A TOP Plusz program 2021 és 2027 között mintegy kétezermilliárd forint európai uniós és hazai társfinanszírozás felhasználásával segíti a magyar települések, járások, vármegyék és a főváros fejlesztéseit – mondta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a program monitoringbizottságának alakuló üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón.
Az Európai Unió 2021–2027-es programozási időszakának második legnagyobb keretösszegű programja, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) célja a leszakadó vármegyék és régiók támogatása.
A program különlegessége, hogy forrásait lehatárolták a vármegyék és a főváros között, így biztosítva, hogy a legkevésbé fejlett területek kapják a legtöbb támogatást.
Mayer Gábor ismertette, hogy a TOP Plusz-források legalább 65 százalékát a négy legkevésbé fejlett régió vármegyéi kapták, a források további 10 százaléka a 36 leghátrányosabb járásba érkezik. A vármegyéknek lehetőségük volt 42 város kiválasztására, amelyek saját fejlesztési programot valósítanak meg önálló forráskeretükből, emellett a fővárosnak is saját forráskerete van – írja az MTI.
Az államtitkár kifejtette: a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forintos forrásából a magyar kormány az elmúlt egy évben mintegy 1000 milliárd forint összegben pályázati felhívásokat hirdetett meg saját költségvetésének terhére az európai uniós forrás megérkezéséig, ebből mintegy 750 milliárd forint összegű támogatásról döntés született.
Az államtitkár elmondta: a támogatott területek köre rendkívül széles annak érdekében, hogy a hazai települések, térségek élhetőségét növeljék. Példaként említette a kerékpáros közlekedés, a közúti infrastruktúra fejlesztését, az önkormányzati egészségügyi, szociális alapellátás infrastruktúráját, az energetikai, klíma- és aktív turisztikai fejlesztéseket.
Az alakuló ülését tartó monitoringbizottságról az államtitkár elmondta: a testület összetétele kiegyensúlyozott partnerséget tükröz, 50:50 százalék a kormányzati és nem kormányzati tagok aránya.
A monitoringbizottság feladatait az Európai Parlament és a Tanács rendeletei határozzák meg, ezek alapvetően a program végrehajtásához, az eredmények értékeléséhez, a program haladásának vizsgálatához kapcsolódnak
– mutatott rá az államtitkár. A monitoringbizottság elnökeként céljának nevezte, hogy a TOP Plusz program 2021–2027 között valós támogatást, segítséget nyújtson a leszakadó térségek felzárkóztatásához. Szeretnék elérni, hogy a Magyarországon élő valamennyi állampolgár egyenlő eséllyel hozzáférhessen a fenntartható jövő feltételeihez, függetlenül attól, hol él.
A kohéziós politika lényege a regionális különbségek csökkentése
– erre már Agnes Monfret, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának magyarországi programvégrehajtásáért felelős egységvezetője hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a monitoringbizottság a partnerségi elv lényegét képviseli. Magyarországon a területi operatív program a teljes országot lefedi. Budapestet nem elfelejtve a pénzeket a legelmaradottabb területek fejlesztésére koncentrálják.
Tapasztalatok szerint ha a forrásokat beleteszik a térségek felzárkóztatásába, az működni szokott. A kohéziós politika hosszú távú befektetés, fontos az állandó visszajelzés az érintettektől, hogy a programban a legjobb eredményt lehessen elérni – mondta Agnes Monfret.