Továbbra sem a meglévő lakásállomány modernizációját célozzák a banki zöldhiteltermékek, a jegybank ugyanakkor reméli, hogy a fogyasztóbarát kölcsönök 30 százaléka már energiatakarékossági szempontokat is figyelembevevő kölcsön lesz 2024 végére. A zöldbefektetések iránt érdeklődőket termékválasztóval segíti az MNB.
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) európai és világszinten is unikálisnak számító módon törvényben megszabott zöldmandátuma is van. Holczinger Norbert, az MNB fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője emlékeztetett, hogy a jegybank 2019-ben indította el saját zöldprogramját, amelynek egyik fontos mérföldköve az immár 3. alkalommal megjelent zöld pénzügyi jelentése.
Az elmúlt évben az orosz–ukrán háború és az ezzel részben összefüggő energiaválság és a megugró infláció mellett a klímaváltozás hatásai – amit a Magyarországon is megtapasztalt példátlan aszály, illetve más területeken az eddig nem látott mértékű csapadék jelzett – komoly negatív hatásokkal járt. A zöldszemlélet elősegítése érdekében pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy az energiahatékonyság a korábbiaknál is komolyabban fókuszba került.
Az MNB számítása szerint Magyarországon a hitelkitettség 15 százaléka minősíthető karbonkockázati szempontból kockázatosnak, ám az arány az elmúlt évben nem változott, miután a terület cégeinek hitelezési aktivitása nem tért el a piaci hiteldinamika erősödésétől.
A jegybank által tavaly lefolytatott rövid távú banki klímastresszteszt – amely 2-3 éves időtávban megduplázódó energiaárakkal számol – azt mutatta ki, hogy egy ilyen sokk esetében az energetikai szektorban és a vegyiparban jelennének meg a legkomolyabb kockázatok, ám ezen a területen nem túl magas a bankok hitelkitettsége.
Az MNB kedvezőbb tőkekövetelmények előírásával igyekszik előmozdítani a fenntartható hitelezés erősítését. A zöldhitelállomány tavaly év végére 88 százalékkal 427 milliárd forintra emelkedett. A vállalati hitelállomány 15 százalékos bővülésével szemben a zöldhitelek állománya 50 százalékkal, 329 milliárd forintra emelkedett. A lakossági oldalon – főleg az új lakások finanszírozását rendkívül olcsó, maximum 2,5 százalékos kamatozású Zöld Otthon Program lakáshitelnek (ZOP) köszönhetően – a zöld lakáscélú hitelek állománya is megközelítette már a 100 milliárd forintot. Az adat mindennél jobban jelzi, hogy a ZOP valóban új lakások építését segítette, hiszen a 300 milliárd forintos programból ilyen házak esetén az elkészültségi fok alapján történik a folyósítás.
Holczinger Norbert szerint továbbra is alacsony,
mindössze 12,4 százalék a modern, energiahatékony lakások állománya, ami azt jelenti, hogy egy modern lakásra hét energiapazarló lakás jut.
Ezért a jegybank szerint hangsúlyosabban volna szükség arra, hogy a meglévő ingatlanállomány energetikai megújulása hangsúlyosabb legyen. Azt, hogy erre igény van, jól mutatja, hogy a ZOP mellett az otthonfelújítási támogatás 42 százaléka ugyanakkor energetikai hatékonyságot növelő beruházások finanszírozására fordítódott.
A jegybank áprilistól külön termékként bevezette a zöldminősített fogyasztóbarát lakáshitel minősítést, amelyben a kötelezően adandó kedvezmények – energetikai tanúsítvány költségének átvállalása, folyósítási díj mentesség – mellett kamatkedvezményt is kínálnak a pénzintézetek. Az MNB felmérése szerint a fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló 7 pénzintézet közül 4 már most forgalmaz zöldhitelt, 3 pedig készül új termékkel megjelenni.
A felmérés szerint a dedikált zöldhitelek állománya a lakáshitel-portfólión belül 10-15 százalékos lehet majd 2024. végére, a fogyasztóbarát hiteleken belül ugyanakkor ezen arány elérheti a 30 százalékot.
Ez azt jelzi előre, hogy a bankok egyelőre nem gondolkodnak átfogó, a meglévő lakásállomány megújítását célzó, dedikált felújítási hitelekkel. Ez persze érthető, a felújítási kölcsönök kisebb összegűek, miközben a hozzájuk kapcsolódó banki költségek az új lakás hitelekkel vetekednek. Az Index kérdésére a főosztályvezető jelezte: a jelenlegi inflációs környezetben a jegybank számára nem opció, hogy a ZOP-hoz hasonló közvetlen jegybanki forrásokkal operáló hitelprogrammal segítsék az energiatakarékosságot célzó lakossági finanszírozást, ám azt a felvetést vizsgálandónak tartották az MNB szakértői, hogy a tőkekövetelményeken belül hangsúlyosabb kedvezményt kaphassanak a bankok akkor, ha a meglévő lakásállomány felújítását célzó saját, komolyabb kedvezményekkel operáló termékek kínálásával segítik elő az európai szinten nem épp legjobb állapotú lakásállomány modernizálását.
Az MNB szerint míg a kötvénypiacon – elsősorban a Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően – az elmúlt 2 évben 539 milliárd forintnyi kötvénykibocsátás történt, s a Zöldkötvény Keretprogram keretében 2020 és 2022 között 1640 milliárd forint zöldállampapír-kibocsátás történt, amivel Európában a harmadik legmagasabb, 3,8 százalék a teljes állampapír állományon belül a zöldállampapírok állománya, addig a befektetési alapokon belül mindössze 1,6 százalékos a fenntartható (ESG) alapok aránya, és a biztosítói eszközalapokban is csak 8,8 százalék ezek aránya.
A jegybank érzékelte, hogy a fenntarthatóság iránt érdeklődők számára sok szempontból nehezen elérhetőek a fenntartható termékek, épp ezért
az MNB oldalán elindult a Zöld pénzügyi termékkereső program. Itt jelenleg 3 termékkör érhető el – zöldbefektetési alapok, befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolt zöldeszközalapokat, illetve fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő nyugdíjpénztári portfóliók adatait mutatja be a jegybank.
A tervek szerint a későbbiekben a zöldhitelek összehasonlítása is megjelenik majd itt.
Az MNB elvégezte az első biztosítói klímastressztesztet is. A biztosítók egyrészt mint befektetők, másrészt kockázatvállalóként is érintettek a fenntarthatósági kérdéskörben. A felmérésben részt vevők 60 százaléka azonosított klímakockázatot, 41 százalékuk pedig figyelembe is veszi ezeket a kockázatvállalása során. Az MNB megállapításai szerint a viselt kockázatok kezelhetőek a szektorban.
(Borítókép: Fenntartható modern lakóingatlanok. Fotó: Dafydd Owen / Construction Photography / Avalon / Getty Images)