A lehallgatásra alkalmas eszközöket vélhetően nem az emberek lakásába telepítették, hanem mobil eszközön futó alkalmazásokat használhattak ilyen jellegű célokra – osztotta meg az Indexszel az amerikai lehallgatási ügyről Tóth Béla, a Diracom ügyvezető igazgatója. Az információbiztonsági szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy még mindig nem hisszük el, hogy bárkit le lehet hallgatni.
Kedden kiderült: az amerikai titkosszolgálatok magyar személyeket hallgatnak le. Az elmúlt hetekben folyamatosan szivárognak a titkos dokumentumok a Pentagonból, és ezekből egyértelművé vált, az Amerikai Egyesült Államok hogyan kémkedik szövetségesei ellen is. A dokumentumok egy része feltárja, milyen mértékben és hogyan végzik a tevékenységüket Magyarországon túl Dél-Koreában, Izraelben és Ukrajnában is. Ismertté vált, hogy mi az ukrán hadsereg gyengesége, illetve egy tavaszi ellentámadás részlete.
A NAPVILÁGOT LÁTOTT LEGSZIGORÚBBAN MINŐSÍTETT DOKUMENTUMOK SZERINT A MAGYAR EMBEREKET TELEFONBA REJTETT POLOSKÁKKAL IS MEGFIGYELTÉK.
„Technikai lehallgatásról akkor beszélhetünk, ha egy embert különböző eszközökön keresztül megfigyelnek. Ez általában úgy néz ki, hogy irodában vagy tárgyalóteremben rögzítenek bizonyos lehallgatóberendezéseket. Ez a technika már nagyon régi, évtizedek óta ismert, fejlődésében akkor történt ugrásszerű robbanás, amikor a félvezetőkben áttörés jött, ez az 1950-es és 1960-as évekre tehető” – közölte érdeklődésünkre Tóth Béla, a Diracom ügyvezető igazgatója, információbiztonsági szakértő.
A szakértő szerint a technikai lehallgatás folyamatosan és napról napra jelen van az élet minden területén. Itt elsősorban nem a politikai haszonszerzésről van szó, hanem az ipari kémkedésről. „A most kiderült amerikai lehallgatás vélhetően nem úgy zajlott, hogy egyes emberek lakásába telepítettek eszközöket, hanem inkább a mobileszközökön és az ott található alkalmazáson keresztül hallgatták le a magyar embereket” – világított rá.
Azt tudom javasolni, ha olyan jellegű beszélgetéseket folytatunk, amit nem szeretnénk, hogy mások halljanak, akkor a mobiltelefonokat ne is vigyük el ezekre a tárgyalásokra. Ráadásul egy mobiltelefon megfigyelésének a bizonyítása nehezebb, mint egy konkrét poloska felfedése, és ha központilag történik a lehallgatás, akkor feltehetően kémszoftvereket használnak.
A Diracom ügyvezető igazgatója kitért arra is, hogy poloska vagy egyéb technikai eszköz keresésekor először meg kell határozni azokat a feltételezett helyeket, ahol lehetnek ilyen hardverek. „A vezérigazgató irodáját, kulcsfontosságú tárgyalókat előszeretettel szokták használni. A civil szektorban általában a különböző hangrögzítő eszközöket használják közvetlenül, ezek viszonylag kis méretűek, csak akkor dolgoznak, ha beszédet éreznek, a legegyszerűbb eszközök, csak be kell juttatni a területre” – jegyezte meg.
DE AMIKOR TÁVOLRÓL TÖRTÉNIK A LEHALLGATÁS, AZ MÁR BONYOLULTABB, ITT MÁR szükséges EGY STABIL TÁPELLÁTÁS.
A pontosság kedvéért: a GSM-technika alkalmazásával a hosszú idejű lehallgatáshoz szükséges megfelelő tápellátásról gondoskodni, ezért ezeket az eszközöket tipikusan olyan helyre telepítik, ahol ez rendelkezésre áll (például a fali konnektorokba). Ugyanakkor napjainkban már az ilyen eszközök is olcsón beszerezhetők.
A szakértő szerint a legmagasabb szinten a klasszikus rádiófrekvenciájú lehallgatókészülékek vannak. Ezek nagyon széles spektrumban elérhetők, azonban működtetésükhöz és az értékelhető információ kinyeréséhez elengedhetetlen a minimális szakértelem. „Kiválóan álcázhatók, például találtunk már ilyet golflabdában is. Efölött van viszont már olyan szint van, amit már csak a titkosszolgálatok használnak, ez megint egy másik terület. Itt már bármilyen módszer és eszköz elfogadott. Mint ismert, az amerikai nagykövetséget korábban tíz éven keresztül hallgatták le Moszkvában” – fűzte hozzá Tóth Béla.
A Pentagonból kiszivárgott adatokból egyelőre nem tudni, hogy milyen konkrét eszközöket vetettek be az amerikai titkosszolgálatok a saját szövetségeseik ellen.
„Nincs abban titok, hogy mit csinálunk, amikor eszközöket keresünk. Két dolgot nem mondunk el: mikor és kinél dolgoztunk” – emelte ki a Diracom ügyvezető igazgatója, aki szerint a mai világban három problémás dolog van a lehallgatásoknál: az egyik a GSM-hálózatok, a másik a wifihálózat, ahol lehetnek olyan eszközök, amelyek adatokat továbbítanak. A harmadik ilyen nagy csoport a Bluetooth-technikák. „De egy álmennyezetben is lehet tűoptikás kamerarendszer, és az ablakok lézeres megfigyelését is külön megvizsgáljuk” – fűzte hozzá a szakértő.
Magyarországon a legnagyobb probléma, hogy a vezetők azt gondolják, hogy nincsenek célkeresztben. Mindig azt mondják, hogy velük ilyen nem történhet meg. A legnagyobb gond, hogy meg kellene érteniük: egy bizonyos szint felett automatikusan célkeresztbe kerülhetünk.
Az információbiztonsági szakértő hozzátette, ráadásul ez nem egy fővárosi probléma, az országban bárhol megtörténhet. „Az államnak joga van bizonyos keretek között lehallgatásokat végeznie. Ezzel nincs semmi baj. Nem azért vagyunk, hogy a bűnözőcsoportokat megvédjük, hanem hogy az illegális információszerzést meggátoljuk. A hivatalos titkosszolgálati tevékenységgel nem szoktunk ütközni. Nem feladatunk a talált eszköz eredetének tisztázása, legfeljebb műszaki szempontból értékeljük. Ha valamit találunk, és nagyon profinak tűnik, arról vélelmezhető, hogy nem véletlenül került oda. De rábizonyítani titkosszolgálatokra nem lehet, és 100 százalékig soha nem mondható meg, hogy hivatalos szerv telepítette oda.”
(Borítókép: Chris Warde-Jones / Bloomberg / Getty Images)