Éves szinten növekedést, havi szinten csökkenést mutatnak a márciusi ipari termelői árak. Elsősorban az energiaiparon belül volt brutális áremelkedés. Közben a termék-külkereskedelmi mérleg többlete az első becslésnél is jobb adatokat hozott.
Átlagosan 21,7 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak 2023 márciusában az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A belföldi értékesítés árai 48,2, az exportértékesítéséi 8,8 százalékkal nőttek. Az eltérő mértékű áremelkedést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi értékesítési árai jóval meghaladták az egy évvel korábbit, miközben az exportárai már csökkentek. Az ipari termelői árak növekedésében az alapanyagok drágulása és a forint – egy év alatt történt – gyengülése is szerepet játszott.
A belföldi értékesítés 48,2 százalékos árnövekedésén belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,2,
a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – részben a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 113 százalékos volt a drágulás.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 61,7, a beruházási javakat gyártókban 12,1, a fogyasztási cikkeket gyártókban 30,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 8,8 százalékkal nőttek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 12,4 százalékkal magasabbak, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 18,9 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak.
Az előző hónaphoz viszonyítva márciusban a belföldi értékesítési árak 0,9, az exportértékesítésiek 1,3 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 1,2 százalékkal mérséklődtek.
Az első negyedévre levetítve idén január–márciusban a belföldi értékesítés árai 55,1, az exportértékesítéséi 14,9 százalékkal voltak magasabbak, így az ipari termelői árak összességében 28,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
A KSH felfelé korrigálta a külkereskedelmi termékforgalom februárra vonatkozó adatait. Míg az első becslés 513 millió euró, addig a kedden kiadott második már 581 millió euró termék-külkereskedelmi mérlegről számolt be, az egyenleg 817 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz képest. A kivitel volumene 5,2 százalékkal nagyobb volt, a behozatalé nem változott az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az idei második hónapban a kivitel értéke 12,8 milliárd euró (4937 milliárd forint), a behozatalé 12,2 milliárd euró (4724 milliárd forint) volt.
Januárhoz képest az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,5 százalékkal nőtt, míg az importé 2,6 százalékkal csökkent.
Euróban kifejezve az export értéke 12, az importé 4,3 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 15, a behozatalban 13 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 1,4 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 7,8 százalékkal, a dollárral szemben 14 százalékkal gyengült.
Azonos súlyú a mérleg két oldalaAz EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 6,1 százalékkal nagyobb, míg az onnan érkező behozatalé 0,8 százalékkal kisebb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 1,0 milliárd euróval javult, 1,7 milliárd eurós többlet keletkezett. Az export 78, az import 68 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 1,4 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 224 millió euróval romlott, 1,1 milliárd eurós passzívumot mutatott.
Az év első két hónapjában a kivitel értéke 25,0 milliárd euró (9,8 ezer milliárd forint), a behozatalé 24,8 milliárd euró (9,8 ezer milliárd forint) volt.