A mobiltelefonjainkra töltött applikációk felét sohasem használjuk. Ez a sors várna a biztosítási appokra is, ám a termékek más, pénzügyi applikációban kiegészítő szolgáltatásként kiválóan teljesítenek.
Drasztikusan megnőtt az elmúlt években az okostelefonok használata. A digitalhungary.hu a data.ai legfrissebb, okostelefon-használatot vizsgáló jelentését idézve arról ír, hogy
az emberek okostelefon használatával eltöltött ideje manapság már eléri a napi 5 órát, más felmérések szerint ennél kevesebbet, „csak” 3-4 óra közötti időtartamot töltünk el a telefonunk különböző funkcióit használva.
A felhasználók ma már régóta nemcsak kapcsolattartásra használják a kütyüket, a mobilok lettek az információgyűjtés, a szórakozás és a mindennapi élethez kapcsolódó egyéb tevékenységek gyűjtőpontjai. Ennek kapcsán drámaian ugrott megugrott a mobil segítségével történő vásárlások aránya is. A VISA 8 ország 6000 fogyasztójának a megkérdezésével készített, tavalyi „Mobilfizetési szokások 2022” felmérésének eredményei szerint a magyarok 74 százaléka keres a különböző termékek és szolgáltatások között a mobilján, a kedvezményeket és akciókat 69 százalékuk böngészi a telefonon, míg az árak összehasonlítására 59 százaléka használja a zsebében lévő eszközt. A felmérés szerint a magyarok 62 százaléka az online vásárláshoz is mobiltelefont használ. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az elmúlt egy évben közel negyedével nőtt meg az online bankkártya-elfogadó helyek száma Magyarországon, már több mint 42 ezer webshopban fizethetünk kártyával.
az elmúlt év utolsó negyedévében a bankkártyákkal fizetett itthoni áruk és szolgáltatások 20 százaléka már nem fizikai kereskedőkhöz került.
A fentiek adatsorok alapján teljesen érthetőnek tűnik, hogy mindenki mobiltelefonra optimalizált megoldásokat, saját applikációkat fejleszt. Nem kivétel ezalól a pénzügyi szféra sem, a bankok és fizetési szolgáltatók mellett az elmúlt években a biztosítók is sorra jelentek meg saját, mobilra fejlesztett alkalmazással.
Sokan legyintenek a biztosítókra, meglehetősen régimódi gyakorlattal bíró megoldásszállítóként, a hagyományos értékesítési módszerek kövületeként tartják őket számon. Pedig a valóság az, hogy a még a pénzügyi szektoron belüli versenyben is a biztosítók messze megelőzték a korukat: már a 2000-es években 5-10 százalékos díjkedvezménnyel honorálták azt az ügyfelet, aki készpénz vagy sárga csekk helyett elektronikus díjfizetést választott. Messze a fiókhálózattal nem rendelkező bankok, pénzügyi szolgáltatók előtt 2007-től önálló, döntően digitális platformra szavazó biztosító is működik a magyar piacon a Genertel, s több más biztosító is külön, az anyabiztosítótól akár termékfejlesztésben is eltérő politikát folytató úgynevezett direktbiztosítót is létrehozott. A 2010-es évek közepétől folyamatosan digitalizáltak lettek a szerződések, az évtized második felében a teljes kártalanítási folyamatot gépesítették – ekkortól – a videobank elterjedését messze megelőzve – például már segítségül hívták az ügyfelek mobiltelefonját is a digitális kárszemléhez, jelentősen csökkentve a kárfelvétel időigényét és költségeit. A pandémia során a korábban csak személyesen elérhető szolgáltatások, biztosítások megkötése is az online térbe költözött.
A KPMG felmérése szerint a lakossági ügyfelek 47 százaléka már kötött online módon valamilyen biztosítást.
A legtöbben – a válaszadók 62 százaléka – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötött az online térben, 53 százalékuk utasbiztosítás megkötésekor, 40 százalékuk casco, 37 százalék baleset, 36 százalékuk pedig lakásbiztosítás kötésekor választotta az online megoldásokat.
Akkor ezek szerint itt van a Kánaán? A fenti adatok szerint ugyanis arra gondolhatnánk, hogy a biztosítóknak a tömegigényt kielégítve érdemes online megoldásokat fejleszteniük, és mivel a digitális kor legnépszerűbb eszköze a mobiltelefon, erre specializálva érdemes mobilapplikációkat gyártaniuk.
