Index Vakbarát Hírportál

Rengeteg applikációt töltünk le feleslegesen

2023. április 18., kedd 18:27

A mobiltelefonjainkra töltött applikációk felét sohasem használjuk. Ez a sors várna a biztosítási appokra is, ám a termékek más, pénzügyi applikációban kiegészítő szolgáltatásként kiválóan teljesítenek.

Drasztikusan megnőtt az elmúlt években az okostelefonok használata. A digitalhungary.hu a data.ai legfrissebb, okostelefon-használatot vizsgáló jelentését idézve arról ír, hogy

az emberek okostelefon használatával eltöltött ideje manapság már eléri a napi 5 órát, más felmérések szerint ennél kevesebbet, „csak” 3-4 óra közötti időtartamot töltünk el a telefonunk különböző funkcióit használva.

Mindenre a kütyüket használjuk

A felhasználók ma már régóta nemcsak kapcsolattartásra használják a kütyüket, a mobilok lettek az információgyűjtés, a szórakozás és a mindennapi élethez kapcsolódó egyéb tevékenységek gyűjtőpontjai. Ennek kapcsán drámaian ugrott megugrott a mobil segítségével történő vásárlások aránya is. A VISA 8 ország 6000 fogyasztójának a megkérdezésével készített, tavalyi „Mobilfizetési szokások 2022” felmérésének eredményei szerint a magyarok 74 százaléka keres a különböző termékek és szolgáltatások között a mobilján, a kedvezményeket és akciókat 69 százalékuk böngészi a telefonon, míg az árak összehasonlítására 59 százaléka használja a zsebében lévő eszközt. A felmérés szerint a magyarok 62 százaléka az online vásárláshoz is mobiltelefont használ. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az elmúlt egy évben közel negyedével nőtt meg az online bankkártya-elfogadó helyek száma Magyarországon, már több mint 42 ezer webshopban fizethetünk kártyával.

az elmúlt év utolsó negyedévében a bankkártyákkal fizetett itthoni áruk és szolgáltatások 20 százaléka már nem fizikai kereskedőkhöz került.

A fentiek adatsorok alapján teljesen érthetőnek tűnik, hogy mindenki mobiltelefonra optimalizált megoldásokat, saját applikációkat fejleszt. Nem kivétel ezalól a pénzügyi szféra sem, a bankok és fizetési szolgáltatók mellett az elmúlt években a biztosítók is sorra jelentek meg saját, mobilra fejlesztett alkalmazással.

A biztosítók mint digitális úttörők?

Sokan legyintenek a biztosítókra, meglehetősen régimódi gyakorlattal bíró megoldásszállítóként, a hagyományos értékesítési módszerek kövületeként tartják őket számon. Pedig a valóság az, hogy a még a pénzügyi szektoron belüli versenyben is a biztosítók messze megelőzték a korukat: már a 2000-es években 5-10 százalékos díjkedvezménnyel honorálták azt az ügyfelet, aki készpénz vagy sárga csekk helyett elektronikus díjfizetést választott. Messze a fiókhálózattal nem rendelkező bankok, pénzügyi szolgáltatók előtt 2007-től önálló, döntően digitális platformra szavazó biztosító is működik a magyar piacon a Genertel, s több más biztosító is külön, az anyabiztosítótól akár termékfejlesztésben is eltérő politikát folytató úgynevezett direktbiztosítót is létrehozott. A 2010-es évek közepétől folyamatosan digitalizáltak lettek a szerződések, az évtized második felében a teljes kártalanítási folyamatot gépesítették – ekkortól – a videobank elterjedését messze megelőzve – például már segítségül hívták az ügyfelek mobiltelefonját is a digitális kárszemléhez, jelentősen csökkentve a kárfelvétel időigényét és költségeit. A pandémia során a korábban csak személyesen elérhető szolgáltatások, biztosítások megkötése is az online térbe költözött.

A KPMG felmérése szerint a lakossági ügyfelek 47 százaléka már kötött online módon valamilyen biztosítást.

A legtöbben – a válaszadók 62 százaléka – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötött az online térben, 53 százalékuk utasbiztosítás megkötésekor, 40 százalékuk casco, 37 százalék baleset, 36 százalékuk pedig lakásbiztosítás kötésekor választotta az online megoldásokat.

