Idén több a frisspiacon eladhatatlan alma, a tárolási költségek is nőttek, ezért az Európai Unió almatermésének fele idén a feldolgozókba kerülhet.
A termelési és tárolási költségek emelkedése komoly hatással van az Európai Unió almapiacára, ennek pedig az a következménye, hogy kevesebb alma került a tárolókba, és rekordmennyiséget dolgoztak fel lének és sűrítménynek − jelentette az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri).
Becsléseik szerint a közösség almatermése a 2022–2023-as idényben 12,2 millió tonna körül alakul. Ez annak köszönhető, hogy a francia termést, amely a legnagyobb kieső tétel, a nagyobb lengyel és olasz leszüretelt mennyiségnek sikerült kompenzálnia − írta meg a Világgazdaság.
Az előrejelzés szerint a feldolgozókba kerül az idei termés körülbelül fele, és ez a trend abból ered, hogy a szokásosnál nagyobb arányt képvisel a friss piacon eladhatatlan alma. Szakértői becslés szerint idén 5,8 millió tonna almát értékesítenek frisspiaci termékként, míg 5,7 millió tonna feldolgozásra megy. Az ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcs bővebb kínálata és az almalésűrítmény-gyártás felpörgése azt is jelenti, hogy az Európai Unió pozitív külkereskedelmi mérleggel zár majd az almalésűrítmény és az almalé termékkategóriákban, valamint idén rekordszintet érhet el a feldolgozott almatermékek fogyasztása is, ami egy főre vetítve elérheti az évi 11,5 kilogrammot.
A következő hónapokban az uniós export üteme várhatóan lassul, ugyanis késő tavasszal és nyáron már korlátozottabb az étkezési alma kínálata, valamint a déli félteke országaiból az import növekedése várható.