Munkaerőhiány, emelkedő költségek, zugszervizek – csak néhány azon problémák közül, amelyek a hazai autószervizeket sújtják. Kevesen és alacsony összeget fordítanak a meglévő szerelők továbbképzésére, a leggyakrabban pedig öregebb dízelautók fordulnak meg a javítókban.
Idén első alkalommal végzett felmérést az Autós Nagykoalíció (ANK) a magyarországi független autószervizek körében azzal kapcsolatban, hogy milyen aktuális kihívásokkal néznek szembe, és hogyan látják a magyar gépjárműpiac jelenét és jövőjét. A felmérésben 52 független autószerviz vett részt.
A válaszadók legnagyobb része a munkaerő hiányát jelölte meg mint a szervizt érintő leginkább jelentős probléma, de az elsődlegesen másik problémát megjelölő válaszadók is gyakran említették. A szervizek számára jelentős probléma az emelkedő rezsi- és bérköltségek kitermelése is, ezzel összefüggésben sokan elsősorban a változó technológiákkal való lépéstartást jelölték meg fő problémának.
Emellett gyakori problémaként jelölték meg, hogy az engedély nélkül, illegálisan működő szervizek áraival nem tudnak versenyezni, és az ügyfelek a kevésbé biztonságos, de olcsóbb megoldást választják a legális szervizek helyett.
Magyarországon régóta jelentős probléma az autószerelők hiánya. Jelenleg egy átlagos 25 fős osztályból mindössze hárman maradnak a szakmában. Ez a probléma egyre égetőbb, ezért is indította el az Autós Nagykoalíció az Autószerelők Országos Szövetségével együttműködve az Autós Szakmák Tanulmányi Versenyét (ASZTV).
A felmérés válaszadói átlagosan 10-es skálán 8,36-ra értékelték a munkaerő pótlásának nehézségét.
A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a legtöbb független szerviz alacsony létszámmal dolgozik, a legtöbb esetben 3 és 5 fő között van az autószerelők száma egy cégnél. A válaszok átlaga 4,55 – feltételezhetjük, hogy ha a munkaerőhiány valamelyest enyhülne, ez a szám jelentősen magasabb is lehetne.
Kifejezetten ritka a 10-nél több autószerelőt alkalmazó vállalkozás, mindössze a kitöltők 7 százaléka alkalmazott legalább tíz autószerelőt.
Az ANK megjegyzi, hogy a válaszadók száma nem elegendő ahhoz, hogy az egész országra általánosítható eredményt kapjunk a szervizek létszámával kapcsolatban.
A felmérés kitöltőinek 39 százaléka fordított már forrásokat arra, hogy elektromos autókat is tudjanak javítani. A nagyobbik részük azonban egyelőre nem foglalkozik elektromos járművek javításával.
Utóbbi válaszadók fele nem is tervezi, hogy elektromos autókkal foglalkozzon a közeljövőben, ennek pedig számos oka lehet. Az elektromos autók többsége aránylag új, néhány éves autó, amelyek a legtöbb esetben még rendelkeznek gyári garanciával, ezért tulajdonosaik szükség esetén inkább márkaszervizbe viszik azokat.
Szintén fontos szempont, hogy az elektromos autók fenntartása jelentősen egyszerűbb, mint a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autóké. A mozgó alkatrészek száma sokkal alacsonyabb, nincs szükség olajcserére és egyéb általános karbantartási munkákra, ez pedig jelentős bevételi forrás a szervizeknek, így enélkül nem feltétlenül éri meg felkészülni az egyelőre eleve alacsony számú ügyfél kiszolgálására.
Emellett azoknak is nehéz felkészülni az elektromos autók javítására, akik egyébként szeretnének foglalkozni ezzel a területtel, ugyanis a felmérés résztvevőinek válaszai alapján különösen nehéz az elektromos autókhoz értő szakembert találni.
A válaszadók átlagosan az általuk elért profit 3,1 százalékát fordították az alkalmazottak képzésére. Jelentős részük egyáltalán nem költ oktatásra, a leggyakoribb válasz pedig az egy és két százalék közötti oktatásra fordított összeg volt. A legmagasabb összeg, amelyet a válaszadók közül néhányan oktatásra költöttek, a profit tíz százalékát teszi ki.
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az elektromos autók javításába fektető szervizek jelentősen többet fordítottak oktatásra, mint a többiek.
Eszközbeszerzésre átlagosan a profit 13,6 százalékát fordították a megkérdezett szervizek. Ebben az esetben is egyértelmű az összefüggés az elektromos autók javítására való felkészüléssel.
A válaszadók jelentős része szinte semennyit nem költött eszközökre.
A fenti eredmények alapján is azt látjuk, hogy a független magánszervizek elsősorban az általuk ismert technológiával működő autókat javítják – jegyzi meg az ANK.
A szervizek azzal indokolták az oktatásra költött alacsony összegeket, hogy a jelentős munkaerő-fluktuáció miatt nem feltétlenül érdemes az alkalmazottak oktatására számottevő forrásokat fordítani.
Az eszközök beszerzésére költött összegeknél nagy eltérések voltak. A válaszadók közel fele szinte semmit sem költ ezen a téren, míg egyes szervizek jelentős összegeket fordítanak eszközök beszerzésére. Utóbbiak minden bizonnyal új technológiákkal felszerelt autók javítására készülnek ezekkel a befektetésekkel.
A felmérés válaszadóinak többsége leginkább 4 évnél idősebb autókat javít. Meglepő adat, hogy 7 százalékban javítanak 2 évnél fiatalabb és 11 százalékban 2 és 4 év közötti autókat.
A leggyakoribbak a 7 és 15 év közötti autók, de a 4–7 év közötti és a 15 évnél idősebb autók is jelentős részt tesznek ki.
A feketén működő szervizek minden bizonnyal a 15 évnél idősebb autók tulajdonosainak körében igazán népszerűek, ugyanis a magyar autópark alapján ezeknek az autóknak nagyobb szeletet kellene kihasítaniuk a tortából.
Legnagyobb arányban dízelmotorral működő autókat javítanak, de szintén jelentős mennyiséget tesznek ki a benzines autók.
Az alternatív meghajtású autók közül a full hibrid modellek fordulnak meg leggyakrabban a felmérésben részt vevő független autószervizeknél, de ezek is csak négy százalékot adnak.
Természetes, hogy az újabb technológiák – mint a plug-in hibrid és teljesen elektromos modellek – egyelőre alacsony számban kerülnek a független autószervizekhez, ugyanis a PHEV és elektromos autópark jelentős része még garanciás, és a felmérések alapján ezen modellek tulajdonosai szívesebben választják a márkaszervizeket.
(Borítókép: Fabian Sommer / Picture alliance / Getty Images)