Ha elhitetik a lakossággal, hogy az energia nem drága, akkor az emberek nem fognak kevesebb energiát használni, de így nem jön ki a matek, az ipar issza meg ennek a levét – fogalmazott Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója szerint a szankciók hatására rengetegen utaztatják az olajat nagy konténerhajókon.
A „Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozat keretein belül beszélt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Budapesti Corvinus Egyetemen csütörtökön.
A Portfolio beszámolója szerint az előadáson az orosz–ukrán háborúra adott gazdasági válaszok, a kialakulóban levő kétpólusú világrend, a rezsicsökkentés és a politika „úri huncutságai” is szóba kerültek.
A jelenlegi makrogazdasági helyzetben az előadásában elsőként az alkalmazkodási képességet emelte ki.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint egy gazdasági szükségszerűséget teljesen nélkülöző, tisztán politikai megfontolás volt arra egyszerűsíteni az oroszokkal való gazdasági együttműködést, hogy valaki elítéli-e az ukrajnai agressziót vagy sem.
A vállalatvezető úgy véli, egy újabb kétpólusú világrend kialakulása van kilátásban Amerika és Kína között.
Hernádi Zsolt szerint a gazdasági racionalitás zárójelbe került az elmúlt időszakban. A lélegeztetőgép-vásárláshoz hasonló pánikreakciók megmutatták, mennyire sérülékeny a globális piacgazdaság.
Európa jelenleg egyértelmű elszenvedője az üzleti racionalitás hiányának, hiszen rendkívül magas az európai országok energiafüggősége, ezt megváltoztatni pedig sok idő és pénz – fogalmazott a Mol elnök-vezérigazgatója, aki rávilágított, hogy a politikai döntések miatt nem lehet behozni a kőolajat és a dízelt.
Ezért rengetegen utaztatják az olajat nagy konténerhajókon, ez pedig rendkívül drága, környezetromboló.
Az egész utaztatásos történet tulajdonképpen olyan, mint amikor azt mondják a Horgász a pácban című filmben a kutyának, hogy »Gyere ide, takarodj!«
– fogalmazott Hernádi Zsolt, aki úgy folytatta: ez nagyon költséges, és egy picit meg is esszük vele a jövőnket. A vállalatvezető emlékeztetett arra a tényre is, amikor az ellátásbiztonság és a geopolitikai megfontolások határozzák meg a döntéseket, akkor a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem háttérbe szorul.
Példaként a német kormányt hozta fel, ahol felfuttatták a szénerőművek használatát, és növelték a szénimportot, ráadásul távoli helyekről.
A Mol elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra is, hogy a kormányzati beavatkozások – legyen az az ársapka vagy az extraprofitadó –
nem segítik az energiavállalatokat a megtakarításban és abban, hogy elég tőkét képezzenek a zöld átálláshoz.
Hernádi Zsolt hangsúlyozta: míg az EU tagállamaiban ebben az energiaár-környezetben átlagosan 11 százalékkal esett vissza a földgáz fogyasztása (ezen belül a lakosság körülbelül 25 százalékkal kevesebbet használt) spórolási és tudatossági lépésekkel, addig Magyarországon a rezsivédelem bevezetésével a lakosság mindössze 7 százalékkal használt kevesebb földgázt, ugyanakkor az ipari fogyasztás, ami nem kapott rezsivédelmet, 45 százalékkal csökkent.
Ha elhitetik a lakossággal, hogy az energia nem drága, akkor az emberek nem fognak kevesebb energiát használni, de így nem jön ki a matek, az ipar issza meg ennek a levét
– mondta Hernádi Zsolt. A fogyasztás-visszafogás ellenpéldájaként az üzemanyagár-sapkás időszakot hozta fel a cégvezér, amikor többször előfordult, hogy napi 15 millió liter benzint adtak el a Mol-kutakon – ez a korábbi átlagos napi értékesítés háromszorosa.
Magyarország a korábbi évekhez képest körülbelül 7-10 milliárd euróval fizetett többet az energiáért, ez a 7-10 milliárd euró alternatív esetben 7-10 ezer megawattnyi naperőmű-telepítést tehetett volna lehetővé – összegezte.
Tehát ha belegondoltunk volna abba, hogy a napenergia milyen mértékben segíti az energiaszuverenitásunkat, ha ezt időben felismerjük, akkor ennek a pénznek egy részét meg lehetett volna spórolni.
A Mol vezérigazgatója úgy zárta, érdemes megváltoztatni a kampányokban gondolkodó rövid távú politika szemléletet. Ahhoz pedig, hogy a 2050-es nettó semleges célokat elérjük, érdemes változtatni a kampányokban gondolkozó, rövid távú politikai személeten: „Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat, és el kell felejteni az összes úri huncutságot az út közben.”
Csütörtökön tartotta a Mol éves rendes közgyűlését, ahol Hernádi Zsolt ismét felszólalt. Itt arra emlékeztetett, hogy 2022 egy soha nem látott év volt azóta, hogy a vállalatnál dolgozik. Kiemelte, hogy a szankciók nagy része az energetikai szektort érintette, 10-ből 7 energetikai jellegű volt. Ugyanakkor az idén életbelépő szankciók voltak a legfájóbbak. A háború borzalmas, az agresszió nem megoldás, „de azt is tudjuk, hogy nem a mi háborúnk”.
Úgy vélte, hogy továbbra is diverzifikálni kell az energiaellátásunkat, ugyanakkor erre „mindig is figyeltünk”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja, ez pedig megnehezíti ezt a kérdést. „A diverzifikációt megcsináltuk, de a ráépülő technológiát nem tudjuk egyik pillanatról a másikra megvalósítani” – mondta, majd hozzátette: nagyjából 500 millió dolláros projektsorozat kell ahhoz, hogy elérjük a teljes szabadságot diverzifikáció terén.
Kiemelte: azzal, hogy a csővezetéken szállított kőolaj kivételt kapott, óriási segítséget kapott a Mol, ez az egész régió számára egy fontos döntés volt. A vállalat rendkívüli árszabályzási és adózási környezettel szembesült, tavaly összesen 2,2 milliárd dollár extra kormányzati elvonás érintette azokban az országokban, ahol jelen van.
„Meggyőződésünk, hogy az energiaválságból való kiút csak piaci alapon történhet meg. Előbb vagy utóbb vissza kell térni a piaci normákhoz, a kormányoknak és nemzetközi intézményeknek el kell fogadniuk, hogy hosszú távon csak piaci normák alapján lehet fenntartani azt az egyensúlyt, amire mindenkinek szüksége van” – zárta.
(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. december 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)