Index Vakbarát Hírportál

Ötletekből nincs hiány, de uniós szinten nem rúgunk labdába

2023. április 22., szombat 13:35

Európában a lakosság elöregedésével a krónikus betegségek előfordulása is növekszik, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol az egészségügyre. Az innovációknak, kiemelten a friss ötletekkel rendelkező dinamikus startupoknak a régióban is jelentős humánerőforrás-hiány áthidalásában lesz szerepük. Egy friss tanulmány szerint Magyarország ebből a szempontból nem áll rosszul a kelet-, közép- és dél-európai országok között.

Az Európai Unió testületeként működő, az egészségügyi fejlesztéseket támogató Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health szekciója átfogó elemzést készített arról, hogy egyes baltikumi, kelet-közép- és dél-európai országok az orvosokat és a betegeket támogató startupok tekintetében milyen ökoszisztémával rendelkeznek. Azaz a lakosság számához viszonyítva az adott államban mennyi ilyen vállalkozás működik, milyen alkalmazotti létszámmal és cégértékkel, mennyire könnyű a piacra lépésük, mennyire támogatja munkájukat a hatalmon lévő kormány, mennyire tudnak kapcsolódni a tudományos és klinikai központokhoz, mennyire képesek terjeszkedni nemzetközi szinten. A felmérés Portugália, Olaszország és a V4-ek mellett Románia, Szlovénia, Észtország, Lettország innovációs környezetét vizsgálta egymással összefüggésben, amit a szektor egyik referenciaországával, Izraellel is kibővítettek. 

Portugália vezeti a listát

Kiderült, hogy Magyarország a vizsgált régióban jó alapokkal rendelkezik, de külső támogatások elnyerésében van hova fejlődnünk. A tanulmány megállapítása szerint Portugália kiemelten jól teljesít ezen a területen, az EIT Health látókörébe tartozók közül itt találták az egyetlen unikornist, azaz az 1 milliárd dollár értéket meghaladó fiatal vállalkozást, a 2015-ben alapított, orvosok által dedikált, digitális fizikoterápiát támogató Sword Health alkalmazást.

Az országban kiemelkedik a 150 ezer fős Coimbra, amely olyan egyetemi inkubátorral rendelkezik, ami a világ öt legjobbja között van, három unikornis is itt jött létre. A városban egy tudományos központ működik, és az innovációkat kipróbálják a gyakorlatban is helyi klinikán

– részletezte a jó gyakorlatot Pongrácz Ferenc, az EIT Health regionális igazgatója. Románia külső pályázatok bevonásában erősebbnek mutatkozott nálunk, viszont kevésbé részesültek állami és hazai befektetésekből.

Pongrácz Ferenc az Indexnek elmondta, a jelentés lehetővé teszi, hogy a térségben megosszák egymással a jó gyakorlatokat, tapasztalataik segítik egymást abban, hogy nagyobb sikerrel pályázzanak a külföldi piacra lépést támogató uniós forrásokra, amiben a konglomeráció is mentorálja a hozzájuk forduló startupokat. A fejlettebb innovációs közösség hozzájárul a digitalizáció terjedéséhez, amivel a McKinsey elemzése szerint nagyjából 0,6-1,3 milliárd euró a helyi gazdaságban hasznosulna.

„A tanulmány készítése során felfedeztünk egy érdekes összefüggést: szoros összefüggést találtunk aközött, hogy annál jobb volt egy adott ország teljesítménye, minél többen küldték vissza kitöltve kérdőívünket” – emelte ki Pongrácz Ferenc, a Magyar Közgazdasági Társaság Informatikai Szakosztályának elnöke. Mint mondta, ebből azt a következtetést vonták le, hogy a lakosság közös munkára való hajlandósága meghatározó szerepet játszik az innovációs ökoszisztémák sikerében. Ehhez kulcsszerepet játszik a szereplők minél nagyobb arányú és hatékony összefogása: a vállalkozók, a kutatók, a klinikák, a befektetők együttműködésre való hajlandósága a digitális fejlesztések érdekében. 

„További tanulság volt, hogy bár egyes szereplők sok munkát fektetnek a közösségépítésbe és a tudásmegosztásba, erőfeszítéseik kevéssé elismertek, mivel nehezen mutatható ki a közvetlen gazdasági hasznuk, így érdemes a mérhető eredményekkel kecsegtető tevékenységekre koncentrálni” – állapították meg.

Az egyes országokat 1-től („kezdő”) 5-ig („szakértő”) terjedő kategóriába sorolták be, nem minősítésként, hanem abból a szempontból, hogy hol járnak azon az érettségi úton, amelyben a rendelkezésükre álló erőforrásokat egyre hatékonyabban hasznosítják.

Magyarország a középmezőnyben van

Az egyetlen ország, amely 5-ös („szakértő”) értékelést kapott, a referenciaország, a 9,3 milliós lakosú Izrael volt, ahol a vizsgált startupok összesített cégértékelése elérte a 146 millió eurót, és már 97 unikornisuk van – ezek a legmagasabb számok a vizsgált országok között. A „szakértő” besorolású országokra az a jellemző, hogy könnyű bennük a cégalapítás, célzott programokat indítanak az innovátorok támogatására, és kiterjedt finanszírozási rendszerük van, amelyben a vállalkozók hozzáférnek kockázati tőkéhez és „smart money”-hoz (amivel együtt a pénz mellett tudást is kapnak a befektetőktől). Mindennek eredményeként ezekben az országokban sok a tapasztalt vállalkozó és mentor, és fejlett, specializált innovációs közösségek működnek.

