Aggódnak a magyar méhészek, mivel jelentősen nőttek a költségeik, probléma a dömping import, ráadásul az árak emelkedése miatt a mézfogyasztás is mérséklődik. Az ágazatot sújtó kihívások miatt nehéz évük lehet a hazai termelőknek.
A méhek nélkül veszélybe kerülhet az egész emberiség. Az 50 millió éve a Földön élő rovarok felelősek 250 ezer növény beporzásáért, ami nélkül nem lenne termés. Jelenleg még jelen vannak szárnyas barátaink a méhészeknek köszönhetően is. Az utóbbiaknak viszont újabban nem felhőtlen a mosolyuk, hiszen hiába van mézük, annak nagy részét nem tudják eladni.
Molnár Gergely, a Mézes Gergő Méhészete tulajdonosa ennél sarkosabban fogalmaz. Lapunk kérdésére röviden annyit mondott:
Nagyon nagy a baj.
Hónapok óta nem vásárolnak termelőktől mézet a magyar kiszerelő üzemek, ezért a hazai méhészek nagyon nehezen tudják értékesíteni terméküket. Ennek ellensúlyozására egyre többen próbálnak közvetlenül, például termelői piacokon árusítani, de egyrészt erre a méhészek nagy része nem volt felkészülve, másrészt a kereslet is csökkent a gazdasági nehézségek miatt. Tele vannak a méhészek raktárai, nincs hely az új termésnek – osztotta meg Molnár Gergely.
Ráadásul jelentősen nőttek a méhészek költségei. Az üzemanyag, az energia, a munkaerő drágulása mellett például a tároláshoz használt hordók ára is megugrott, a mézesüveg-kupakok ára pedig megháromszorozódott. Az emelkedő költségeket viszont nem tudják érvényesíteni a mézárban egy olyan időszakban, amikor sokan spórolni kényszerülnek.
Molnár Gergely szerint a magyar méhészek kétségbe vannak esve. Ugyan jól teleltek a méhek, amivel nem is lenne gond, de a legtöbb méhésznek nincs kellő tartaléka.
A mi szakmánkban nehéz tartalékot képezni, mert nagyon sok múlik az időjáráson. Ha jó évünk van, és sok mézet gyűjtenek a méhek, akkor van bevételünk, de ha utána rossz jön, és nincs termés, csak elapad a korábbi jó év eredménye
– mondja a méhész, aki megjegyezte azt is, hogy a tavalyi év után a legtöbb méhész csak hitelből tudná finanszírozni az új szezont. Viszont még ha vállalja is valaki a kölcsönfelvétel kockázatát, nehezen jut hitelhez, nem tud egy banknak egy biztos megtérülést bemutató ötéves üzleti tervet felvázolni, annyi a bizonytalansági tényező.
A szakember szerint 2023 nehéz év lesz a magyar méhészek számára. Olyannyira, hogy számítani lehet arra, sok méhész feladja majd a küzdelmet. A méhészeknek nincs tudomásuk arról, hogy csökkenne a dömpingáron behozott ukrán, kínai import, amivel egyszerűen nem lehet versenyezni.
Ha egy üveg mézet 1900 forintért árulnak egy boltban, akkor az adókat, a kiskereskedelmi árrést, a kiszerelő üzemek költségeit és a felvásárló hasznát is számítva kevesebb mint négyszáz forint marad a termelőnél, ami nettó veszteséget jelent, a költségeket sem fedezi.
Vida József üzletember, a Tehetsz méh többet! program ötletadója, aki hobbiból maga is méhészkedik, is hasonlóképpen vélekedik. Szerinte az ellenőrizetlen dömping import problémája nem csupán a magyar méhészeket érinti az Európai Unióban. Éppen ezért más tagállamokkal közösen sürgetik az eredetmegjelölés szigorítását és az import minőség-ellenőrzését.
Márciusban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság azoknak a laboratóriumi vizsgálatoknak az eredményét, amely szerint az EU-ba érkező, elsősorban kínai és török importméz fele hamisítvány volt, rizsből, búzából, cukorrépából készült. A szakember azt reméli, hogy a vizsgálat eredményei és a méztermelő tagállamok – köztük Franciaország – nyomása elegendőnek bizonyul a szigorításra.
Ezenfelül egyre több keleti tagország szólal fel az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatala ellen, miután az eredeti szándékkal ellentétben nemcsak áthalad az uniós országokon az ukrán termény, hanem itt adják el, ellehetetlenítve ezzel a helyi gazdálkodókat. Az uniós gabonatermelők mellett a baromfitenyésztők és a méhészek is tiltakoznak.
Vida József lapunk kérdésére elmondta, ha a boltokban kapható mézek címkéi egyértelműen láthatóvá teszik, hogy melyik méz származik magyar méhészetekből, és melyik nem, azzal a vásárlókat segítik abban, hogy egészséges és valóban csak hamisítatlan mézet tartalmazó üveget tudjanak vásárolni. Ha pedig ezzel párhuzamosan a lakosságban tudatosítják, hogy a magyar termelői méz ellenőrzött minőségű, és nemcsak finom, hanem egészséges is, akkor nőhet a hazai méz fogyasztása. A vásárlók ugyanis egyre tudatosabbak.
A Tehetsz méh többet! programnak éppen az az egyik legfontosabb célja, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek is elmondjuk, mennyire egészséges és sokféleképp használható a konyhában a magyar méz.
Emellett azt is tudatosítják az emberekben, hogy ha a hazai méhészek a külföldi dömpingméz miatt felhagynak a méhészkedéssel, akkor nem lesznek méhek, akik beporozzák a növényeket. Ez pedig katasztrofális következményekkel járhat, hiszen tíz élelmiszerből hét előállításához nélkülözhetetlen a méhek és más beporzók közreműködése.
És amíg a mézet lehet távoli országokból importálni, a beporzást nem.
Arra a felvetésre, hogy uniós szinten mostanában többet foglalkoznak a beporzók védelmével, mert egyre nagyobb mértékű pusztulásuk veszélyezteti a mezőgazdasági termelés fenntartását, Vida József elmondta, amíg a magyar méhészek gondozzák a méhcsaládjaikat, addig nem lesz probléma.
A méhek segíteni tudják a pusztuló vadbeporzók szerepét, hiszen nemcsak a házi méhek végeznek beporzást, de a vadméhek, a nappali és éjszakai lepkék, bogarak is. Egyre gyakoribb, hogy a gazdálkodók keresik a méhészeket, és kérik őket, hogy vigyék a földjükre a méheket, és segítsék terményeik beporzását. Ez kölcsönösen előnyös együttműködés, hiszen így a gazdálkodók is figyelnek a méhészek szempontjaira, például a méhekre veszélyes permetezésnél.
Mi magunk, ha somot, borbolyát, trombitafolyondárt ültetünk, vagy éppen kékszakállt, szintén segíthetjük a méhek és beporzók munkáját, és gyönyörködhetünk abban
– magyarázta a méhész.
Vida József arra is kitért, a 2020-ban elindított Tehetsz méh többet! programmal azt a célt tűzték ki, hogy ráirányítsák a figyelmet a méhek és más beporzók kipusztulásának fenyegető veszélyére, támogassák a méhészeket, és ösztönözzék a hazai mézfogyasztást. Tapasztalataik szerint még sok a tennivaló. Rengetegen vannak például, akik összekeverik a méheket a darazsakkal. A program első éveit összegezve az is látható ugyanakkor, hogy a magyarok többsége nyitott a kezdeményezésünkre, és hajlandó tenni a beporzók védelméért, a környezetért, a jövőnkért.