Akkor ezek szerint itt van a Kánaán? A fenti adatok szerint ugyanis arra gondolhatnánk, hogy a biztosítóknak a tömegigényt kielégítve érdemes online megoldásokat fejleszteniük, és mivel a digitális kor legnépszerűbb eszköze a mobiltelefon, erre specializálva érdemes mobilapplikációkat gyártaniuk.

Felesleges, helyet foglaló applikációk

Nos, ez koránt sincs így. Egyszerűen bizonyos termékek és szolgáltatások esetében egyszerűen nem éri meg applikációfejlesztéssel bíbelődni, mert nem feltétlenül visz közelebb az ügyfélhez.

A Simform kutatása szerint az emberek átlagosan 40 alkalmazást telepítenek a telefonjukra, az idejük 89 százalékát azonban csupán 18 alkalmazás használatával töltik, a telepített applikációk több mint fele inaktív marad.

A biztosítások esetében tipikusan olyan termékről van szó, amely nem tartozik a mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások körébe: leggyakrabban utasbiztosítást veszünk – évente 1-2-3 külföldi utazásunkhoz kötünk pár napos biztosítást (ma már belföldi utakra is köthetők egyébként utasbiztosítások) –, a többi termék esetében legfeljebb évente van dolgunk biztosítóval, amikor, mondjuk, megújítjuk a kgfb-szerződésünket vagy lakásbiztosításunkat – ahol a jövő évtől egyébként kifejezetten erre ösztönöz majd a minket a szabályozó. Ráadásul a fenti termékek esetében kifejezetten az összehasonlíthatóság a cél – aligha véletlen, hogy az online üzletkötések oroszlánrészét az internetes alkuszcégek viszik.

A díjak rendezéséhez sem kell állandó kapcsolat – a biztosítói válaszok szerint éves díjfizetéssel kötik már több mint a felét a kötelező biztosításoknak és a lakásbiztosításoknak a hazai ügyfelek, akik az így rendelkezésre álló 15-20 százalékos kedvezménnyel érdemi összegeket, akár több tízezer forintot is megtakaríthatnak. A kárügyintézéshez sem érdemes a telefon memóriáját folyamatosan használó applikációban gondolkodni, igaz ez még akkor is, ha a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) nagyon büszke arra, hogy a gépjárműkároknál kötelező kék/sárga bejelentőlap digitális változatát, az e-kárbejelentő applikációt a 2019-es indulása óta már több 480 ezer alkalommal töltötték le mobilra.

Önállóan nem éri meg biztosítási applikációt fejleszteni

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint az fontos, hogy az ügyfelek digitálisan minden ügyet el tudjanak intézni, önálló applikációt fejleszteni ugyanakkor pusztán a biztosítói szolgáltatásokra nem feltétlenül éri meg. Ugyanakkor a biztosítás jól jöhet olyan többtermékes pénzügyi applikációk részeként, ahol önállóan vagy egy-egy másik termékhez kapcsolhatóan kínálható a biztosítás mint szolgáltatás, illetve ha az egyéb ügyintézés mellett mód nyílik az applikáción keresztül például díjfizetésre. Miután a K&H Bank maga rendelkezik a napi pénzügyek intézését megkönnyítő alkalmazással, amit már félmillióan használnak, költséghatékony megoldást jelentett erre a platformra fejleszteni a mobilszolgáltatást. Az applikáció segítségével megkötött utasbiztosítások száma tavaly 5 százalékkal nőtt, több mint 12 ezer szerződést kötöttek meg így az ügyfelek. A kínált termékkör folyamatosan bővül: a lakás- és utasbiztosítást követően már kgfb-szerződések megkötésére is van lehetőség.

A kapcsolt értékesítésben rejlő előnyöket jól példázza, hogy a bank által kínált online személyi kölcsönhöz a hiteligénylő ügyfelek 60 százaléka igényel hitelfedezeti biztosítást is.

Az applikációban idén önálló kockázati életbiztosítás megkötésére is lehetőség van, a bevezetés óta eltelt időszakban már 700 szerződés, az időszakban aláírt szerződések 20 százaléka érkezett az applikáción keresztül. A kárbejelentések 7 százaléka érkezett a funkció K&H mobilbanki megjelenése óta az applikáción keresztül. Az év végére a casco biztosítás kötésében újítani akarnak: Bulgária és a Belgium után Magyarországon is elérhető lesz a mobilra optimalizált casco kockázatelbíráló szoftver, amellyel pillanatok alatt a gépkocsikat is biztosíthatják a K&H ügyfelei.

(Borítókép: Edward Berthelot / Getty Images)

Rovatok