Nemcsak a banki, hanem bizony az egészségügyi adataink is értéket képviselnek, így nem meglepő, ha ezeket a rendszereket is folyamatosan külső támadások érik. Az új kihívást napjainkban a kiberbiztonság jelenti már ezen a területen, hiszen az egyetlen megoldás: folyamatosan fejleszteni.
A digitalizáció nemcsak előnyt jelent egy adott iparágban, hanem bizony veszélyeket is hordoz. Egészségügyi adatok gyakorlatilag ma már csak a digitális térben keletkeznek, és a modern orvostudomány számos hálózatba kötött eszközt használ. Nem véletlen, hogy a kiberbiztonság ezen a területen is egyre meghatározóbb szerephez jut, ami éppen úgy érinti az egyént, mint azokat az állami és magánszolgáltatókat, akik végigkísérik a betegutat. Sőt az adatok védelmének még nemzetbiztonsági szempontból is van jelentőségük. A kritikus fontosságú ágazatok esetében – és az egészségügy bizony ilyen – az ilyen fenyegetések ugyanis rendszerszintű összeomlásokhoz vezethetnek, amely akár emberéleteket is követelhet.
Az Európai Unió az év elején fogadta el azokat a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó új irányelveket (NIS2 – Network and Information System 2), amelyeket jövő őszig minden tagállamnak be kell illesztenie saját jogrendszerébe.
Ez a remények szerint jelentősen hozzájárulhat a kiberbiztonság növeléséhez, hiszen számos területre kiterjed és számos szereplőt érint.
A külső támadások gyakoribbá és összetettebbé váltak – állítja Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője. Az egészségügyi szakértő – aki előad a május 17-i 2. Digital Health Essential konferencián – szerint
a személyes adatok védelme mellett a működés stabilitása is kulcsfontosságú, hiszen ez legalább akkora problémát jelenthet a rendszert üzemeltetők számára, mint maguknak az adatoknak az elvesztése vagy illetéktelen kezekbe kerülése.
Az adatvezérelt egészségügy esetében a hatékonyság növelése, így a költségek csökkentése és a jobb ellátás miatt komoly hangsúlyt kap a beteginformációk különböző egészségügyi szolgáltatók közötti kommunikációja. Az egyre több eszköz és az egyre több adat így azt is jelenti, hogy az egészségügyi kiberbiztonság jelenleg – és feltehetően még jó ideig – az egészségbiztonság egyik meghatározó tényezője lett. Ez pedig kihatással van az egészségügyi ágazat fejlesztéseire is.
A digitalizáció és az adattudomány óriási támogatást adhat az egészségügyi ellátás javításának itthon is, a jövő egészségügyi intézményeiben ugyanis digitális pácienseket látnak majd el – hangsúlyozza a rendezvényen szintén előadó Esther Saiag a Tel Aviv Sourasky Medical Center képviseletében.
Izrael legnagyobb betegellátó intézménye évente 1,8 millió beteglátogatást kezel, az 1500 ágyra pedig egymillió lakos jut a metropoliszból és a környező agglomerációból.
A hatékony ellátás itt is csak a digitalizáció segítségével érhető el. Az új kihívások merőben új látásmódot, új szakembereket és új jogi szabályozást kívánnak. A kormányzati digitális egészségügyi reform eredményeképpen a tervek szerint a korszerű infokommunikációs megoldások megjelenésével és a telemedicinális szolgáltatások kialakításával hatékonyabbá válik az intézmények működése. Ez támogatja a humánerőforrás-kapacitás optimálisabb szervezését, jobb kihasználását és az egészségügyi dolgozók adminisztratív terheinek csökkentését okos eszközök bevonásával és a virtuális térben megvalósuló ellátások segítségével.