Nos, ez koránt sincs így. Egyszerűen bizonyos termékek és szolgáltatások esetében egyszerűen nem éri meg applikációfejlesztéssel bíbelődni, mert nem feltétlenül visz közelebb az ügyfélhez.
A Simform kutatása szerint az emberek átlagosan 40 alkalmazást telepítenek a telefonjukra, az idejük 89 százalékát azonban csupán 18 alkalmazás használatával töltik, a telepített applikációk több mint fele inaktív marad.
A biztosítások esetében tipikusan olyan termékről van szó, amely nem tartozik a mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások körébe: leggyakrabban utasbiztosítást veszünk – évente 1-2-3 külföldi utazásunkhoz kötünk pár napos biztosítást (ma már belföldi utakra is köthetők egyébként utasbiztosítások) –, a többi termék esetében legfeljebb évente van dolgunk biztosítóval, amikor, mondjuk, megújítjuk a kgfb-szerződésünket vagy lakásbiztosításunkat – ahol a jövő évtől egyébként kifejezetten erre ösztönöz majd a minket a szabályozó. Ráadásul a fenti termékek esetében kifejezetten az összehasonlíthatóság a cél – aligha véletlen, hogy az online üzletkötések oroszlánrészét az internetes alkuszcégek viszik.
A díjak rendezéséhez sem kell állandó kapcsolat – a biztosítói válaszok szerint éves díjfizetéssel kötik már több mint a felét a kötelező biztosításoknak és a lakásbiztosításoknak a hazai ügyfelek, akik az így rendelkezésre álló 15-20 százalékos kedvezménnyel érdemi összegeket, akár több tízezer forintot is megtakaríthatnak. A kárügyintézéshez sem érdemes a telefon memóriáját folyamatosan használó applikációban gondolkodni, igaz ez még akkor is, ha a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) nagyon büszke arra, hogy a gépjárműkároknál kötelező kék/sárga bejelentőlap digitális változatát, az e-kárbejelentő applikációt a 2019-es indulása óta már több 480 ezer alkalommal töltötték le mobilra.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint az fontos, hogy az ügyfelek digitálisan minden ügyet el tudjanak intézni, önálló applikációt fejleszteni ugyanakkor pusztán a biztosítói szolgáltatásokra nem feltétlenül éri meg. Ugyanakkor a biztosítás jól jöhet olyan többtermékes pénzügyi applikációk részeként, ahol önállóan vagy egy-egy másik termékhez kapcsolhatóan kínálható a biztosítás mint szolgáltatás, illetve ha az egyéb ügyintézés mellett mód nyílik az applikáción keresztül például díjfizetésre. Miután a K&H Bank maga rendelkezik a napi pénzügyek intézését megkönnyítő alkalmazással, amit már félmillióan használnak, költséghatékony megoldást jelentett erre a platformra fejleszteni a mobilszolgáltatást. Az applikáció segítségével megkötött utasbiztosítások száma tavaly 5 százalékkal nőtt, több mint 12 ezer szerződést kötöttek meg így az ügyfelek. A kínált termékkör folyamatosan bővül: a lakás- és utasbiztosítást követően már kgfb-szerződések megkötésére is van lehetőség.
A kapcsolt értékesítésben rejlő előnyöket jól példázza, hogy a bank által kínált online személyi kölcsönhöz a hiteligénylő ügyfelek 60 százaléka igényel hitelfedezeti biztosítást is.
Az applikációban idén önálló kockázati életbiztosítás megkötésére is lehetőség van, a bevezetés óta eltelt időszakban már 700 szerződés, az időszakban aláírt szerződések 20 százaléka érkezett az applikáción keresztül. A kárbejelentések 7 százaléka érkezett a funkció K&H mobilbanki megjelenése óta az applikáción keresztül. Az év végére a casco biztosítás kötésében újítani akarnak: Bulgária és a Belgium után Magyarországon is elérhető lesz a mobilra optimalizált casco kockázatelbíráló szoftver, amellyel pillanatok alatt a gépkocsikat is biztosíthatják a K&H ügyfelei.
(Borítókép: Edward Berthelot / Getty Images)