Több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az OTP Bank vállalati és agrárigazgatóságának sajtóeseményén.
Rendkívül nehéz évet hagyhat maga mögött a hazai agrárium, ennek ellenére az OTP aktív volt, Magyarországon több mint 20 százalékkal, a régióbban pedig 10 százalékot meghaladóan emelkedett az agrárhitel-állomány 2022-ben – ismertette Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, aki megjegyezte, hogy a gazdálkodókat és ezáltal a bankokat is több kihívás sújtotta. Példaként említette többek között a Covid utáni fellendülés zavarait, az alapanyagárak drasztikus emelkedését, az elszálló energiaárakat és az inflációt, valamint a kockázatok közül az aszályt is figyelembe kellett venni.
Emiatt óvatosabbnak kell lenni a hitelezés területén idén is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a termelők minden kihívás ellenére erősek voltak, rendelkeztek tartalékkal. Kissé meglepett, hogy a hitelkockázataink és -veszteségeink jelentősen nem nőttek, az aszály után stabilak tudtak maradni a gazdák.
Wolf László idén kevesebb beruházással számol, azok finanszírozására a kedvezményes hitelkonstrukciók bizonyulhatnak alternatívának. Ezekből valamennyi rendelkezésre áll, azonban az általános beruházásra nem lesz minden esetben alkalmas. Emellett vannak devizahitel-konstrukciók, de ezek alapvetően az exportőröket célozzák.
A 2023-as év kockázatok szempontjából könnyebb lesz az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint, a cégek finanszírozására képesek lesznek, de a hitelnövekedés üteme valamelyest csökken. Csoportszinten a hitelállományuk agrár területen megközelítette az 1500 milliárd forintot, a piaci részesedésük pedig meghaladta a 25 százalékot 2022 végén. Bízik abban, hogy az idei év stabilabb lesz, és a termelők helyzetének további javulásában, amelyhez hozzájárulnak majd a Közös Agrárpolitika programjai is.
„Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának forrásai számos hatékonyságot növelő, energiamegtakarítást célzó hosszú távú fejlesztésre felhasználhatók, tehát ha valaki jól él a lehetőségeivel, hosszabb távon is biztosíthatja vállalkozása versenyképességét. Idén is arra számítunk, hogy növekedni fog az agrárhitelezés. Az OTP Banknál tevékenységi körtől függetlenül, átmeneti fizetési nehézségek és fejlesztések esetében is számos pénzügyi megoldást kínálunk partnereinknek, hogy stabil háttérrel nézhessenek szembe a piaci bizonytalanságokkal” – emelte ki az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Feldman Zsolt elmondta, a meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére kormányzati célkitűzés, hogy 2030-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet 2027-ig. Ennek fele uniós, fele hazai kiegészítő forrás, továbbá rámutatott arra, hogy a magyar költségvetés szerepvállalásának köszönhetően a magyar agrárium a korábban már bevált, működő gyakorlatok folytatása mellett nemcsak a zöld-, fenntarthatósági kritériumok erősödésével és a forrásokhoz való hozzáférés szabályainak változásával szembesül, hanem számos új lehetőséggel is.
Az új támogatási rendszer azonban megköveteli az egymásra épülő feltételek alapos ismeretét és a komplex megközelítést, a megszokások helyett a tudatosságot.
„Az agrárvállalkozásoknak versenyképességük érdekében arra kell törekedni, hogy a számukra legoptimálisabb támogatási mixet alakítsák ki. Ebben a kihívásban számítunk a magunk erőforrásai mellett az OTP Csoport munkatársainak szakértelmére is” – tette hozzá az államtitkár.
Kitért arra is, hogy a bankszektornak fontos szerepe van az agrárium finanszírozásában. Az ágazatba kihelyezett hitelállomány tavaly mintegy 13,4 százalékkal, 120 milliárd forinttal nőtt. Bár az agrárberuházások üteme is lelassult, ennek ellenére 2022-ben 226 milliárd forint támogatás révén mintegy 452 milliárd forint agrárberuházás valósult meg – jegyezte meg.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az új KAP rendszere a lehetőségek széles tárháza mellett a korábbiakhoz képest több ügyfél-kötelezettséget és ezáltal magasabb banki kockázatot is jelent. „Stratégiai fontosságúnak tartjuk, hogy ezeket a kockázatokat speciális garanciatermékekkel átvállaljuk, és ösztönözzük az agrárhitelezést. A beruházások támogatása mellett a folyamatos, biztonságos működés finanszírozását is garantálnunk kell” – mondta.
(Borítókép: Varga György / MTI)