A ChatGPT az új trendi srác a környéken, és úgy tűnik, mindenki vele akar csevegni. De jobb, ha vigyázunk a titokzatos idegennel, főleg, miután elolvastuk a Nemzeti Kibervédelmi Intézet jelentését. A mesterséges intelligencia irányítása olyan, mint a szappan – sosem tudhatjuk, mikor csúszik ki a kezünkből.
A mesterséges intelligencia destruktív módon is felhasználható, ami új lehetőséget nyújt a kiberbűnözők számára – figyelmeztet jelentésében a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI). A jelentés szerint a ChatGPT naponta több ezer álhírt és közösségimédia-bejegyzést képes készíteni a rossz kezekben, ami azért probléma, mert az emberek gyakran feltétel nélkül elhiszik a futótűzként terjedő híreket.
A csetbotot széles körben használják az üzleti és az akadémiai szférában, és sokan úgy vélik, hogy a jövőben számos területen helyettesítheti az embereket.
De ez csak a jéghegy csúcsa. Az NKI a jelentésben arra is rámutat, hogy a ChatGPT a legkomolyabb bűncselekményekben segédkezhet az adathalászattól a pénzügyi csalásokig.
Olyan tudósok, mint Joy Buolamwini és Timnit Gebru, már egy ideje riadót fújtak a mesterséges intelligencia sötét oldala miatt. Safiya Umoja Noble sokat írt az algoritmusainkban rejlő elfogultságról, amely észrevehető az olyan népszerű alkalmazásokban, mint a TikTok, de a ChatGPT is érintett lehet. Olaszország adatvédelmi okokból azonnali hatállyal be is tiltotta a csetbotot.
A kibervédelmi szervezet összegyűjtötte, hogy az élet mely területein használhatják ellenünk a programot, és hogyan védekezhetünk ezek ellen. A jelentés a következő kockázatokra hívja fel a figyelmet:
A jövőben az MI-alapú csetbotok továbbra is fejlődni fognak, és valószínűleg egyre inkább az életünk részévé válnak. A biztonsági és adatvédelmi kérdések megoldása azonban kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberek biztonságosan és megbízhatóan használhassák ezeket az alkalmazásokat. Az NKI a következő védekezési lépéseket tanácsolja:
Tavaly november 30. óta nagyjából 200 millió ember használta már a ChatGPT-t, az egymillió felhasználó eléréséhez pedig mindössze öt napra volt szüksége a beszélő programot fejlesztő cégnek. Összehasonlításképpen: a Twitternek két évébe telt, mire elérte az egymillió felhasználót, A Facebooknak tíz hónap, a Dropboxnak hét hónap, a Spotifynak öt hónap, az Instagramnak pedig hat hét kellett.
A ChatGPT abban különbözik más nyelvi modellektől, hogy képes valós idejű reagálásra, hisz képes megérteni a beszélgetés kontextusát, és az alapján valós időben megfelelő válaszokat generálni. Ezt az önfigyelési mechanizmusok teszik lehetővé, mely segítségével a hálózat a bemeneti szövegben lévő különböző szavak és kifejezések fontosságát az adott feladat szempontjából mérlegelni tudja.
Azonban a ChatGPT mögött nem található tényleges tudás vagy logika.
Időnként a ChatGPT meggyőzően beszél ostobaságokról, akár nem létező tanulmányokra hivatkozva, ezért mindig kellő óvatossággal kell kezelni az általa generált tartalmakat.
Ennek ellenére még jelenlegi formájában is hasznos lehet például a kiberbiztonság területén is – írja az NKI.
Az adatvédelmi és biztonsági intézkedések betartása fontos, különösen akkor, ha a csetbotokat az életünk kritikus területein használjuk. Ellenkező esetben úgy járhatunk, mint amikor a napon felejtett fűnyíróba markolunk – csúnyán megégethetjük magunkat.
(Borítókép: David McNew / Getty Images)