Az elmúlt 25 év gazdasági környezetének csapkodó hullámaiból sikerült a nagyobbakat meglovagolnia a Dél-100 Kft.-nek. A délkelet-magyarországi régiót több mint 200 üzlettel lefedő, teljes mértékben magyar tulajdonú vállalat országos terjeszkedésbe kezdene, a nemzetközi láncokkal pedig jó árakkal venné fel a versenyt.
Komoly terveket szövöget a fennállása 25. évfordulóját idén ünneplő Dél-100 Kft. Az 1998-ban Dobi István és Hegyi Sándor által alapított kereskedelmi vállalat a nemzetközi áruházláncok magyarországi megjelenése ellenére is folyamatosan bővülni tudott.
A teljes mértékben magyar kézben lévő cég üzletpolitikájának egyik fő pillére a zárt franchise-rendszer, vagyis hogy a központi irányítással beszerzett árut kizárólag a hálózathoz tartozó üzletek számára juttatják el. A Dél-100 égisze alá két ilyen franchise-hálózat tartozik. Az egyik a 2008-ban indult GoodsMarket, amely a „mindent is lehet kapni” elvet követve jött létre.
Öt évvel később, 2013-ban újabb mérföldkőhöz érkezett a vállalat. A megújulás jegyében létrejött a másik franchise, a PlusMarket néven futó, drogériajellegű lánc. Ez szintén meghozta az eredményeket, újabb növekedést sikerült elérni.
A hálózatok boltjai elsősorban Délkelet-, illetve Közép-Magyarországon, főként Bács-Kiskun, Szolnok, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében találhatók, de vannak üzleteik a Dunántúlon, Budapesten és Pest vármegyében is.
A fejlődési trendre jellemző, hogy az 1998-as alapítás óta egyetlen év sem akadt, amikor az előző évinél kevesebb forgalmat értek volna el – mindezt nemzetközi tőkebevonás, illetve know-how nélkül. (Az indulás utáni első teljes évben, 1999-ben mintegy 700 millió forintos bruttó kiskereskedelmi árbevételt bonyolítottak partnereikkel, míg tavaly ez már meghaladta az említett 33 milliárd forintot.) A folyamatos növekedést a 2008–2009-es pénzügyi világválság sem törte meg (sőt ekkor indult a GoodsMarket), továbbá a koronavírus-járvány hullámait is sikeresen mozogta ki a vállalat. Az orosz–ukrán háború hozományaként bekövetkező energia- és alapanyagár-robbanás, illetve infláció sem törte meg a felfelé ívelő görbét. A 1998-as indulás idején még 400 négyzetmétert tett ki a raktár, ez már 12 ezer négyzetméterre bővült. A forgalmazott termékek száma pedig ma már eléri a húszezret.
„A folyamatos fejlődés egyik kulcsa, hogy a bevétel nagy részét további fejlesztésekre – például a raktár fejlesztésére – fordították az egyre növekvő bolthálózat megfelelő kiszolgálása érdekében” – mondta Dobi István, a Dél-100 alapító tulajdonosa, aki 1995-ben 100 ezer forint kölcsönből egy Trabant megvásárlásával, valamint az árukészlet kialakításával alapozta meg kereskedelmi pályafutását, először klasszikus piacozással.
A Dél-100 Kft. nettó értékesítési árbevétele tavaly meghaladta a 20 milliárd forintot a 2021-es 15,3 milliárd forint után. A 2022-es árbevételhez a Plus Market 42,78, míg a GoodsMarket 57,22 százalékkal járult hozzá.
adózott eredménye 2022-ben több mint 900 millió forint volt a 2021-es 445 millió forint után.
A társaság teljes franchise-kiskereskedelmi hálózata tavaly 33 milliárd forint bruttó forgalmat bonyolított, míg 2021-ben 24,5 milliárd forintos volt a bruttó forgalom. 2023-ra 42 milliárdos forgalmat prognosztizálnak, ami 36 százalékos növekedést jelentene az előző évhez képest.
A vállalat több mint 400 embert foglalkoztat, nem ritka a 10-20 éve vagy akár az indulás óta, vagyis 25 éve a Dél-100 alkalmazásában álló munkavállaló.
A vállalat jelenleg hat megyében 202 üzlettel rendelkezik összesen (saját + franchise-hálózat). Évente öt-hat új üzlet nyitása a cél – a 203. egység már épülőben van.
Ami a munkavállalók számára elérhető fizetést jelenti, a vállalat az Indexnek elmondta: az adott régióhoz igazítják a bérezést. A keresetekre csak a saját üzemeltetésű egységekben van ráhatása a cégnek, a franchise-rendszerben a partnercég jogkörébe tartozik a munkabér megállapítása.
A munkaerőhiány hatására azonban célszerű nem túl alacsonyan tartani a béreket, ellenkező esetben a meglévő munkavállalókat is könnyen elveszítheti a bolt
– jegyezte meg Hegyi Sándor.
Dobi István szerint kevésbé tőkeerős magyar vállalatként úgy tudják felvenni a versenyt a nemzetközi cégekkel, hogy nagyon gyorsan reagálnak a piaci változásokra és a vásárlói igényekre, valamint széles kínálatot és tartósan alacsony árakat biztosítanak. Hozzátette azt is, hogy a kisebb településeken különösen fontos a családiasság, a személyes kapcsolat az üzletekben.
