Nyilvános részvénytársasággá alakul át a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a működési forma megváltoztatását a társaság szerdai sajtónyilvános közgyűlésén szavazták meg. Emellett határoztak a társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsde Részvények Standard kategóriába történő tőzsdei bevezetéséről és az alapszabály módosításáról.
Két éve készültek a működési formára vonatkozó napirendi pont előterjesztésére – jelezte Patai Mihály, a BÉT igazgatósági elnöke, aki szerint a nyilvános részvénytársasággá válással lehetőség van arra, hogy a tőzsdei közösség több mint harmincéves álmát valósítsák meg.
A BÉT részvényei a tervek szerint technikai listázás keretein belül, a Standard kategóriában kerülhetnek bevezetésre, várhatóan a közgyűlést követő néhány hónapon belül.
„A váratlan kihívások ellenére a hazai tőkepiaci ökoszisztéma 2022-ben is a fejlődés útján haladt. A Budapesti Értéktőzsde a jövőben is aszerint folytatja stratégiája végrehajtását, hogy ez a tendencia töretlen maradjon, és a tőkepiac továbbra is a magyar gazdaság fontos színtere legyen” – közölte Patai Mihály.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. vezérigazgatója ismertette a társaság tavalyi évre vonatkozó pénzügyi eredményeit. A BÉT összbevétele 2021-hez képest mintegy 28 százalékot emelkedve, 4,3 milliárd forintra nőtt, az EBITDA pedig szintén jelentős mértékben, 41 százalékkal növekedve 1,6 milliárd forintot tett ki.
A BÉT társult vállalkozásai szintén sikeres évet zártak: a KELER Zrt.-t és a KELER KSZF-et magában foglaló KELER Csoport, amelynek konszolidált nettó eredménye a BÉT részesedésének arányában a BÉT nettó eredményét növeli, összesen több mint 2,4 milliárd forinttal járult hozzá a BÉT nettó eredményéhez.
A makrogazdasági helyzet miatt a BÉT a KELER Csoportban meglévő részesedésére vonatkozóan közel 4 milliárd forintnyi, készpénzhatással nem járó értékvesztést számolt el, és így –213 millió forint értékű jelentett nettó eredménnyel zárta az évet. 2022-ben a BÉT 928 millió forint szabad cash flow-t termelt.
A közgyűlésen elfogadták a Budapesti Értéktőzsde Zrt. üzleti eredményeiről szóló éves jelentést. A közgyűlés a 2022. üzleti évre vonatkozó igazgatósági, felügyelőbizottsági és könyvvizsgálói jelentéseket is elfogadta.
Az osztalékfizetés esetében szintén jóváhagyás született.
Ennek nyomán a társaság az eredménytartalékból mintegy 552 millió forintot fizet a részvényesek számára, részvényenként 102 forintos összegben, ami közel 10 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A társaság közleménye szerint a BUX-index a legtöbb részvénypiachoz hasonlóan veszített az értékéből, 43 794 ponton zárva az évet, ami 13,7 százalékos csökkenés éves szinten, ez nemzetközi összehasonlításban az átlagnál jobb teljesítményt tükröz. A nagyfokú volatilitáshoz kimagaslóan nagy forgalom társult: az egy kereskedési napra levetített átlagforgalom közel 14 milliárd forintot tett ki, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A gazdasági környezet változása ezzel együtt sem vetette vissza a BÉT parkettjén megjelenő cégek számát.
Rekordévet zárt a BÉT középvállalati platformja, a BÉT Xtend, ahol a 12 új belépőnek köszönhetően háromszorosára nőtt a kibocsátók száma 2022-ben, az év végére elérve a 18 társaságot. A BÉT Xtend mellett a szabályozott piac is bővült új kibocsátókkal az év során, míg a DM-KER a BÉT Xtendről lépett szintet, az eSense új belépőként rögtön a Standard kategóriában jelent meg. Mérföldkőnek tekinthető továbbá a közép-kelet-európai régió egyik vezető biztosítótársasága, a Vienna Insurance Group piacra lépése, amely a Prémium kategóriában debütált.
A fenntarthatóság terén is jelentős előrelépést ért el a BÉT 2022-ben. A kis- és középvállalatok számára elérhető Mentor Programban kínált szolgáltatáspaletta ESG- és zöldfinanszírozási képzéssel bővült, valamint kezdetét vette a BÉT és az EY által közösen kidolgozott minősítési módszertanra alapuló ESG pilottanácsadási program is.
(Borítókép: A Budapesti Értékőzsde székháza. Fotó: BÉT)