Az újabb amerikai szankciók bejelentése után a kabinet áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy nincs értelme a süllyedő hajón maradni. A kormány hivatalosan is megerősítette, hogy valóban a kilépés mellett döntöttek.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, az Egyesült Államok szerdán újabb ötven személyre és intézményre vetett ki szankciókat, és a listán a budapesti székhelyű NBB is szerepelt. David Pressman budapesti amerikai nagykövet úgy fogalmazott a bejelentéskor, hogy „a Kreml által finanszírozott platform jelenléte Magyarországon veszélyt jelent az európai országokra és a szövetségesekre”.
A tegnapi bejelentés fényében a kormány áttekintette az NBB helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért visszahívják a bankból a kormányzati delegáltakat.
Az NBB helyzetét – a jelentős orosz érdekeltség miatt – az orosz–ukrán háború kitörése óta a nyugati szankciók célirányosan ellehetetlenítették. A bankot mostanra fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, és hamarosan rákényszerülhet, hogy átstrukturálja kötvényeit.
Valószínűleg ez áll a magyar kormány döntésének hátterében, ugyanis a magyar jelenlét tulajdonképpen indokolatlanná vált.
Az NBB legnagyobb tulajdonosa jelen állás szerint Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnámé pedig 1,26 százalék – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság.
Cikkünk megjelenése után néhány perccel a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben megerősítették a hírt. „A 2023. április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte” – írták, hozzátéve:
a kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet, és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép-Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette.
„Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből” – zárták a közleményt.
Az 1970 óta létező NBB eredetileg a KGST-országok bankja volt, és a tagországok vállalatait hitelezte. Jelenleg főként kis- és középvállalkozásokat támogat a bank a tagországaiban, és infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt. Székhelye 2019 óta Budapesten van.
A magyar médiában már napokkal megjelentek olyan hírek, miszerint Washington egyre problémásabbnak tartja azt, Budapest a központja a sokak által orosz kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Banknak.
Az intézménynek korábban több másik európai részvényese is volt, de az ukrajnai háború kezdete után mindannyian kiszálltak az üzletből. A magyar kormány az orosz agresszió ellenére is megtartotta 25,27 százalékos tulajdonát a NBB-ben – egészen mostanáig.