Továbbá szintén ennek részeként – illetve a vásárlói igények magas szintű kielégítése érdekében – folyamatosan bővítették a boltok alapterületét. A kezdeti 20 négyzetméteres egységeket 60-70 négyzetméteres üzletek követték, ma már 500 négyzetméteres is előfordul. „A nemzetközi láncok Magyarországra érkezésével hatalmas minőségbeli szakadék keletkezett a külföldi és a magyar boltok között, amit be kellett hozni. A sikerhez az üzlethelyiségek bővítése, fejlesztése mellett hozzájárul a zárt üzleti modell. Nincs kiskapuzás, és komoly feltételeket tartalmazó szűrőn keresztül válogatjuk meg, kiket engedünk be a franchise-rendszerbe” – mondta Dobi István.
„A vállalat számos olyan időszakot élt meg, amely érdemi kihívást jelentett, és szükségessé vált megfelelő válaszokat adni. Ezek alapján az is kirajzolódik, hogy egy elsősorban vidéken működő kereskedelmi láncnak milyen készségekkel kell rendelkezni, hogy tartsa a versenyt a konkurensekkel. Ezek ráadásul immár olyan nemzetközi vállalatok, amelyek roppant tetemes pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, és a marketingtevékenységre is sokkal jelentősebb összegeket képesek költeni” – tette hozzá.
Az infláció természetesen a Dél-100 által üzemeltetett boltok áraiban is nyomot hagy, azonban a vállalat az átlagtól szűkebb árréssel dolgozik.
Nem eszközölünk indokolatlan áremeléseket, kizárólag akkor és ott emelünk, ahol elengedhetetlen
– mondta Dobi István, aki szerint ennek fontossága napjainkban újabb magasságokba jutott, hiszen a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben – közte a csúcsokat döntögető inflációval – a fogyasztók még érzékenyebbek lettek az ár-érték arányra. „A vásárlók meghálálják az általunk folytatott árpolitikát” – tette hozzá.
„Csak az árak alacsonyan tartásával azonban nem lehet megnyerni a fogyasztókat, hiszen számos itthon működő távol-keleti kereskedelmi egység is így tesz, mégsem feltétlenül mindenki ott vásárol. Ez bizonyítékként szolgál arra, hogy a vásárlói élmény szintén fontos szempont a vásárlók megnyeréséért folytatott versenyben” – mutatott rá Dobi István.
A Dél-100 portfóliójába nem tartoznak bele a friss áruk, ez irányba a jövőben sem terveznek nyitni. (Az élelmiszer-jellegű termékek közül inkább az élvezeti termékek, mint például a csokoládé, csipsz, tea vagy a kávé, valamint többek között tészták, levesalapok, illetve különböző italok tartoznak a portfólióba.) Továbbá önkiszolgáló kasszák bevezetése sincs kilátásba, hiszen az épp a vállalat egyik alapértékével, a személyes kiszolgálás által nyújtott élménnyel megy szembe, amire szintén a nagy áruházláncokkal szembeni előnyként tekintenek.
A kiskereskedelmi szereplők együttesen és hangsúlyosan léptek fel az egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árakkal szemben, azok eltörlését kérve, mondván, az árstopok tönkreteszik őket, főként az ágazat legkisebb szereplőit.
A Dél-100 Kft. azonban talált egy uszadékfát az árstopok és kötelező akciók gerjesztette hullámok közepette. Dobi István az Indexnek elmondta:
az ársapkás termékek közül lisztet, cukrot, étolajat, illetve tejet árulnak, így a hatósági árak által keletkezett veszteség kevésbé érintette őket, mint a élelmiszer-jellegű láncokat.
Hasonló folyamatok játszódnak le a kötelező akciók tekintetében is: a június elsejétől életbe lépő rendelet húsz termékcsoportban ír elő kötelező árleszállítást, a Dél-100 egységeiben a szóban forgó húsz termékcsoportból négy található meg.
A kereskedelem fejlődése, a digitalizáció természetesen számos területre hatással van és hatással lesz. Ahogy szinte már alapelvárás a törzsvásárlói kártya. „Ehhez kapcsolódóan mindenképpen vonzó ajánlatokat, csomagokat kell kialakítani.” Hasonló a helyzet az applikációk esetében. Ezen a téren is előrelépést kell tennie a kereskedelmi vállalatoknak, így a Dél-100 Kft.-nek is – tette hozzá a vállalat.
A vidéki régiókban is egyre inkább markáns igény – bármelyik üzlettípust vizsgáltuk – a tisztaság, az átláthatóság, továbbá a közvetlen, családias hangulatból sem engednek.
„Emellett feltett szándékunk – ahogy eddig is – a lehető legtöbb megtermelt eredményt visszaforgatni a hálózat fejlesztésébe. Egyértelmű szándék, hogy a PlusMarket-láncot legalább 100 üzletre bővítsük. Emellett az is képben van, hogy a hálózatot országos lefedettségűre fejlessze a társaság, ám ennek időpontjai még nem látszanak” – fejtette ki Dobi István.
A Dél-100 célja a terjeszkedés mellett a meglévő bolthálózat fejlesztése is. Évente 5-10 új, a mai kor követelményeinek megfelelő egység nyitását tervezik, de nagy hangsúlyt fektetnek a már évek óta működő üzletek modernizálására – mondta az alapító tulajdonos, aki az Index kérdésére elmondta: bár a szerb, illetve a román határ sincs messze székhelyüktől, nem gondolkodnak régiós terjeszkedésben.
(Borítókép: A GoodsMarket cég üzlete Kecskeméten, egy sokemeletes lakóépület földszinti üzletsorán 2013. szeptember 18-án. Fotó: Jászai Csaba / MTI)