Tíz bank jelentősen megemeli a számlaköltségeit május 1-ig a tavalyi infláció miatt – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank hozzátette, hogy érdemes áttekinteni a számlaterheket, és számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni.
A díjemelés akár több ezer forinttal is megemelheti a fogyasztók éves terheit. A díjemelések egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százalékos infláció mértékét is meghaladhatják – figyelmeztet a jegybank.
Hozzátették, hogy az egyoldalú díjemelések csak a jogszabályok szerint történhetnek, ennek betartását az MNB ellenőrzi. Az ügyfeleknek – a januárig megkapott éves számlakimutatásuk segítségével is – érdemes áttekinteni számlaterheiket, és számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni – javasolja a jegybank.
A számladíjakat a pénzforgalmi szolgáltatók kizárólag a hitelintézeti, valamint a pénzforgalmi törvények adta keretrendszer betartásával változtathatják meg.
A fogyasztók számára a díjakat csak akkor lehet egyoldalúan, számukra kedvezőtlenül módosítani, ha annak feltételeit az ügyféllel eredetileg megkötött keretszerződésben egyértelműen rögzítették.
A díjemelésre okot adó feltételeket oklista tartalmazza, amelyeket a szolgáltatók jellemzően a keretszerződés részét képező általános szerződési feltételekben vagy üzletszabályzatban tesznek közzé.
Az oklisták nem egységesek, ám kivétel nélkül mindegyik tartalmazza, hogy a számladíj az infláció mértékével emelhető.
A gyakorlatban azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az előző évi fogyasztóiár-indexet, az intézmények meghirdetik, hogy melyik termékük díjtételeiben érvényesítik azt.
A jogszabályok lehetőséget (és nem kötelezettséget) adnak az emelésre. Az éves inflációra hivatkozva az intézmények emellett nem alkalmazhatnak annál nagyobb mértékű emelést – világít rá az MNB.
Az oklistákban ugyanakkor egyéb indokok is szerepelhetnek a díjmódosításra. Előfordulhat például, hogy az intézmények a számukra jogszabályváltozás miatti intézményi többletfizetési kötelezettséget (adóemelkedést) hárítják át jogszerűen. Ilyenkor összeadódhat a több elemből álló emelés mértéke – írja az MNB.
A jegybank szerint üzleti megfontolásból előfordulhat, hogy a lehetséges mértéknél mérsékeltebb emelést hajt végre egy intézmény. Megeshet viszont az is, hogy egy adott évben (részben vagy egészben) nem módosítja az inflációnak megfelelően díjait, ám a következő évben az előző két év inflációjának megfelelő mértékkel emel.
Van példa arra is, hogy egy intézmény nem az éves fogyasztóiár-indexek, hanem a korábbi emelés óta eltelt havi inflációk alapján emel, s így például másfél évnyi pénzromlás hatását érvényesíti.
Jogszabály szerint (az egyúttal a számlaszerződést is módosító) díjemelést tartalmazó hirdetményt annak hatálybalépését megelőzően két hónappal közzé kell tenni. Ezt a fogyasztók az intézmények honlapján a később vagy a jövőben hatályba lépő hirdetmények között találhatják meg. Ezekben a szolgáltatóknak meg kell jelölniük a díjemelés okát, s átláthatóvá kell tenniük a módosuló díjtételeket.
Ha egy ügyfél jogszerűtlennek tartja a bankja által vele szemben megtett díjemelést, első lépésként célszerű írásban panaszt tennie annál. Amennyiben ezt az intézmény elutasítja, az MNB-hez fordulhat jogorvoslatért.
A díjemelések jogszerűségét az MNB folyamatos felügyelése során tekinti át. Jogsértés gyanúja esetén vizsgálatot indít, illetve indokolt esetben akár jogszabály-módosítási javaslatot is megfogalmazhat a jogalkotó felé a fogyasztói érdekek védelmében.
Az elmúlt években a pénzügyi szektor jogkövető magatartását nagymértékben erősítette az MNB-nek a díjemelésekkel kapcsolatos 2013–14. évi vizsgálatsorozata.
A vizsgálatok összesen 142 intézménynél állapították meg a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításához kötődő jogszabályellenes díjemelést.
Az MNB intézkedése révén akkor – 1,86 milliárd forint bírság kiszabása mellett – az intézmények 4 milliárd forintot térítettek vissza az ügyfeleknek.
Ennek is köszönhetően az elmúlt években a díjemelések szabályszerűségét áttekintő folyamatos felügyelés során nem merült fel olyan intézményi magatartás a téma kapcsán, amely vizsgálatindítást tett volna szükségessé – ismertette a jegybank.
A központi bank hangsúlyozza, hogy a különböző számlák közt akár egy bankon belül is lehetnek érdemi díjkülönbségek, amit a díjemelések még inkább felnagyíthatnak. Ezért az ügyfeleknek érdemes áttekinteni a számla után általuk 2022-ben fizetett teljes költséget. Ehhez segítséget nyújt a pénzügyi intézmények által idén január 31-ig számukra megküldött díjkimutatás, amely a tavalyi tranzakcióikat összesíti, s amely révén nyomon követhetők a fizetett díjak.
A díjkimutatást alapul véve, az adott ügyfél saját tranzakciós szokásai alapján az MNB bankszámlaválasztó kalkulátorával a valamennyi ma elérhető számlatermék összehasonlítható. Amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy ez alapján egy másik szolgáltató számlatermékére kíván váltani, igénybe veheti az egyszerűsített bankváltás lehetőségét.
A bankváltásról szóló döntés előtt viszont az adott ügyfélnek érdemes figyelembe venni, hogy eddigi intézményénél van-e olyan szolgáltatás (pl. az, hogy egy jelzáloghitelhez kötődő kamatkedvezmény fejében bizonyos összegű jövedelme odaérkezik), amelynek feltétele a jelenlegi számla megléte.
(Borítókép: Fernando Gutierrez-Juarez / picture alliance / Getty Images)