Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója éppen a múlt hónapban jelentette be, hogy cége több ezer munkahelyet fog megszüntetni a novemberi 11 ezer elbocsátáson felül − írta meg a The Washington Post. 

A cég kaliforniai, Menlo Park-i központjában tartott egyórás gyűlésen a megtizedelt munkaerő kérdésekkel bombázta Zuckerberget − többek között arról, hogy miért bízhatnak meg a vezetésében.

Ez egy teljesen jogos kérdés

− válaszolta Zuckerberg a szokásos harsánysága nélkül, a The Washington Post által megszerzett, találkozóról készült felvétel szerint.

Ez kijózanító beismerés volt a vezérigazgató részéről, aki előszeretettel használta a „gyorsan lépni és hirtelen változtatni” frázist, hogy leírja, hogyan lett egy szedett-vedett startupból a Szilícium-völgy sikerének 116 milliárd dolláros szimbóluma. Zuckerberg évekig vezette át a Metát a nyilvános botrányokon, magabiztos ellenállást mutatva és azt a biztonságot nyújtva az alkalmazottaknak, hogy néhány tévedés ellenére vezérigazgatójuk eddig még mindig a helyes jövőre fogadott.

Most azonban, amikor a pénzügyi zavarok, a mintegy 21 ezer dolgozót érintő elbocsátások hullámai és a metaverzum nevű virtuális valóságba történő, költséges beruházás után, amely egyelőre nem mutatja a megtérülés jeleit, a Meta belső köréből sokan azt mondják, hogy Zuckerberg elvesztette a jövőképét − és munkatársai bizalmát. Ehelyett példátlan morális válságba sodorja a vállalatot − derül ki a több mint két tucat jelenlegi és volt alkalmazottal készített interjúból, akik a retorziótól való félelmükben névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.

Olyan, mintha a »gyorsan haladj és hirtelen változtass« helyett a »lassíts, hirtelen változtass, majd talán később, eseti alapon javítsd ki« alapon haladnánk

− mondta az egyik alkalmazott.

A Meta fő terméke, a Facebook a felhasználókért és a bevételekért küzd a TikTok ellen. A gazdasági környezet megnyirbálta a hirdetési üzletágát. A vállalat lemaradásban van a generatív mesterséges intelligencia terén, amely gyorsan forradalmasítja a technológiai ipart.

A múlt héten a Meta részvényei 13 százalékkal emelkedtek a hírre, miszerint a negyedéves bevételek közel egy év óta először emelkedtek. Bennfentesek szerint azonban az elbocsátások − Zuckerberg további költségcsökkentésre tett ígéreteivel együtt − megtörték a szervezet elszántságát.

Még a Meta vezetőségének legfelsőbb köreiben is vannak, akik Zuckerberget hibáztatják a vállalatban uralkodó rossz közérzetért. A Meta például 41 ezer embert vett fel a világjárvány idején, mert a bevételek jelentős emelkedése közben lázasan fektetett be a humán erőforrásba. Egy e havi vállalati megbeszélésen Andrew Bosworth technológiai igazgató azt mondta, hogy Zuckerberg néhány embert a felső vezetők ellenvetései ellenére vett fel − és néha visszautasította tanácsaikat, hogy elbocsásson embereket.

A morál mégis alacsony. A vállalatnak már eddig is nehezebb volt magához vonzani és megtartani a legjobb szakembereket, köszönhetően a számos botránynak, köztük a Facebook szerepének a 2016-os választások alatt a félretájékoztatások terjesztésében. Egy októberi, elbocsátások előtti belső munkavállalói felmérésben a válaszadók mindössze 31 százaléka mondta azt, hogy bízik abban, hogy a vezetők jó irányba viszik a vállalatot − ez 11 százalékpontos csökkenés 2022 májusához képest.

Ami a Metában különleges volt, az a bizalom. Ittuk a Kool-Aidet, és tényleg úgy éreztük, hogy ez a mi cégünk, és még akkor is szívesen megvédtük, amikor mindenki azt mondta, hogy mi vagyunk a megtestesült gonosz. Ez most megtört, és árulásnak érezzük

− mondta egy jelenlegi alkalmazott. 

