A magyarok többsége (54 százalék) valós veszélynek érzi, hogy az orosz–ukrán háborúból akár világháború is lehet és többségben (55 százalék) vannak azok is, akik szerint a háború folytatása esetén az egyik fél akár atomfegyvert is bevethet – derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.
A kutatás szerint több mint egy évvel ezelőtt, az orosz–ukrán háború kitörésekor sokan gondolták úgy, hogy a háború hamar véget fog érni. Azóta azonban szinte csak olyan lépések történtek, amelyek a háború eszkalálását szolgálják. Oroszország részleges mozgósítást rendelt el, az Európai Unió pedig már nem csak gazdasági szankciókat vet ki, de egyre több halálos fegyvert szállít a háborús övezetbe.
Mára világossá vált, a háborút egyik fél sem tudja megnyerni. Fontos kérdés ezért, hogy a magyarok hogyan ítélik meg ebben a helyzetben a háború folytatásának harctéri következményeit
– fogalmazott a Nézőpont Intézet.
A Nézőpont Intézet kutatása szerint a magyar választók abszolút többsége (54 százalék) valós veszélynek érzi, hogy a szomszédban dúló regionális konfliktus világméretűvé válik.
Az optimisták táborába a szavazók 42 százaléka tartozik. A kormánypártiak háromnegyede (72 százalék) érzi úgy, az orosz–ukrán háború folytatásával egy újabb világháború kitörését kockáztatjuk, negyedük (25 százalék) bizakodó, és nem tartja ezt valós veszélynek.
Az ellenzéki szavazók több mint harmada (39 százalék) szintén valósnak tartja a világháború kockázatát, többségük (59 százalék) azonban nem tartja elképzelhetőnek a háború ilyen mértékű eszkalációját.
A közleményükben kitérnek arra is, hogy mivel Oroszország és több, fegyvert szállító nyugati ország is atomhatalomnak számít, és már szegényített urán tartalmú fegyverek is megjelentek a háborús övezetben,
szintén fontos kérdés az atomfegyverek bevethetősége.
A magyarok többsége (55 százalék) vélekedik úgy, hogy az orosz–ukrán háború folytatásában fennáll az atomfegyverek használatának veszélye, ezzel szemben 41 százalék nem tartja valósnak ennek kockázatát.
A Nézőpont felmérése szerint azok, akik reális veszélynek látják az orosz–ukrán háború világháborúvá szélesedését, jóval nagyobb arányban (81 százalék) tartanak az atomfegyverek bevetésétől, s csak 16 százalékuk tart egy atomfegyverek nélküli világháborútól.
Azok körében, akik nem tartanak a világméretű konfliktustól (77 százalék), többnyire nem tartanak a nukleáris fegyverek pusztításától sem. Ugyanakkor 21 százalékuk a világháború kockázata nélkül is elképzelhetőnek tartja az atomfegyverek bevetését a helyi konfliktusban.
A békepárti kormányfő munkájával egyetértő szavazók közel háromnegyede (70 százalék) tartja reális veszélynek az atomfegyverek bevetését, míg negyedük (28 százalék) bízik abban, hogy ez nem valós veszély
– fogalmaznak, majd kitérnek arra, hogy ugyanakkor az ellenzéki szavazók azonban ennél is megosztottabbak ebben a kérdésben, hiszen 41 százalékuk szintén tart a nukleáris fegyverek bevetésétől, s 55 százalékuk gondolja úgy, hogy nem fog atomháborúvá alakulni az ukrajnai konfliktus – áll a felmérésben, amit az MTI összegzett.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.