki kamatemelések is visszafogják a gazdasági aktivitást, ezáltal hatnak az infláció lassulására.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció. „Habár a fő inflációs mutató alacsonyabb lett márciusban, mint a februári érték, némi túlzással élve a csökkenés statisztikai hibahatáron belüli. A mindösszesen 0,2 százalékpontos mérséklődést követően tehát 25,2 százalékon állt márciusban az éves bázisú inflációs mutató. Erre aligha lehet rásütni azt a bélyeget, hogy érdemi változás zajlik az inflációs folyamatokban. A piaci konszenzushoz és az ING előrejelzéséhez képest is magasabb lett az adat” – összegezte.
Úgy véli a meglepetésért négy kör felelős: élelmiszerek, alkoholos italok, ruházati cikkek és szolgáltatások.
A jelentősebb meglepetést a feldolgozott élelmiszerek és a szolgáltatások okozták. Előbbi már csak azért is jelentős meglepetés, mivel az elmúlt hetekben a sajtó az élelmiszerek árcsökkenésével, az áruházláncok marketingfogásnak beillő akcióival volt tele. Ehhez képest az élelmiszerek havi alapú áremelkedése továbbra is 1,5 százalékos volt márciusban, szemben az 1,7 százalékos februári mértékkel. „Alig látható tehát változás” – húzta alá.
Januárban azt mondtuk, hogy meglehetősen rossz irányt vett a fő inflációs mutató összetétele és bár ebben a február enyhülést hozott, úgy tűnik a trendek mégis inkább a kedvezőtlen januári folyamatok felé húznak. Jelenleg ugyanis lényegében a maginflációs kosáron kívüli, gyakori árváltozással jellemezhető tételek húzzák lefelé az inflációt, miközben a tartósabb inflációs folyamatok erősödnek. Erre utal az is, hogy a maginfláció havi és éves alapon egyaránt gyorsult.
Virovácz Péter szerint ez alapján már kevésbé magabiztos az a kijelentés, hogy láttuk az infláció csúcsát. Maginflációban ugyanis úgy tűnik, ez a korábbi kijelentés mégsem állta meg a helyét. Ráadásul az első negyedév folyamatait figyelve egyre inkább irreális a kormányzati 15 százalékos inflációs előrejelzés. Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 19 százalék körüli átlagos inflációt vár – emelte ki az elemző, majd hozzátette: ugyanakkor még mindig úgy látjuk, hogy van esélye annak, hogy az év végére 10 százalék alá mérséklődjön az áremelkedési ütem. A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el.
(Borítókép: LordHenriVoton / Getty Images)