Birodalomépítők

A Meta éveken át sok embert alkalmazott, nagylelkű juttatásokkal és a legmagasabb fizetésekkel csábítva őket. A vállalati kultúra segítette a toborzást. Zuckerberg minden évben konzultált a vezetőkkel, hogy üzleti szakértők véleménye alapján állítsák fel a felvételi célokat.

Az ambiciózus vezetők úgy léphettek feljebb a ranglétrán, hogy olyan projekteket javasoltak, amelyek egy új csapat felállítását vagy egy távozó vezető közvetlen beosztottjainak átvételét igényelték. Ezeket az embereket a kollégáik maguk között „birodalomépítőknek” nevezték.

A Meta pedig megengedhette magának, hogy „királyságok” légióit építse fel. 2020 és 2021 folyamán a Meta profitált a Facebookot és az Instagramot a vásárlók elérésére használó márkák beáramlásából, mivel a koronavírus-járvány online vásárlásra kényszerítette az embereket. A vállalat szerint 2021 elejére az e-kereskedelem vált a legnagyobb hirdetési ágazatává. „A kereskedelem volumene már egy ideje növekszik a szolgáltatásainkon” − mondta Zuckerberg 2021 áprilisában a befektetőknek. A világjárvány azonban „sokkal fontosabbá tette”.

Az e-kereskedelemre való támaszkodás azonban kockázatos volt. A digitális hirdetéseket vásárló cégek könnyen elfordulnak egy platformtól, ha a hirdetések már nem vezetnek értékesítéshez.

A vállalat hasonlóan optimista előrejelzést követett, amikor belevetette magát a virtuális valóságba. Zuckerberg évek óta a metaverzumról, egy olyan magával ragadó világról alkotott magasztos elképzelést, amely szerinte a mobiltelefonok után a következő nagy számítástechnikai platform lesz − egy olyan forradalom, amelyet a Meta nem tudott megvalósítani.

Mióta a Meta 2014-ben felvásárolta az Oculus virtuálisvalóság-hardvereket fejlesztő vállalatot, a vállalat hardverfejlesztésbe és kutatásba történő befektetései robbanásszerűen megnőttek. A Meta mindent megpróbált megépíteni, beleértve a kiterjesztettvalóság-szemüvegeket, okosórákat és VR-headseteket. Néha különböző csapatokat dolgoztatott, hogy egyazon eszköz különböző generációin dolgozzanak egyszerre.

A vállalat sokáig kitartott a termékek mellett az után is, miután nyilvánvalóvá vált, hogy azok nem vonzzák a felhasználókat. A Meta 2018 óta a következő generációs kommunikációs eszközként mutatja be Portal nevű videóhívó készülékét.

A színfalak mögött azonban az alkalmazottak rendszeresen felhozták azokat az adatokat, amelyek azt mutatták, hogy az eszközök nem érték el az értékesítési célokat. Azok a felhasználók, akik megvették, nem használták őket rendszeresen.

A Meta milliárdokat veszített azon, hogy a metaverzum vízióját valósággá tegye. A Reality Labs tavaly több mint 13,7 milliárd dollárt veszített − a 2021-es 10,2 milliárd dolláros és a 2020-as 6,6 milliárd dolláros veszteséget is meghaladta a szabályozóknak küldött adatok szerint.

2022 elejére a Meta optimizmusa kezdett elpárologni. A vállalat arról számolt be, hogy zászlóshajójának, a Facebooknak évtizedes tőzsdei működése alatt először veszített napi felhasználókat − 2021 utolsó három hónapjában mintegy félmillió felhasználót. Ezután a vállalat részvényei több mint negyedével zuhantak.

Zuckerberg a Szilícium-völgyben azon kevés cégalapítók egyike, akik még jóval a tőzsdei bevezetés után is vezetnek egy nagy technológiai óriáscéget, és a szavazati részvények 61 százalékát ellenőrzi, így hatalmát gyakorlatilag nem lehet kontrollálni.

A kritikusok szerint Zuckerberg gyakran olyan régi felső vezetőkkel veszi körül magát, akik karrierjük nagy részét a Meta szervezeti kultúráján belül töltötték, és ezzel korlátozza a nézőpontok széles skáláját, amelyekhez hozzá kellene jutnia.

(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)