Az InnoStars Innovation Index alapján Magyarország a 3-as besorolású („kísérletező”) országok közé tartozik. Ezek az országok innovációs útjuk középső szakaszában járnak – már vannak bejáratott mechanizmusaik a startupok támogatására, és egyre több finanszírozás áll a vállalkozók rendelkezésére, hozzáférnek például kormányzati forrásokhoz és külföldi alapok pénzéhez is. 

Ezekben az országokban az innovátorok fejlődését már rutinos mentorok segítik, és már vannak „sorozatvállalkozók”, akik több startup alapításában is tapasztalatot szereztek. Emellett aktív kapcsolat épült ki a különböző szereplők, köztük a kutatóközpontok és multinacionális vállalatok között – következtettek a begyűjtött válaszok után felállított statisztikákból. 

Hazai erősségek: piacra lépés és finanszírozás

Ami a mérhető eredményeket illeti, a Magyarországról részt vevő 29 cég a vizsgált több területen is az átlag fölött teljesített. A sikeresen piacra lépő startupok aránya a legmagasabbak között volt a megfigyelt országok között, és a külső tőke bevonásában is az átlagon felül szerepeltek. Pongrácz Ferenc elmondása szerint az látszik, hogy

technikailag jó termékkel jönnek elő a magyarok, viszonylag sok embert foglalkoztatnak ezek az induló vállalkozások.

Az állami tőkealapból is nagy arányban részesültek támogatásban. Alulteljesítettünk viszont a többi részt vevő országhoz képest a külső hazai és uniós források megszerzésében. „Konzorciumként külföldi partnerekkel összefogva nagyobb esélyünk lenne a pályázatok elnyerésére” – tette hozzá. 

„A tanulmány rámutat, hogy Magyarország jelentős potenciállal rendelkezik olyan egészségügyi innovációk előmozdításához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai polgárok tovább és egészségesebben éljenek” – mondta a kutatás kapcsán Hild Imre, a világpiacra törő cégeknek tanácsokat adó Global Class magyarországi vezetője. A szakértő szerint egyre több fiatal szerez tapasztalatot külföldön, majd tér vissza itthon kamatoztatni az új ismereteket, ami jót tesz a vállalkozói kedvnek. „Azt látjuk ugyanis, hogy ők könnyebben osztják meg a felhalmozott tudásukat, és kevésbé gyanakvóak amiatt, hogy ellophatják az ötleteiket, vagy hogy kihasználják őket, ami a korábbi generációk általános félelme volt. Ily módon az ökoszisztéma nyitottabb, kezdeményezőbb és boldogabb lesz” – egészítette ki. 

Helyi sikertörténetek: terápiameghatározó, kézhigiénia-ellenőrző, tünetfelismerő

Az EIT Health programjaiban támogatott magyarországi cégek közül az egyik legsikeresebb a HandInScan, a mesterséges intelligencia segítségével kézfertőtlenítés-ellenőrző scannert kifejlesztett startup, amely az állami támogatás mellett 2,5 millió eurónyi uniós finanszírozást is elnyert, több hazai és külföldi kórházban alkalmazzák műtétek és labormunka előtti kézhigiénia-ellenőrzésre. 

Az oktatóalkalmazást kifejlesztő InSimu Patient applikációjuk segítségével lehetővé teszik, hogy orvosok, orvostanhallgatók és medikusok virtuális betegeken gyakorolhassanak, és valós élethez hasonló diagnózisokat állíthassanak fel.

A Sineko egy GRAID nevű, szinoptikus jelentéskészítő asszisztens szoftvert fejlesztett ki, melynek segítségével jól strukturált és több nyelvre is könnyen lefordítható orvosi jelentések készíthetők.

A Turbine magyar kutatói mesterségesintelligencia-algoritmusok hajtott, a virtuális térben létező emberi sejtek fejlett digitális modelljeit hozták létre, hogy az onkológiában alkalmazott preklinikai modellezés eredményeinek javításával növeljék a gyógyszerek kifejlesztésének hatékonyságát. A szoftverrel gyorsan korlátlan számú kísérletet lehet lefuttatni, ami a hagyományos laboratóriumokban nem lenne lehetséges.

Az IT-Medicine olyan eszközt fejleszt Fetal Health néven, amely a terhesség végén és a szülés alatt az EEG- és az EKG-hullámok mérésével figyelmezteti az orvosokat, ha a magzat nem kap elegendő oxigént. A startup a 2020-as InnoStars Awards döntőseként szintén sikeres tőkebevonást hajtott végre. 

Pongrácz Ferenc kitért arra is, hogy az EIT Health GE Healthcare közös fejlesztésében létezik egy nyilvánosan elérhető, HelloAI nevű program, amiben arról lehet tanulni különböző szinteken, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan lehet használni az egészségügyben. A régiós igazgató elmondta, hogy már évek óta alkalmazzák ezeket egyes kórházakban. „Jelenleg ott tartunk, hogy a betáplált orvosi tudásanyaggal bizonyos CT-, ultrahangképek, fotók alapján egyre jobban meg tudják határozni az adott betegséget, képesek diagnosztikai ajánlást adni, vonatkozó friss szakirodalmi adatokat előhívni” – fejtette ki.

Hozzátette: lakossági szinten már most léteznek olyan hordható eszközök – a telefon mellett okosóra, digitális karperec, gyűrű vagy sapka –, amelyekkel a mozgásunk gyorsaságából, a szívfrekvenciából, az agyhullámok vagy a véroxigén-, inzulinszint alapján gyors diagnózist kaphatunk állapotunkat illetően, egyes betegségek rizikójára és megelőzésére vonatkozóan. Mint fogalmazott, ezek sora folyamatosan bővül, pár éven belül olyan szinten a mindennapjaink részévé válhatnak, hogy segítségükkel jelentős terhet vesznek majd le a közegészségügyről. 

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)

Rovatok