Drasztikusan, a tavalyi infláció mértékével, 14,5 százalékkal drágulhatnak a banki díjak idén tavasszal. De sokkal olcsóbb is lehetne a bankolás, ha a teljesen felesleges költségeket tudatosabb szolgáltatásválasztással kiszűrnénk – a mobilinternet világában nyugdíjazni kellene végre az sms-kontroll szolgáltatást.
Nagyon megnyúlhat némely ügyfél álla, ha összehasonlítja az egy hónappal ezelőtti, illetve a májusban érkező bankszámlakivonatot – abban ugyanis tetemes lehet a banki költségek emelkedése. A jogszabályok szerint minden hitelintézet évente egyszer a megelőző év fogyasztói árindex mértékével korrigálhatja banki díjait és költségeit.
Miután a hivatalos éves pénzromlás 14,5 százalékos volt tavaly, ezért a banki díjak és szolgáltatások díja idén ennyivel ugorhat meg.
A korábbi, inflációmentes időkben a bankok nem vagy csak részben érvényesítették – az egyébként minimális mértékű – emelési lehetőségüket a banki díjakban, ez a magyarázata annak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) például 2019-ben csak 1,2 százalékos bankidíj-drágulást mért, miközben az előző évi infláció 2,8 százalékos emelést tett volna lehetővé. 2020-ban 2,1 százalékkal emelkedtek a banki díjak, noha 2019-ben a korrekció mértékét adó árindex 3,4 százalékos emelkedést mutatott. Két éve, 2021-ben ugyanakkor a lehetséges 3,3 százalékos emelést kimaxolta a bankrendszer.
Tavaly ugyanakkor azt láthattuk, hogy bár a 2021. év inflációja mindössze 5,1 százalékos volt, az elmúlt évben a banki díjak ennél jelentősebb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedtek. Annak oka, hogy a jogszabályban lehetségesnél jobban emelték a bankok a díjaikat, az lehet, hogy az indexelés csak a már meglévő díjakra és költségekre vonatkozik, ám bármely pénzintézet dönthet úgy, hogy új szolgáltatást vezet be, a régi, kedvezőtlen árazású konstrukciót pedig kivezeti, már nem enged új ügyfelet szerződni. Miután év közben látható volt, hogy az infláció messze túllép a 2021-es szinteken, többen nyúltak a szolgáltatáscsere eszközéhez.
Idén azonban más a helyzet: több mint másfél évtizede nem látott magasságokban áll az infláció, a bankok számára pedig adott a 14,5 százalékos díjemelés lehetősége – amivel a többség élni is kíván. Ezúttal szinte senki sem taktikázott, sőt – ahogy az azénpénzem.hu összeállításából kiderült – az OTP a korábbi években megszokott április 1-jét sem várta meg a díjemeléseivel, hanem már március 1-jétől korrigálta bankszámla- és bankkártyadíjait. A bankok zöme ugyanakkor a korábbi éveknek megfelelően áprilistól módosított díjain: a K&H, a Raiffeisen, a MagNet Bank, az Oberbank és a Polgári Bank is. Május 1-jétől drágulnak majd a banki díjak a CIB-nél és az UniCredit Banknál.
A díjemelés önmagában fájdalmas, ám nagyobb tudatossággal tudnánk ellene védekezni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi jelentése szerint 10 hasonló számú és értékű tranzakciót lebonyolító ügyfél között egyet biztosan találunk, akinek több mint tízszerese az átlagos havi banki költsége, mint annak az ügyfélnek, aki hasonló szolgáltatásokat igénybe véve a legkisebb költséget fizeti ki.
A jegybank megállapításai szerint 10 ügyfélből egy bizonyosan legalább háromszoros díjat fizet az igénybe vett szolgáltatásokért, mint amennyiből a vizsgált ügyfélkör fele maximum bankol.
Vagyis van mód a nagyon komoly összegek megspórolására, csak oda kellene figyelni arra, hogy mire is költünk a bankokban.
A szabályzók ebben mankót is adnak a kezünkbe. Január végéig minden hazai lakossági számlatulajdonosnak meg kellett kapnia – postai vagy az internetbanki felületre küldött levélben – a banki díjértesítő levelét, amelyben a pénzintézet forintra elszámol a 2022-ben az ügyfélnek felszámított díjak és költségek összegéről. Ilyenkor lehet csak mellbevágó adatokkal szembesülni. Az MNB szerint a 2014/92/EU fizetési számla irányelv (PAD) alapján 2020-tól Magyarországon is kötelezően bevezetett díjkimutatásnak már vannak kézzelfogható eredményei – az elmúlt 3 évben több mint 100 ezer fővel csökkent azon lakossági számlatulajdonosok száma, akiknek a havi banki átlagköltsége meghaladta az 5 ezer forintot, azaz évi több mint 60 ezer forinttal gazdagították bankjukat –, ám sajnálatos módon továbbra is nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy rátekintsenek a díjkimutatásra, és kilőjék a legszembetűnőbb és abszolút nem szükséges költségelemeket. Nagyon sok esetben a díjak drasztikus csökkentéséhez még csak bankot sem kell váltani – elég, ha a bankolási szokásainknak megfelelőbb díjcsomagot keresünk, illetve nem költünk olyan szolgáltatásra, amelyet sokkal kedvezőbb vagy akár teljesen ingyenes másik szolgáltatással helyettesíthetünk. Nézzük erre a legjobb példát.
