Ha az energiabiztonság fontos – márpedig egyre inkább az lesz –, Magyarországnak is követnie kell a szomszédos országok példáját – fogalmazott az Indexnek Kovács István. Az A1 Solar ügyvezető igazgatója szerint van még bőven tartalék a megújuló energiaforrásokban, a napelemes rendszerekből ki kellene hozni a maximumot.
A napelemszektorban, elsősorban a kis cégeknél, a helyzet egyre kritikusabb. A csak ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak hónapok óta egyre kevesebb megbízásuk van, emiatt elbocsátásokra kell számítani. Ezt egyre több piaci szereplő erősíti meg lapunknak.
Ennek oka a kiszámíthatatlanság, nemcsak a betáplálási tilalom, de az elszámolást övező bizonytalanság miatt is
– fogalmazott az Indexnek Kovács István, az A1 Solar ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, ezt tovább fokozza, hogy jelenleg nincs információ a tervezett bruttó elszámolás jövőjéről, illetve, nem tudni, meddig lesz érvényben a szaldós elszámolás. Az utóbbi esetén további kérdés, hogy a jelenlegi éves periódusban marad, vagy a havira kell-e áttérni.
Egy napelem-beruházás hosszú évtizedekre szól, 15-20 évben mérhető a megtérülési ideje. Jelenleg pedig a bizonytalan piaci helyzet miatt sokan inkább nem vágnak bele, ezért a kivitelező cégek csődbe mennek. „A 100 százalékos pályázatok körüli bizonytalanság is tovább nehezíti a helyzetet” – emelte ki az ügyvezető.
Kovács István ennek ellenére úgy véli, a vállalatoknak továbbra is kiváló lehetőséget jelent a napelemes beruházás. Ebben a szektorban a kitáplálás eleve soha nem volt elérhető, de a fogyasztásukat és ezzel együtt a rezsiköltségeiket optimalizálhatják. Fontos, hogy a fogyasztás és a termelés ugyanarra az időszakra esik.
Egy jól megtervezett rendszer akár 2-3 év alatt is megtérülhet, sőt akár saját beruházás nélkül is tudnak ügyfeleink energiaköltség-csökkenést elérni – ez esetben például mi elvégezzük a beruházást, és a megtermelt energia hozamából térül meg a befektetett munka ellenértéke
– összegezte, majd kiemelte: jelenleg szinte teljes káosz jellemzi a hazai napelempiacot, beleértve a szabályozást, az engedélyezési eljárásokat, illetve a már elnyert pályázatok kifizetését. „Sajnos a szabályokat mi nem tudjuk megváltoztatni, legfeljebb alkalmazkodunk hozzájuk” – tette hozzá.
A vállalati szektoron túl mind a betáplálási tilalom, mind a bruttó elszámolás megbolygatása miatt kiváló választás lehet az akkumulátorok telepítése – bár ezzel jelentősen növekszik az egész rendszer megtérülési ideje. Ha csak az utóbbi rövid távú időszakot nézzük, akkor azt látjuk, hogy itt hatalmas fejlődés történt.
„Tavaly Münchenben a legnagyobb európai kiállításon, az InterSolaron, a kiállítók még kevesebb mint 10 százalékánál jelent meg az energiatárolás. Idén egy hasonló rendezvényen már 30-40 százaléknál biztosan fellelhetőek voltak ezek a megoldások” – hívta fel erre a figyelmet Kovács István, majd hozzátette, a gyártónak egyre több megoldása van, és ezek egyre rugalmasabbak, amivel akár szünetmentesíthetjük otthonunkat, cégünket, egészen nagy kapacitásokat elérve.
HA ÉLETBE LÉP A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS – A TERMELÉS ÉS A FOGYASZTÁS AZONOS IDŐBELI ELSZÁMOLÁSA –, AKKOR A MEGTERMELT ENERGIÁT ÉRDEMES LESZ A HÁZTARTÁSUNKBAN TARTANI.
Ott helyben elfogyasztani, eltárolni és később felhasználni, mert a többletként megtermelt, nem azonnal felhasznált energia végérvényesen kárba vész – ismertette.
Bár jelenleg is több inverter-akkumulátor páros kínál valamilyen alapszintű optimális felhasználási lehetőséget, a költségeink feletti teljes irányítást egy jól megtervezett és kivitelezett okosotthonrendszerrel együtt kaphatunk igazán. Ezek ugyanis nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a napelemek által termelt, de fel nem használt, és esetlegesen az akkumulátorokban tárolt energia optimális felhasználásában.
Az A1 Solar vezetője kitért arra is, hogy egy okosmérővel monitorozni lehet a termelésünket, fogyasztásunkat. A jól megtervezett és kivitelezett okosotthon a mért és az előre jelzett értékek alapján képes kézben tartani az energiaéhes fogyasztási igényeinket és azt kiszolgálni. Ebben a rendszerben különösen jó szolgálatot tehet egy akkumulátor, amit szintén figyel az okosotthonközpont. Így ennek használatával a napsütésmentes időszakok energiaigényét is lehet vezérelni.
