Egy váratlanul, hétfő este kihirdetett kormányrendelet a második fél évtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. Cikkünkben számba vettük a legfontosabb változtatásokat.
Mint ismert, a meglévő banki különadó mellé tavaly a kormány bevezette az extraprofitadót. Az adó kulcsa 2022-ben 10 százalék volt, idén pedig az adóalap dinamikus növekedése miatt 8 százalék. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint tavaly 226 milliárd forintot vont el ez az intézkedés a bankszektorból.
Hétfő este azonban a kormány több módosítást hajtott végre, és megváltoztatták a korábbi rendeletüket.
A Portfolió szerint a kormányrendelet mind a költségvetési, mind a bankszektor szempontjából semleges előjelűnek tekinthető, azonban az egyes szereplőkre nézve nagy változtatást jelent. Ezután jobban figyelembe veszik a bankok teherviselő képességét, és az eredmény mint adóalap figyelembevétele egyes bankok számára kedvezőbb lehet. A sávos kulcs kialakítást is pozitívan értékelhetik, bár emiatt bonyolultabb lett az adómérték kiszámolása.
a rendelet legnagyobb nyertese az OTP lehet, miközben a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztesei lehetnek a változásnak.
A többiek – így például a Magyar Bankholding, az Erste Bank – pedig enyhe pozitív egyenleggel jöhetnek ki a változtatásból.
A bejelentésre a Magyar Bankszövetség az alábbi reakciót közölte:
A nyereségadó természetes alapja a nyereség. A bankszektor tőkearányos nyereségessége messze elmarad az inflációtól, így szektor szinten extra profitról nem lehet beszélni. Az adórendszernek átláthatónak, egyszerűnek és versenysemlegesnek, a különadóknak pedig ideigleneseknek kell lenniük. A szabályrendszer folyamatos változtatása, az átmeneti intézkedések hosszú távú fenntartása csökkenti a befektetői bizalmat és hazánk versenyképességét. Ezért a Bankszövetség továbbra is kéri a különadó mihamarabbi kivezetését.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)