Továbbra is nagyon kevesen tudják Magyarországon, hogy az sms-kontroll szolgáltatás magyar találmány – 2000-ben a világon először az OTP vezette be tömegesen a szolgáltatást (a CIB-be azóta már beolvadt, másik olasz tulajdonú hazai bank, az Inter-Európa Bank pilotját ekkor még csak bejelentették). A tranzakciókról másodpercek alatt a telefonunkra érkező üzeneteknek köszönhetően a bankkártyás fizetések biztonsága drasztikus mértékben megnőtt, a szolgáltatás teljes körű elterjedésének is köszönhetjük, hogy Európában hosszú ideje dobogós Magyarország a legkevesebb bankkártyás visszaéléssel büszkélkedő országok mezőnyében – más kérdés, hogy a csalók ezért most a bankszámlánkra utaznak, és ezért ott kell új fejlesztésekkel védekezni.
Azonban a technológia már már elavult, ráadásul az ügyfelek, de részben a bankok is ki vannak szolgáltatva egy másik szolgáltatói körnek, a mobilcégeknek, ahol a díjak emelkedésének nincsenek olyan szigorú szabályai, mint a bankoknál – nem lehet véletlen, hogy az Indexnek nyilatkozva Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is a telekommunikációs díjszabások transzparenciáját hiányolta.
Persze nehéz azt elképzelni, hogy bármely mobilszolgáltató más sms-díjat számlázna ki bármely banknak annak fényében, hogy az adott ügyfél milyen számlacsomagot vesz igénybe a banknál, márpedig több olyan bankot is találunk, ahol eltérő az sms-üzenetek díja – szóval ne féltsük a pénzintézeteket.
Az MNB 2021-es adatokon alapuló kimutatásai szerint az SMS-szolgáltatásért az ügyfelek által fizetett átlagos éves díj 6390 forint volt, ám azt a jegybank is megjegyzi, hogy volt, aki havonta fizetett ekkora összeget, több százezer ügyfél esetében az SMS-ekért fizetett éves díj meghaladta a 20 ezer forintot.
Mindez annak fényében teljesen felesleges pénzkidobásnak számít, hogy a bankoknál szinte már kivétel nélkül elérhető az SMS-üzeneteket (és azok költségét) kiváltó, általában ingyenes mobilértesítés (push üzenet). Ezért a szolgáltatásért általában havi fix összeget kell fizetni a bankunknak, cserébe nem kell attól rettegni, hogy túl sok kártyás vásárlás után ijesztő összegű sms-díjat számláz majd a szolgáltatónk. Igaz, ezt a szolgáltatást (és az sms kikapcsolását) kérni kell a bankunktól.
Az Index most csokorba gyűjtötte a bankok sms-díjait és a mobilbanki szolgáltatások költségét – jól látható, hogy bankon belüli váltással is szép summát lehet megspórolni.
A pénzügyi szolgáltatások rezsicsökkentésében ugyanakkor a nyártól újabb forradalmi változás állhat be. Júliustól ugyanis a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére megszületett jogszabály-változtatásnak köszönhetően drasztikusan lenyesik a szintén uniós irányelv alapján kínált alapszámla díját: a bankok onnantól kezdve a megelőző év minimálbérének nem 1,5, hanem csak 0,5 százalékát kérhetik el az alapszámla vezetéséért, ez pedig azt jelenti, hogy a számlavezetés költsége 3000 forintról 1000 forintra csökken.
Mindezért cserébe ugyanakkor az ügyfél egyéb költség nélkül a következő szolgáltatásokat veheti igénybe:
Magyarországon még gyerekcipőben jár a banki szolgáltatások igénybevétele, épp ezért az ügyfelek döntő részének teljesen lefedi a banki szolgáltatási igényeit a fenti szolgáltatási kör – nekik tehát, ha alapszámlára váltanak, havi maximum 1000 forint lesz a banki díjuk jövőben. A BiztosDöntés.hu szakértői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a roppant kedvező díjért cserébe az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a bank csak a fenti szolgáltatásokat nyújtja majd, egyéb, más bankszámlánál megszokott szolgáltatást nem, vagy csak durván magas díjért hajlandó majd biztosítani, és hasonló magas díjakkal szembesülhet majd az ingyen nyújtott tranzakciós keretet meghaladó számú vagy értékű műveleteket végrehajtó alapszámlás ügyfél is. (Részben persze ez érthető, hiszen, ha az ügyfél csak a havi 150 ezer forintos ingyenesen biztosított készpénzfelvételt igénybe veszi, a banknak 900 forint tranzakciós illetéket kell a költségvetésbe fizetnie, azaz az alapszámláért kapott díj ebben az esetben egész biztosan nem fedezi a bank költségeit.)
Ennek ellenére a szakértők szerint
a nyártól a szuperolcsóvá váló Alapszámlának köszönhetően itthon is elterjedhetnek majd a Nyugat-Európában megszokott csomagáras konstrukciók, amelyeket a bankok egy fix díjért kínálnak, így az ügyfél nem kényszerül hónapról hónapra más költséget fizetni a bankolásáért annak függvényében, mennyi szolgáltatást vett igénybe.
A bankok jó eséllyel csak úgy tudják majd elvonni az ügyfelek figyelmét az alapszámláról, ha annál ugyan drágábban, de több tranzakciót és számos, az alapszámlában nem szereplő szolgáltatást – például folyószámla-hitelkeretet – kínálnak majd az ügyfeleknek.
Persze a szkeptikusok csak legyintenek: az alapszámla-áttörés is csak akkor következhet be, ha a lakossági ügyfelek jóval tudatosabbak lesznek – márpedig az eddigi tapasztalatok szerint még mindig messze vagyunk ettől.
(Borítókép: Getty Images)