Sör és pizza is van a szlovákok ársapkás termékeinek közel 400-as listáján, amelyen a SaS mezőgazdasági szakértője szerint teljesen nevetséges vagy illogikus tételek is szerepelnek. Jarmila Halgašová azt kifogásolja, hogy a megbízott mezőgazdasági miniszter és az üzletláncok teljesen kihagyták a döntésből az élelmiszeripart, sőt egyes termelők azt állítják, előtte nyomást gyakoroltak rájuk a kereskedők egyes termékeik árának csökkentése érdekében.
Szlovákiában az infláció februárban 15,4 százalékra emelkedett a januári 15,2 százalékról, a háttérben pedig az élelmiszer-drágulás áll. Az év eleji fogyasztói elégedetlenség és az infláció mérséklése miatt a megbízott földművelésügyi miniszter, Samuel Vlčan (OĽANO) megállapodott a kiskereskedelmi láncokkal az élelmiszerárak korlátozásáról.
Nyolc áruház mintegy 400 terméke kapott ársapkát Szlovákiában március 20-tól három hónapra.
A kezdeményezéshez nyolc kiskereskedelmi lánc – Billa , CBA, Coop Jednota, Kaufland, Labaš, Lidl, Terno és Tesco – csatlakozott. Ezen szereplők az illetékes tárcának még márciusban megküldték azoknak a tételeknek a listáját, amelyeknél június 20-ig biztosítják az árgaranciát.
A miniszter üdvözölte, hogy az üzletláncok saját maguk döntöttek egy ilyen árkorlátozó lépés mellett. „Az inflációellenes garancia azt jelenti, hogy minden áruházlánc nagyjából 30-100 olyan élelmiszerfajtát határoz meg, amelyekre három hónapon keresztül ugyanazt az árat garantálja. Ez összesen 400 egyedi tételt jelent” – ismertette a tárcavezető az Infostart szerint a kezdeményezés indulásakor.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a szlovák ársapka talán nem is annyira a magyar ársapkához, hanem a néhány hónap múlva nálunk is életbe lépő kötelező akciókhoz hasonlítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes országok folyamatosan figyelik egymás intézkedéseit és azokat fejlesztik tovább. A szlovák ársapka nem azt jelenti, hogy mind a 400 élelmiszer ársapkát kap, hanem hogy minden bolthálózat kiválaszt 30-100 terméket, és ezek árait nem változtatja – mindössze 3 hónapig – közölte az Index érdeklődésére.
A vezető elemző azt is megosztotta, hogy a magyar kötelező akcióban szintén az élelmiszerboltok választanak termékeket, és szintén rövid ideig tart az akció – bár nálunk árcsökkenést is el kell érni. Az is hasonlóság, hogy a kisebb boltok mindkét esetben kimaradnak az intézkedésből. Ezzel szemben az alapvető élelmiszerek nálunk alkalmazott ársapkája egy tartós árbefagyasztást jelent, és itt nem is az üzletlánc választ terméket – tette hozzá. A szlovák rendszernek a szakértő szerint vannak előnyei és hátrányai.
Előnynek tekinthető a bolthálózatok bevonása, így talán kevésbé lesz majd jellemző, hogy az ársapkás termékeket a raktárban felejtik, ezáltal motiváltabbak lesznek ezeket is árusítani.
Hátrány viszont, hogy a 3 hónapig tartó árbefagyasztás nem teszi túlzottan hatékonnyá az intézkedést, hiszen egyrészt a bevezetés előtt még emelhettek árat, másrészt pedig nem lehetetlen találni olyan termékeket, amelyek árát a következő 3 hónapban nem emelték volna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy árcsökkentésről pedig szó nincs a csomagban, az esetlegesen csökkenő költségeket sem kell érvényesíteni. Szintén hátrány, hogy egy 30–100-as listába olyan termékek is bekerülhetnek, amelyek forgalma amúgy is alacsony, ami így nem biztos, hogy akkora inflációcsökkentést generál.
Ahogy a szlovák Tescóban fotózott képünk is szemlélteti, ezeket a termékeket egyedi jelzéssel látták el: egy kék körbe elhelyezett bevásárlókocsi köré az inflációellenes garancia felirat kerül. A Tescónál ársapkás termék a liszt, a rizs, az olaj, a sonka, az ásványvíz, a szlovákok kedvenc nápolyija, a Horalky, de a listákat böngészve az alapélelmiszereken túl találhatunk olyan áruházláncot, ahol a szardínia, a sör, a bor, a kofola, vagy a fagyasztott pizza is árplafonos.
A szlovák médiában megjelent nyilatkozatokból az is kiderül, hogy nem volt könnyű eldönteni, hogy melyik termékek kerüljenek a listára, hiszen egyes termékek árazását jelentősen befolyásolja a világpiac. Továbbá a kis üzletek se repesnek a boldogságtól, mivel a kezdeményezés a részükről is jelentős alkalmazkodást kíván meg az árazás során.
Az élelmiszer-plafonról szóló megállapodást populista húzásnak és az emberek félrevezetésének tartja a SaS párt. „Első pillantásra talán helyes intézkedésnek tűnhet ez a vásárlók számára, ekkora infláció mellett. De ez nem igaz” – nyilatkozta az Új Szó alapján márciusban Jarmila Halgašová, az SaS mezőgazdasági szakértője, aki szerint az üzletláncok olyan élelmiszerekre vezették be az árplafont, amelyek ára az elkövetkező hónapokban valószínűleg fokozatosan csökkenni fog. Másrészt például a sertéshús feltehetően drágulni fog, de arra nem vonatkozik az árplafon. Továbbá teljesen nevetséges vagy illogikus tételek is szerepelnek a listán, például a sör, a bor, a pizza – jegyezte meg.
Szlovákiában a statisztikai hivataluk szerint márciusban 14,8 százalék volt az éves infláció, ez azt jelenti, hogy a februári 15,4 százalékhoz képest lassult az éves infláció növekedése. Elsősorban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágultak, ezek ára a havi infláció több mint harmadát teszi ki.
(Borítókép: Brandon Bell / Getty Images)