A tárcavezető azt mondta, hogy az idei évben már teljesen biztosított Magyarország villamosenergia-, gáz- és üzemanyag-ellátása, sőt az EU elvárásait is sikerült túlteljesíteni bizonyos szempontból. Ezáltal most már azon dolgozhatnak, hogy a jövő évre minél nagyobb tartalékokat halmozzanak fel földgázból. 

Azt tudom mondani, hogy ez az év rendben van, és hogy 2024-re is mindent megtettünk, hogy biztonságos ellátást tudjunk mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak nyújtani. Száz százalékot az ember sosem mond, természetesen óvatosságból, egy konzervatív hozzáállással, de alapvetően rendben van az ország energiaellátása

– mondta a miniszter az InfoRádiónak.

 Lantos Csaba azt is hozzátette: a pandémia és a háború után már nem az volt az elsődleges kérdés, hogy milyen áron lehet energiát beszerezni, hanem az, hogy egyáltalán biztonságban van-e az ellátás, de most ismét beállhat egy fordulat. „Most úgy tűnik, hogy részben köszönhetően a mögöttünk hagyott enyhe télnek, részben azok[nak] a válaszreakciók[nak], ami[ke]t az európai társadalmak és gazdaságok előállítottak, most ebben az időszakban a legnagyobb kérdés az ár, hogy milyen megfizethető áron tudjuk beszerezni” – fogalmazott.

Rezsicsökkentés, orosz energiafüggőség, naperőművek

Kitért arra is, hogy az előrejelzések alapján többé-kevésbé ki lehet kalkulálni, hogy mennyibe kerül majd az energia a jövőben, és ennek megfelelően számol a kormány is. „Mi azt az ígéretet tettük, hogy ebben az évben nem fogunk hozzányúlni a rezsivédelem rendszeréhez, és ez így is lesz, és az a tervünk, hogy jövőre is biztosítjuk, nyilván mindaddig, ameddig normális árkörnyezetben vagyunk” – mondta, hozzátéve: 

Lehetnek olyan szélsőséges elmozdulások, amikor ilyen ígéreteket felül kell vizsgálni, de most azt tudom mondani, hogy mi arra készülünk, hogy stabil árak mellett stabil ellátásbiztonságot és stabil, kiszámítható környezetet tudunk adni mind a lakosságnak, mind a nem lakossági szektornak is.

Arról, hogy mennyiben lehet csökkenteni az oroszoknak való energiakitettséget, Lantos Csaba azt mondta: a gyakorlatban lehetne csökkenteni, de az azt jelentené, hogy sokkal drágábban kellene megvásárolni máshonnan az így kieső importenergiát. „A felelős politika arra kell hogy irányuljon, hogy ellátásbiztonságot nyújtson elérhető, hozzáférhető áron. Egyszerűen felelőtlenség lenne ma ezt az orosz opciót bármilyen ideológiai vagy doktríner okokból eldobni magunktól” – mondta, hozzáfűzve azt is, az ideális az lenne, ha 50 százalék alatti lenne az orosz (vagy bármilyen más külföldi államból származó) energiakitettség aránya. 

„Elfüstölne a kábel” a sok napelem miatt 

Lantos Csabát arról is kérdezték, hogy miként számolnak a naperőművekkel a jövőben. A miniszter válaszában utalt arra, hogy az ősszel felülvizsgálják a napelemeknél elrendelt csatlakozási stopot. Mint mondta, a stopot amiatt kellett elrendelni, mert a tavaly beérkezett mintegy százezer új, háztartási méretű napelemre szóló igénybejelentés, és ez túlterhelheti az energiarendszert, mivel „sok helyen a hálózat nem bírja el a terhelést, elfüstölne a kábel”.

„Van, hogy időnként összetorlódnak ezek az elektronok, és ez okoz egy olyan rendszerterhelést, amit a nem erre tervezett rendszer nem bírna ki. Ez nem magyar sajátosság. Húsvét hétfőjén cseh barátaink szó nélkül lekapcsoltak 400 megawattnyi napelemet a rendszerből. Egy hétre rá a lengyeleknél 600 megawattot vágtak le egy pillanat alatt, mert rendszerbiztonsági kockázatot láttak. Tehát egy olyan helyzet van, amikor részben újra kell tervezni, és meg is kell valósítani a hálózat az új helyzethez való alkalmazkodását, és ehhez kell idő” – fejtette ki a miniszter, hozzátéve: mindemellett az említett százezer napelem telepítését már megkezdték, ez most is zajlik, és később újabbak is jöhetnek majd.

A háztartási méretűeknél mire az a százezer feltelepül, addigra kijövünk az új lehetőségekkel, és én ezt is ígérem, hogy folyamatos lesz az, hogy háztartások tudnak új napelemeket telepíteni.

Ezután arra is utalt, az idei és jövő évre a háztartásoknál 1000 megawatt fölötti kapacitásbővüléssel számolnak. 2027–2028-ra 10 ezer megawattnyi naperőmű lesz, 2030-ra pedig azt sem tartja lehetetlennek, hogy a 12 ezer megawattot is elérjük.