Index Vakbarát Hírportál

Nagy bejelentés előtt áll a jegybank

2023. április 24., hétfő 08:20

Minden szem a jegybank keddi döntésére szegeződik, mert nagy a tét – ha a központi bank enged a gyeplőn, az már az inflációs helyzet egyértelmű javulását jelenti. A szakértők szerint erre már nem kell sokat várni, az év második felétől a monetáris politika vezérei leveszik lábukat a fékpedálról.

A keddi kamatdöntő ülésen 300 bázisponttal csökkentheti az MNB a kamatfolyosó felső szélét, az overnight hitelkamatot – állapította meg Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Hozzátette, hogy ez még nem jelenti az effektív kamatszint csökkentését, mivel az overnight jegybanki hitel jelenlegi igénybevétele elhanyagolható. 

Mi az a kamatfolyosó?

A kamatfolyosónak van teteje és alja. A tetejénél a központi bank (jegybank) hajlandó kölcsönt adni a kereskedelmi bankoknak, amennyiben megfelelő fedezetet biztosítanak. Ez segít az átmeneti pénzügyi szükségleteik kielégítésében és megakadályozza, hogy a bankok közötti kamatlábak túlzottan megemelkedjenek.

A kamatfolyosó alján a központi bank hajlandó elfogadni a kereskedelmi bankok betétjeit. Ez azt jelenti, hogy a központi bank segít elszívni a bankok közötti piacról az átmeneti többletpénzt, megakadályozva, hogy a bankok közötti kamatlábak túlzottan lecsökkenjenek.

A szakértő szerint fontos üzenet lehet, hogy a jegybank jelenlegi várakozása szerint az egynapos betéti kamatszint mikor kezdhet csökkenni, már a következő, május 23-i ülésen, vagy csak június 20-án. Ez az addig beérkező inflációs adatoktól, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatoktól és a forint árfolyamának alakulásától függhet. Ezzel kapcsolatban tehet utalást az MNB a keddi közleményben.

Van rá esély, hogy az idei év végén már sikerülhet csökkenteni az alapkamatot is, amennyiben a nemzetközi folyamatok és a forint árfolyama lehetővé teszi

– állapította meg Varga Zoltán, aki az év végére 12 százalékos alapkamatra lát esélyt. Összességében a forint gyengülésére számít, viszont ha a kamatvágásokat megfelelően időzíti a hazai jegybank, nem vár tartósan 400 feletti euró-forint árfolyamot az év végére.

Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt szerdán kilátásba helyezte, hogy a keddi kamatdöntő ülésen hozzányúlnak a kamatfolyosó felső széléhez, amit a piac monetáris lazításként értelmezett, és az euró-forint jegyzése hirtelen elérte a 380-as szintet, majd korrekció indult 376-ig. A szakértő szerint a magyar deviza gyengülése borítékolható volt, de ettől függetlenül a jegybank meg fogja lépni a kamatfolyosó felső szélének csökkentését.

A forint jelentős gyengüléssel reagált, de az idő haladtával a javuló külső egyensúly és az év második felében várhatóan zuhanó infláció miatt egyre kevésbé lesz meghatározó a magas kamat a forint árfolyamának alakulásában

– erre már Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője világított rá. A későbbiekben várható kamatcsökkentési ciklus ellenére nem számít a forint jelentős gyengülésére, mivel szerinte az infláció várható meredek csökkenésének hatására az év végére pozitív lesz a reálkamatláb, ami csökkentheti az elvárt hozamokat, míg a kockázati megítélésünk javulása a hazai kamatfelárak szűküléséhez vezethet – állapította meg.

Indokolt az óvatosság

Az MNB a tavaszi hónapokban továbbra is magasan tartja a kamatokat, az óvatosság egyelőre indokolt, tekintve, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetek pénzügyi turbulenciái alatt még mindig sérülékenynek bizonyult – állapította meg lapunknak Suppan Gergely.

A szakértő szerint az alapkamat csökkentése jelenleg nincs napirenden, a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatának fenntartását indokoltnak tartja a Monetáris Tanács. Ez utóbbi akkor csökkenhet, ha a hazai gazdaság kockázati megítélése trendszerűen javul, illetve az infláció mérséklődése meredekebbé válik, amire a nyári hónapokban kerülhet sor. 

Az év második felében számítunk a kamatok csökkentésére, a 18 százalékos egynapos kamat fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz csökkenhet, ezt követően pedig sor kerülhet az alapkamat csökkentésére is

– fogalmazott a bankholding vezető elemzője. Hozzátette, hogy a vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében a korábban várt kamatcsökkentés is kitolódik. Ezért az idei és a jövő évre várt kamatpályát felfelé módosították, ennek megfelelően az idei év végi, korábbi 9 százalékos alapkamat várakozásukat 10,5 százalékra, a jövő év végit 4,5 százalékról 6 százalékra emelték. 

A kockázati megítélés javulásával és a Fed, valamint az EKB kamatciklusának tetőzésével a hosszabb hozamok is fokozatosan mérséklődhetnek, de a hazai kamatcsökkentési ütemnél kisebb mértékben, így a hozamgörbe a jövő év közepére ellaposodhat, a jövő év második felétől pedig normalizálódhat – világított rá Suppan Gergely.

A kamatfolyosó tetejének csökkentése a pénzügyi rendszer egészét tekintve nem jelentős lépés, mivel az egynapos hitel eszköz kihasználatlan volt, így nem is volt effektív. Ugyanakkor erős jelzés arra, hogy előbb-utóbb elkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, amire egyébként mi is, és a piaci árazások is számítanak – fogalmazott a szakértő. 

(Borítókép: Matolcsy György  az MNB logisztika központjában 2021. július 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Rovatok