A nyugati szankciók ellenére az orosz olajexport csaknem hároméves csúcsra ugrott márciusban, ugyanakkor Moszkva bevételei jelentősen elmaradtak a tavalyi évhez képest – közölte pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA).
A nyugati országok számos szankciót vezettek már be Oroszországgal szemben azóta, hogy tavaly februárban kitört az orosz–ukrán háború. Már február óta életben vannak a nyersolajra és az olajtermékekre vonatkozó uniós intézkedések.
Ám Moszkva válaszul napi 500 ezer hordóval csökkentette a termelését, továbbá partnere, az OPEC+ olajcsoport azzal lepte meg a piacot, hogy április elején bejelentették: csökkenti a kitermelést, ezzel kínálati nyomást helyezve az árakra.
Az IEA szerint az Oroszországból származó teljes olajszállítások napi 600 000 hordóval 8,1 millióra emelkedtek márciusban.
Oroszország olajbevételei 1 milliárd dollárral 12,7 milliárd dollárra emelkedtek – ez 43 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A párizsi székhelyű energiaügynökség úgy véli, hogy ez az olajtermékek exportja növekedésének volt köszönhető. Az IEA szerint az orosz nyersolajexportok új céliránya Kína helyett inkább India lett.
Mint ismert, korábban a „történelmi múltnak” nevezte Európa függőségét az orosz olajtól és gáztól Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ám más vélemények szerint – köztük magas rangú ukrán tisztviselők, európai parlamenti képviselők és az ágazat szakértői – a történelemnek ez a fejezete még mindig zajlik.
Szerintük a tekintélyes mennyiségű orosz fosszilis energia, kiváltképp a kőolaj, a szankciókat megkerülve szivárog az európai piacra.
A nem orosz gázolajimport túlnyomó része a Közel-Keletről és Ázsiából származik. Az orosz dízel egyik legnagyobb exportálója Törökország. A Facts Global Energy tanácsadócég szerint a jövőben, a szankciók életbelépése után többek között Törökországon keresztül lehet majd kijátszani a büntetőintézkedéseket.
Az ország az orosz nyersanyagot saját finomítóiban dolgozza majd fel, és azt exportálja tovább Európába.
Korábban az Indexnek nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő piaci szakértők szerint a szankciókat más térségekből is meg lehet kerülni, hiszen a kőolajtermékek esetén a késztermékből az adalékanyagok miatt lehetetlen megmondani, hogy milyen eredetű nyersanyagból állították elő.
„Azt konkrétan tudjuk: vannak a Közel-Keleten olyan országok, akik rendszeresen megveszik az orosz nyersolajat, amit finomítva, késztermékként adnak el Európának. A molekulát nem lehet felcímkézni” – nyilatkozta az Indexnek egy, a piaci körülményeket nemzetközi szinten ismerő forrás. A kőolajtermékek rugalmasabban szállíthatók, mint a földgáz, nem kell hozzá pluszinfrastruktúra.
Az orosz–ukrán háború fejleményeiről folyamatosan beszámolunk tudósításunkban, amelyet itt érhet el.
(Borítókép: Olajmező Nyeftekamsk közelében 2020. november 19-én Oroszországban. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)