Egy jól működő rendszerben, ahol több mérési és beavatkozási pont van, a megtermelt energia nagy részét a háztartásban lehet tartani. Komoly tesztlabort és bemutatótermet működtetünk, hogy ezen technológiák alkalmazásával, és az ügyfeleink szokásainak megismerésével, közös gondolkodással kihozhassuk a napelemes rendszereinkből a maximumot
– összegezte Kovács István.
Az energiaválság kirobbanását követően olyan mértékű napelemekhez kapcsolódó csatlakozási kérelmeket nyújtottak be lakossági és piaci szereplők, hogy ezek már teljesen megterhelték volna a hálózatokat. Ezért a kormány tavaly a visszatáplálás lehetőségét felfüggesztette, szükségessé vált a kapacitásbővítés. Ezzel kapcsolatban Kovács István elmondta, legjobb tudása szerint egyes helyeken nagy erőkkel zajlik a fejlesztés, viszont a jelenlegi teljes zárlat a szakmai szervezetek szerint indokolatlan – ezzel a témakörrel korábban többször is foglalkoztunk, legutóbbi cikkünket az alábbi linken érik el.
Senki nem tagadja, hogy vannak túlterhelt körzetek, viszont emiatt teljes országos zárlatot hirdetni egy kicsit „a fürdővízzel a gyermeket is kiönti” effektus. Történelmi lehetőséget szalaszt el az ország, hiszen több paksnyi megújuló kapacitás kerülhetne a rendszerbe a lakosság saját beruházásaiban, gigaprojektek és külföldi hitelek nélkül – fogalmazott az A1 Solar ügyvezető igazgatója.
Azzal, hogy nem lehetséges a lakosság vagy épp a vállalkozások által megtermelt többletenergia visszatáplálása, elképesztő pazarlás zajlik, pont egy energiaválság alatt. „De a kormányzat részéről most legalább már van egy igény a változásra: utasították a szolgáltatókat, hogy mindenütt helyben mérjék fel az adott hálózati kapacitást, és ennek ismeretében remélhetőleg változtatnak majd a rendeleten. A hálózati túlterheltség veszélye ugyanis a mi ismereteink szerint az adott projektek elenyésző hányadát, legfeljebb négy százalékát érintheti, és az is jellemzően inkább azokban a térségekben, ahol elmaradtak a hálózati fejlesztések” – zárta gondolatát.
Az A1 Solar ügyvezető igazgatója szerint kivitelezőként bármilyen piaci elváráshoz rugalmasan és gyorsan tudnak alkalmazkodni, de ehhez az kell, hogy tiszta, átlátható és stabil, hosszú távra szóló legyen a szabályozás. „Ennek pedig jelenleg híján vagyunk. Tény, hogy a már meglévő napelemek mellé is érdemes kialakítani egyfajta energiatárolási rendszert, hiszen azzal valamelyest függetlenedni tudunk a szolgáltatótól. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik elnyert pályázatukban eleve szerepeltették az energiatárolást – a tavaly október végéig elfogadott hatvanezer pályázat közel harmada ilyen – hiszen az új, hibrid inverterekkel nemcsak a napelemek által megtermelt energiát táplálják be a hálózatba, de az akkumulátorokat is egyszerűen fel tudják tölteni” – vélekedett az Indexnek. Továbbá kifejtette, Ausztriában a napelemes kivitelezéseknél a háztartások 60 százaléka már akkumulátoros tárolási lehetőséget is kiépít, ott a hagyományos inverteres technológia legfeljebb 20-30 százalékban jellemző, de Románia is ezen az úton halad.
Nálunk még nem ez a helyzet, részben azért, mert az előbbi jóval költségesebb megoldás, de ha az energiabiztonság fontos – márpedig egyre inkább az lesz –, követnünk kell szomszédjaink példáját nekünk is.
Kovács István szerint több mint egyévnyi várakozás után mostanában kezdtek megszületni az elnyert lakossági energiapályázatok ügyében a támogató okiratok, néhány esetben megtörtént az előlegek kifizetése is. Ám az eredetileg megjelölt árak már korábban is szűkösek voltak, és azóta eltelt egy építőipari árbummal és inflációval terhelt év, tehát szinte biztos lett, a pályázónak önerővel kell kiegészíteni a projektek költségvetését.
Amennyiben ezt tudja vállalni a pályázó, és a kivitelező elvégzi a szükséges munkát, jön a következő probléma: végelszámolást jelenleg nem lehet leadni a pályázati felületen, így ha a vállalkozó elvégzi a munkát és kiállítja a számlát, nem jut hozzá a pénzéhez, sőt még áfafizetési kötelezettség is terheli. Ezek a problémák nem feltétlenül a jogalkotó problémái, hanem a lakosságé és a kivitelezőké, de leginkább neki van jogköre ezek rendezéséhez.
(Borítókép: Brendon Thorne / Bloomberg / Getty Images)