A magyar miniszterelnök korábban bejelentette, hogy ötszázezer fő új munkaerőre lenne szüksége az országnak az iparpolitikai célok eléréséhez. A pénteken érkező foglalkoztatottsági adatok előtt szakértőkkel jártunk utána, hogy mennyire valósítható meg ez a forgatókönyv, mi várható a munkaerőpiacon, hogyan alakul a foglalkoztatottság.
„Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz ötszázezer új munkaerőre” – mondta korábban Orbán Viktor. A miniszterelnök kulcsfontosságú kérdésre világított rá, hiszen a tervezett és már folyamatban lévő ipari beruházások, például az akkumulátorgyárak munkaerőigénye jelentős, hosszabb időtávon valóban szükség lehet a félmillió munkavállalóra.
Vannak bizonyos mobilitási, képzettségi korlátok, amelyek miatt szükség lehet vendégmunkások alkalmazására is, ami már a jelenleg üzemelő gyárakban is megfigyelhető – mondta az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.
Európán kívülről jellemzően Mongóliából, Vietnámból, a Fülöp-szigetekről és Indonéziából érkeznek vendégmunkások
– tette hozzá a szakértő. A péntek reggel érkező foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a következő hónapokban a munkanélküliségi ráta további emelkedésére számítanak, akár 4,5 százalékig is felkúszhat a mutató, de az energiahordozók világpiaci árának csökkenése az év második felében már érezteti jótékony hatását. A növekedési kilátások függvényében kezdhetnek a vállalatok ismét aktív munkaerő-felvételbe a későbbiekben.
180-200 ezer fő további munkaerő bevonható belső forrásból – mondta az Indexnek Horváth András, a Magyar Bankholding vezető közgazdásza.
A közbeszédbe került 500 ezer fő új munkaerő realitásával kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar foglalkoztatási ráta további 2,5-3 százalékpontos növekedése elméletileg lehetséges, ha a legfejlettebb munkaerő-piacú európai országokkal vetjük össze a hazai foglalkoztatási rátát.
Az inaktív munkaerő-állomány földrajzi elhelyezkedése és képzettségi szintje jelentősen eltér a munkaerőpiaci szereplők által elvárttól, így itt több és erőteljes szakpolitikai beavatkozás is szükséges lehet, mielőtt valóban az elsődleges munkaerőpiac részesei lehetnek
– állapította meg lapunknak az elemző. Horváth András emellett rávilágított, hogy ezen túlmenően a 300 ezer fős vendégmunkáslétszám-bővüléssel ki is jöhet a félmilliós munkaerő-növekmény.
Viszont ez a létszám a jelenlegi szint háromszorosa, így ez a növekedés első körben jelenthet kihívást, de ez érdemi országmarketinggel és külföldi toborzással, illetve a külföldi munkaerő munkavállalási szabályainak további könnyítésével szerinte elérhető cél, figyelembe véve a régiós országokban munkát vállaló vendégmunkáslétszámot – véli a szakértő.
A munkanélküliségi ráta tavaly június óta folyamatosan emelkedik, 3,2 százalékról 4,1 százalékra kúszott fel, miközben a foglalkoztatottsági ráta mérsékelt ütemben csökkent.
Az energiaárak drasztikus emelkedése arra késztette a vállalatok egy részét, hogy a költségek lefaragása érdekében létszámstopot rendeljenek el, illetve inaktív munkavállalók is visszatérhettek a munkaerőpiacra, ami átmenetileg szintén növeli a munkanélküliségi rátát
– fogalmazott Varga Zoltán. Az Equilor szakembere hozzátette, hogy előrejelzésük alapján az idei év egészében szerény, félszázalékos lesz a hazai GDP-növekedés.
Horváth András szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre, és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben.
Hozzátette, hogy az ukrajnai háború, az energiaárak megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő – emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret elérő, bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt – ismertette. Arra számít azonban, hogy a következő időszakban a kamatemelések és az inflációs folyamatok hatására esetlegesen kialakuló összeurópai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül.
A Magyar Bankholding vezető közgazdásza szerint a jelenlegi legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő, kamatemelésekkel és likviditásszűkítéssel operáló globális jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban.
A szakértő megjegyezte, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is látható munkaerő-kereslet egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések tovább növelik a vállalatok költségszintjét és áremelési szándékát is, így a fejlett piaci jegybankok 2 százalékos inflációs céljaihoz való visszatérést továbbra is erős kérdőjelek övezik
– világított rá a szakértő. A foglalkoztatási számokra rátérve elmondta, hogy az év első felében 4 százalék fölé emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3,5 százalékot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számítanak a jelenlegi folyamatok alapján. A kereslet némi csökkenése mellett is úgy látják, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac. Ezt arra alapozzák, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők a jelenlegi helyzetben.
(Borítókép: Egy építőmunkás Budapesten 2008. július 16-án. Fotó: Balint Porneczi / Bloomberg / Getty Images)